Állattenyésztés

Kockázatos és drága lenne az átállás ketrecesről mélyalmos tojástermelésre

Agrofórum Online

Indokolatlannak, sőt egyenesen károsnak tartják a magyarországi termelők azon áruházláncok törekvését, amelyek 2025-től kirázólag alternatív, mélyalmos vagy volieres rendszerben előállított tojást forgalmaznának. Mindezt úgy, hogy a 2012-től hazánkban is 80-85%-ban alkalmazott, EU szabványnak megfelelő, feljavított ketreces technológia gazdaságosabb, valamint állategészségügyi szempontból a tyúkoknak is kedvezőbb.

„A nálunk is működő, feljavított ketreces tartástechnológiával teljes mértékben tartani tudjuk a szükséges higiéniát, illetve teljesíthetjük azokat az állategészségügyi feltételeket, amiket a hatóságok előírnak a számunkra” – kezdte beszélgetésünket Salga Ottó. A Bács-Kiskun megyei Kereki-Farm Kft. tulajdonos-ügyvezetője úgy véli, egy ilyen átállás óriási beruházással és munkaerő-igénnyel járna. Ráadásul a technológiaváltás nem garantálná, hogy a megemelkedett költségeiket fedezni tudnák a jövőbeli tojásárak. Azok pedig mindenképpen magasabbak lennének.

Drasztikusan nőne a termelési költség

A Kerekegyházán működő Kereki Farmon 25 ezer tojótyúk termeli az évi nagyjából 8-9 millió tojást, ami mellett a családi gazdaság egy 20 ezres előnevelő istállót is működtet. 1993 óta foglalkoznak étkezi tojás előállításával.

Saját takarmánykeverővel rendelkeznek, amibe 100 hektár földjükön a szemes termény 70-80 százalékát tudják megtermelni – búzát, kukoricát, az idei évtől kezdve pedig szemes cirkot. A tojástermelést apa és fia, valamint két alkalmazott végzi, ami egy alternatív technológia esetében nem lenne elég.

„Minimum két-három emberrel többre lenne szükségünk, ami a mai világban jelentős plusz költséget jelent a bérek elszabadulása miatt. Ennek köszönhetően aztán nem lesz olcsóbb a tojás, sőt 30-40, de akár 50 százalékkal is emelkedhet az előállítási költség, ami azt jelenti, hogy a boltokban is többe fog kerülni” – figyelmeztetett a szakember.

Nagyobb az állategészségügyi kockázat?

Salga Ottó szerint ugyanakkor a legnagyobb probléma a higiénia kérdése, amit a feljavított ketreces tartásban könnyedén meg lehet teremteni, szemben a mélyalmos módszerrel.

„Egy alternatív technológia során nagyjából 1-1,5 évig van bent az istállóban egy állomány. Addig azt nem lehet takarítani, portalanítani. A téli hónapokban kevesebbet mennek a ventilátorok, sokkal nehezebb a levegő, ammónia és metángáz keletkezik, ami pedig kihathat a termelésre. Ráadásul sokkal több a szennyezett és a törött tojás, ami szintén áremelő hatással bír”.

A kerekegyházi termelő hozzátette; a 2017-es nagy fipronil-botrány is alternatív telepekről indult ki, hiszen ezekben az istállókban nem tudták kezelni a baromfitetűt, csak az említett vegyszerrel, ami viszont a fogyasztókra is káros lehet. Ezekből a tojásokból néhány éve Magyarországra is érkezett nagyobb mennyiség.

A ketreces tartás már nem ugyanaz, mint régen

A ketreces tartás ma már nem ugyanazt jelenti, mint amit akár 10 évvel ezelőtt, a 2012-ig bevezetett, feljavított ketreces technológiát ugyanis az EU-n belül állatvédőkkel együtt dolgozták ki.

„A kerteceinkben van tojófészek, ülőrúd, körömkoptató, és sokkal nagyobb a mozgástér is, mint a régi ketrecekben. Nagyjából 4,8 méter hosszú egy rekesz, amiben 57 madár tud szabadon mozogni. Ezzel teljesül a 750 négyzetcentiméternyi terület madaranként. Teljesen zárt az itatórendszer, automata az etetőrendszer. Mi ezzel a technológiával termelünk tojást, és a jövőben is így szeretnénk dolgozni” – zárta gondolatait Salga Ottó, aki szerint tehát a higiénia és a termelékenység szempontjából is a feljavított ketreces technológia az ideális. Mindezek mellett viszont azt is láthatni kell, hogy ma már az állatjóléti szempontok is egyre fontosabbak a gazdálkodók számára – ezért is történt meg a korábbi technológiaváltás.

Az ugyanakkor nem meglepő, hogy a gazdálkodók nem szeretnének valamivel több mint 10 éven belül kétszer is teljes istállóátalakítást végezni – különösen az alternatív módszer kockázatait ismerve.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogy áll hazánk vízgazdálkodása + videó

2025. július 22. 16:10

Hazánk a ,,vizek országa"...de sajnos egyre kevesebb használható víz jut a mezőgazdaságnak is. Hogy látja a szakértő?

Hőgutaveszély a baromfiudvarban: nyári útravaló gazdáknak

2025. július 17. 13:10

A pulykák, kacsák és fürjek tartása nyáron külön odafigyelést igényel: mutatjuk, mire kell ügyelni a hőstressz megelőzése érdekében.

Miért tartanak egyre többen futókacsát?

2025. július 11. 08:10

A futókacsák különleges külsejükkel és természetes kártevőirtó képességükkel egyre népszerűbbek a házikertben.

Veszélyben az európai állattenyésztés – mi áll a visszaesés mögött?

2025. július 6. 16:10

2024-ben tovább csökkent az EU állatállománya: a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskelétszám is apadt. Mi áll a folyamat mögött?

Átadták az ország legnagyobb tojástermelő telepét

2023. április 21. 12:46

A máriahalmi telephelyen eddig két, egyenként 100 ezer férőhelyes ól működött, a mostani bővítéssel létrejött új telep 140 000 tojótyúk befogadására alkalmas.

A tojás milyen hozzávalókkal helyettesíthető?

2024. október 22. 08:10

Általános tipp nincs, hiszen más az állaga egy nyers kenyértésztának, mint egy palacsintának, és megint más egy rántottának.

Nem várható tojáshiány

2023. március 30. 08:03

Továbbra is belföldön termelt tojást érdemes választani, mert az garantáltan jó minőségű, és biztosítja a termelés fennmaradását, ezzel együtt az ország ellátásbiztonságát is.

Drága lesz a húsvéti tojás Németországban

2023. április 3. 08:03

Idén húsvétkor a német fogyasztóknak a szokásosnál jóval mélyebben kell belenyúlniuk a zsebükbe a tojásért.