Indokolatlannak, sőt egyenesen károsnak tartják a magyarországi termelők azon áruházláncok törekvését, amelyek 2025-től kirázólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának. Mindezt úgy, hogy a 2012-től hazánkban is 80-85%-ban alkalmazott, EU szabványnak megfelelő, feljavított ketreces technológia gazdaságosabb, valamint állategészségügyi szempontból a tyúkoknak is kedvezőbb.
„A nálunk is működő, feljavított ketreces tartástechnológiával teljes mértékben tartani tudjuk a szükséges higiéniát, illetve teljesíthetjük azokat az állategészségügyi feltételeket, amiket a hatóságok előírnak a számunkra” – kezdte beszélgetésünket Salga Ottó. A Bács-Kiskun megyei Kereki-Farm Kft. tulajdonos-ügyvezetője úgy véli, egy ilyen átállás óriási beruházással és munkaerő-igénnyel járna. Ráadásul a technológiaváltás nem garantálná, hogy a megemelkedett költségeiket fedezni tudnák a jövőbeli tojásárak. Azok pedig mindenképpen magasabbak lennének.
Drasztikusan nőne a termelési költség
A Kerekegyházán működő Kereki Farmon 25 ezer tojótyúk termeli az évi nagyjából 8-9 millió tojást, ami mellett a családi gazdaság egy 20 ezres előnevelő istállót is működtet. 1993 óta foglalkoznak étkezi tojás előállításával.
Saját takarmánykeverővel rendelkeznek, amibe 100 hektár földjükön a szemes termény 70-80 százalékát tudják megtermelni – búzát, kukoricát, az idei évtől kezdve pedig szemes cirkot. A tojástermelést apa és fia, valamint két alkalmazott végzi, ami egy alternatív technológia esetében nem lenne elég.
„Minimum két-három emberrel többre lenne szükségünk, ami a mai világban jelentős plusz költséget jelent a bérek elszabadulása miatt. Ennek köszönhetően aztán nem lesz olcsóbb a tojás, sőt 30-40, de akár 50 százalékkal is emelkedhet az előállítási költség, ami azt jelenti, hogy a boltokban is többe fog kerülni” – figyelmeztetett a szakember.
Nagyobb az állategészségügyi kockázat?
Salga Ottó szerint ugyanakkor a legnagyobb probléma a higiénia kérdése, amit a feljavított ketreces tartásban könnyedén meg lehet teremteni, szemben a mélyalmos módszerrel.
„Egy alternatív technológia során nagyjából 1-1,5 évig van bent az istállóban egy állomány. Addig azt nem lehet takarítani, portalanítani. A téli hónapokban kevesebbet mennek a ventilátorok, sokkal nehezebb a levegő, ammónia és metángáz keletkezik, ami pedig kihathat a termelésre. Ráadásul sokkal több a szennyezett és a törött tojás, ami szintén áremelő hatással bír”.
A kerekegyházi termelő hozzátette; a 2017-es nagy fipronil-botrány is alternatív telepekről indult ki, hiszen ezekben az istállókban nem tudták kezelni a baromfitetűt, csak az említett vegyszerrel, ami viszont a fogyasztókra is káros lehet. Ezekből a tojásokból néhány éve Magyarországra is érkezett nagyobb mennyiség.
A ketreces tartás már nem ugyanaz, mint régen
A ketreces tartás ma már nem ugyanazt jelenti, mint amit akár 10 évvel ezelőtt, a 2012-ig bevezetett, feljavított ketreces technológiát ugyanis az EU-n belül állatvédőkkel együtt dolgozták ki.
„A kerteceinkben van tojófészek, ülőrúd, körömkoptató, és sokkal nagyobb a mozgástér is, mint a régi ketrecekben. Nagyjából 4,8 méter hosszú egy rekesz, amiben 57 madár tud szabadon mozogni. Ezzel teljesül a 750 négyzetcentiméternyi terület madaranként. Teljesen zárt az itatórendszer, automata az etetőrendszer. Mi ezzel a technológiával termelünk tojást, és a jövőben is így szeretnénk dolgozni” – zárta gondolatait Salga Ottó, aki szerint tehát a higiénia és a termelékenység szempontjából is a feljavított ketreces technológia az ideális. Mindezek mellett viszont azt is láthatni kell, hogy ma már az állatjóléti szempontok is egyre fontosabbak a gazdálkodók számára – ezért is történt meg a korábbi technológiaváltás.
Az ugyanakkor nem meglepő, hogy a gazdálkodók nem szeretnének valamivel több mint 10 éven belül kétszer is teljes istállóátalakítást végezni – különösen az alternatív módszer kockázatait ismerve.
