A nyári meleg felgyorsította a kalászos gabonák érését, így megkezdődött az őszi árpa aratása. A búza is a tejes-viaszérés állapotában van, és a 30 fok körüli nappali meleg nem kedvez a kórokozók további terjedésének. A rozsdagombák fejlődése a zöldfelület csökkenése miatt megállt, a korábban kialakult kalászfuzáriózis fertőzés jelenleg stagnál, de a viaszérés végéig változhat a növényegészségügyi helyzet. Lecsökkent a gabonalevéltetű egyedsűrűsége a kalászokon, megkezdődött a migráció a fűféle növényzetre. A vetésfehérítő létszáma már csak a kifejlett, L₄-es lárvákra korlátozódik, azonban ezek is hamarosan bábozódni indulnak, majd a kirajzó imágók diapauza előtt megjelennek a kukorica levelein rövid idejű táplálkozásra.

A kukorica és a napraforgó fejlődése a talajok kedvező nedvességi állapota, valamint a meleg hatására látványossá vált. A kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke a nyugati tájegységek kivételével általános, helyenként igen erős. Az első kukoricamoly lárvák intenzíven károsítanak a levélfurulyában, majd a címerhányás után a hím virágzatban. A napraforgó levéltetű fertőzöttsége stagnáló, valószínűleg a korábbi heves esőzés megritkította a populációt. A bimbók azonban további fertőzésnek vannak kitéve. A napraforgó árvakelésen, de esetenként a vetett állományban is jelentős a peronoszpórás fertőzés primer tünete, ami növényvédelmi kérdéseket vet fel. Néhány százaléknyi szklerotíniás tőfertőzés minden állományban előfordul, de az alsó levelek alternáriás fertőzésével együtt sem éri el az 5-6 %-ot. A preventív védekezéseket a növények magassága miatt már csak hidas permetezőgépekkel lehetséges elvégezni.

A burgonyaállományok teljes mértékben záródtak, a virágzás fajtától függően még tart, de már megindult a bogyóképződés is. A zárt állomány fitoftórás fertőzöttségi veszélye a magas páratartalom miatt folyamatos, még a 30 fok feletti hőmérséklet ellenére. Az alsó, idősebb leveleken alacsony fertőzési %-kal jelen van az alternária, ezért folytatni kell a védekezést. Stagnál a levéltetű és a burgonyabogár fertőzöttség, ez utóbbi esetében bogarak és lárvák egyaránt károsítanak, de veszélyhelyzet alatti a fertőzés.

Az őszi káposztarepce érése szintén felgyorsult, a kártevők jelenléte csupán a becőkártevőkre szűkült, de a fertőzés szintje alacsony. A levél-, szár-, becőkárosító betegségek általánosan megfigyelhetők, de jelenleg nem veszélyeztetik a kedvezőnek mutatkozó termést.