Állattenyésztés
Állattenyésztés

Szarvasmarha-ágazati Szeminárium – Gyepápolási Szakmai Nap Gödöllőn

Szarvasmarha-ágazati Szeminárium – Gyepápolási Szakmai Nap Gödöllőn

Agrofórum Online, fotók: Dr. Lepossa Anita

Idén tavasszal első alkalommal került megrendezésre 2019.05.21-én egy olyan gyepápolásról szóló szakmai nap, ahol a tantermi előadások mellett terepi gépbemutatót is tartottak az érdeklődőknek. A szervezők között találjuk az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft.-ét (ÁT Kft.) és a Szent István Egyetem ÁTTI Gyepgazdálkodási Műhelyét. Együttműködő partnerként az Agro-Largo Kft. és a Güttler Kft. segítette a rendezvény megvalósulását.

Dr. Orosz Szilvia, az ÁT Kft. takarmányozási igazgatójának köszöntője után Dr. Tasi Julianna, a Szent István egyetem docensének előadása nyitotta a szakmai nap tantermi szekcióját. Prezentációjában a gyepfelújítási módszerek, termőképességi és takarmányminőségi hatások magyar kutatási eredményeit ismertette saját és több neves szakember (Dr. Nagy Géza, Dr. Szemán László, Török Gábor) munkája nyomán. A téma időszerűségét a hazai növekvő húsmarha állomány és a meglévő gyepek általános leromlott állapota adták.

Az 1 millió hektár gyepből és legelőből típustól függően 50-70 % leromlott állapotú, 3-18 % teljesen leromlott, tönkrement, becslések szerint 500.000 – 700.000 hektár szorulna teljes felújításra. Az adatok bizonytalanságát az adja, hogy 2005-ben készült utoljára felmérés a Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisának monitoringja alapján (MÉTA). Nem véletlenül sürgeti a szakma egy átfogó magyar gyepstratégia kidolgozását és útjára indítását. Több mint 463.000 hektár gyep korlátozás nélkül felújítható, 289.000 hektár Natura 2000-es gyepterület felülvetéses felújítására a jogszabályok szerint engedély kérhető a területileg illetékes Nemzeti Parktól. 176.000 hektár védett gyep esetében azonban az eredeti állapot fenntartásának természetvédelmi és élőhely megőrzési szempontjai az irányadók. A Natura 2000-es és a természetvédelmi területeken az invazív özönfajok (pl. aranyvessző, siskanádtippan, bálványfa, gyalogakác, galagonya) irtása jelent állandó, egyre nehezebben végrehajtható munkát a bérlőknek. Dr. Tasi Julianna kiemelte, hogy nem létezik mindenhol érvényes gyepfelújítási módszer, a legjobb gyepfelújítási módszer a személyre szabott megoldás, ami a célok és az ökológiai adottságok összehangolásán alapul. Az elérni kívánt célnövényzet optimális zártsága 90 %, összetételében 60-80 %-ban pázsitfüvek, 10-20 %-ban pillangósok és 10-20 %-ban egyéb kétszikűek (gyógynövények) szerepelnek. A gyepfelújítási módszerek közül az eredeti gyeptakaró megszüntetésével járó gyeptörés helyett a gyepek felülvetését javasolta a szakember. A szakmai alapokon megválasztott fajösszetétel a gyep terméshozamának növekedését, és a takarmányminőségi mutatók javulását eredményezi. A gyepek felújítása mellett lényeges azok rendszeres ápolása is. A négyévente történő altalajlazítás (40-60 cm), a gyökérzóna 2-3 évenkénti szellőztetése megbízható termésnövekedést indukálnak, főleg ha odafigyelnek a tápanyagpótlásra. Termésalakító hatása leginkább a nitrogénnek van, melyet műtrágyákkal vagy érett istállótrágyával juttathatunk ki.

A második előadásban Mozsgai József, a Mozsi Major tulajdonosa számolt be a fásszárúak (cserjék) legelőről történő irtásával és visszaszorításával szerzett tapasztalatairól. Egy 40 hektáros, 15 éve felhagyott legelő rekultivációjának lépéseit osztotta meg lendületes stílusban az érdeklődőkkel. A fává terebélyesedett galagonyás kitermelésével, irtásával vette kezdetét a munka 2011-ben. Ezt követően a tuskómarás és a kézi eszközökkel történő további tisztítás következett. Az önmagától visszatelepülő gyepnövényzet kisszámú állatállományt eltartott ugyan, de még mindig az özönfajok túlsúlya jelentkezett (aranyvessző, siskanád tippan, gyalogakác, parlagfű, ligeti seprence). A hasznos növényzet borítottsága csekély volument képviselt. A taposás, legelés kedvező folyamatokat indított el, az őszi tisztító kaszálások, tavaszi simítózások nyomán pedig még inkább visszaszorultak a fásszárú cserjék, a nádtippan és az egyéb gyomok. A hangyabolyok pedig szinte teljesen eltűntek. A kedvező folyamatok még nagyobb állatállomány legeltetését tették lehetővé. Az évről-évre tudatosan, egymásra épített folyamatok 2019-re hozták meg az eredményt. A további intenzitás növelésnek már a talaj és gyepösszetétel vizsgálata adta a következő mérföldkövet. A nitrogén trágyázás, a legeltetett szakaszok külön egységként kezelése és a tavaszi szénakaszálás bevezetése jelezték az eredményességet. A gazda 2020-as terveiben szerepel a vízvisszatartó vízgazdálkodási szemlélet bevezetése. A területen lévő árokrendszer feltérképezésével, átereszek, zsilipek rendbetételével, az árkok vízlépcsőkkel történő szakaszolásával lehetőség nyílna a mikroklíma pozitív befolyásolására, öntözésére. Ez lehetővé tenne olyan korábban feledésbe merült gazdálkodási formákat, amiket az Ó-Dráva Program folyamgazdálkodási törekvései próbálnak újraéleszteni.

Általában a Szarvasmarha Szemináriumokon nem szoktak cégek előadást tartani, de a téma fontossága és a technológiák mellőzhetetlensége miatt rendhagyó módon ők is bekerültek az elméleti programba. A gyepfelújítási szakaszt a Güttler Kft. zárta. A színvonalas előadásban Vörös Endre, a cég kereskedelmi igazgatója marketing szempontból visszafogottan ismertette a javarészt itthon termelő német tulajdonú gépgyár gyepápolási termékkörét. A gyepfelújítási technológiák gépi hátterének beruházási igénye bőven megtérül. Az egyedülálló prizmacsillag hengerek bokrosító hengerezésre is alkalmasak, az egyöntetű, intenzív korai bokrosodás miatt használatuk kedvezőbb műtrágya hasznosulással jár. Ezen kívül a Güttler-henger gyepfelülvető géppel kombinálva segíti az aprómagok optimális talaj-mag kapcsolatát, elősegítve az egyöntetű, homogén kelést. A gépek moduláris rendszert alkotnak, a gyepfelülvető gépek boronával, fogas boronával és simítós fogas boronával kombinálhatók. A felülvetés nem károsítja a meglévő állomány gyökérzónáját, annak gyepnemeze nem sérül. A sorvető gyepfelülvető gépek mellett a kínálatot színesítik a cég szórva vető gépei. Fontos kiemelnünk a Güttler AeroMaster gyepszellőztető gépet, amivel hatékonyan elvégezhető a gyepek gyökérzónájának időszakos szellőzetése, ami szignifikáns termésnövekedést jelent.

A gyepvetőmag keverékek összeállítását befolyásoló tényezőket Dr. Bajnok Márta ismertette. A legfontosabb szempont minden esetben a hasznosítás iránya és a termőhely adottsága. Éppen ezért gyakran az egyedi keverékek jelenthetik a megoldást. A vetőmagkeverékek komponenseinek meghatározásában a víz és a tápanyag ellátottság játszik döntő szerepet. A hazai gyepek 2/3-a száraz fekvésű, ahol a csomós ebír és a nádképű csenkesz érzi jól magát. Az üde fekvésű gyepeknél megfelelő tápanyag mellett (min. 100 kg N hatóanyag/ha) az angol- és olaszperje, réti csenkesz teljesítenek jól. A nedves fekvésű területeknél a zöld pántlikafű és a réti komócsin a fő növények. A gyepeknél inkább a faj és nem a fajtakérdés dominál, bár gyephasználati szempontból a diploid és tetraploid fajták között éles a határ. A hasznosítás szempontjából a legelők és a kaszálók eltérő fajösszetétele a mérvadó. A legelők nagyobb, mintegy 60 %-ban tartalmaznak aljfüveket, kisebb magasságú, sok tőlevéllel rendelkező, rágást, taposást jól tűrő fajokat, míg a kaszálók főként, vagy akár teljes egészében nagy magasságú, leveleiket leginkább a száron fejlesztő fűfajokból áll. A gyepgazdálkodásban ismert rét kifejezés valójában kettős hasznosítású gyepterületet jelent, ahol az első két növendék lekaszálása után legeltetnek. A legelőknél és a réteknél mintegy 20 % pillangós adja a fehérjearány javítás eszközét, ami az emészthetőségre és a beltartalmi mutatók javulására hat kedvezően. A rágva legelő juhoknál és kecskéknél az aprófüvű gyepek kívánatosak, az optimális fűmagasság 10-20 cm. A 3-5 fajt tartalmazó keverékekből mellőzni kell a széles levelű, magas termetű füveket. A szarvasmarháknál alapvetően a hasznosítási irány mentén válik szét a gyepvetőmag keverék összeállítása. A koncentrált tejű állományok különböző termelési intenzitása miatt 5-7 faj ajánlott a keverékbe, a húscélú szarvasmarhatartásnál kevesebb számú faj (3-5), de nagyobb hozam szükséges. Végezetül Márta a gyepek élettartami kilátásaival mélyítette a hallgatóság szakmai ismereteit. Amíg az állandó gyepek 6-10 év alatt, 3-4 fajjal egyenetlen termésmegoszlás mellett képesek az évi 20 t/ha hozamra, addig a rövid, 1-3 év élettartamú 1-2 fajból álló egyenletes termésmegoszlású gyepek 20-40 t/ha hozamra képesek. Összetevőjük általában csenkesz (réti-, nádképű-) vagy perje (angol-, olasz-) alapú hibridfű, Festulolium.

Az előadásokat az Agro-Largo Kft. termeltetési és értékesítési vezetője, Horváth Gábor zárta. A hiánypótló előadás a fűmagtermeltetés és értékesítés szakmai hátterének fontosságát hangsúlyozta. A magyar tulajdonú cég törekszik minél több magyar faj és fajta termeltetésére. Saját tulajdonú és fenntartású lucerna fajtái (pl. Szarvasi AS-3, Szarvasi AS-5, Róna kúszó) mellett törekszik a portfólió bővítésére. Ennek érdekében kutatási és fejlesztési programot működtet törzsanyag előállítás és fajtafenntartás céljából, a területen tapasztalt szakemberekkel nádképű csenkesz, csomós ebír és angol perje kultúráknál. A takarmányfű vetőmagok magyar alapanyag termelésének felfuttatásához az elhatározáson kívül kitartásra is szükség van. A vetőmag bizalmi termék, a marketing mellett a szakmai együttműködésen alapuló értékesítési stratégiára fókuszálnak, összhangban a vevő valós igényeivel. Ennek érdekében az általános keverékek mellett 2019. tavaszától már rendelkezésre állnak a prémium takarmányfű vetőmagkeverékeik, melyek összetételét a hazai környezeti és klimatikus viszonyokra optimalizálták az adott állatfaj és hasznosítási irány igényeiből és a gyep ökológiai adottságaiból kiindulva. Ebben a munkában a gödöllői Szent István Egyetem működött közre. A közös termékfejlesztés, az új takarmányfű keverékek összeállítása Dr. Tasi Julianna egyetemi docens közreműködésével valósult meg. A parkfű keverékeiről közismert cég az aprómag termeltetésben szerzett több évtizedes tapasztalataival nem csak az állattartók, hanem a vetőmagtermesztő partnerek rendelkezésére is áll. Fűmag termeltetési lehetőségeik bővülési szakasz előtt állnak.

A szakmai napot gyakorlati gépbemutató zárta a gödöllői egyetem tangazdaságában, a GAK Szárítópusztai Növénytermesztési Bemutató és Tanüzemében. Az érdeklődők működés közben tekinthették meg a Güttler Kft. saját gyártású, korszerű gyepápolási-gyepgazdálkodási gépeit, valamint a Vektor Holding Kft. gépkereskedő cég hasonló termékkörét.

Robot fejőgép, agrárvilágítás, biztonsági nyakfogó... - Állattenyésztési innovációk Hódmezővásárhelyről

2019. május 22. 16:46

Az agrárinformatika és tartástechnológia kapcsán a megosztott helyezéseknek köszönhetően a szakmai zsűri összesen hat fejlesztést emelt ki.

Szinte tökéletesek az adonyi Angus tenyészbikák - Fajtaelőnyök és tartástechnológia

2019. május 9. 04:36

2018-ban 93 százalékos vemhesülést értek el az adonyi Angus marhák. Összesen 19 tenyészbika dolgozott az előző idényben, amelyek közül négy állat 100 százalékos eredményt produkált.

Állattenyésztés Képgaléria Videó

„Ilyen etetőkocsit még nem láttunk” – Megérkezett az első önjáró Trioliet Magyarországra

2018. december 5. 08:24

A közelmúltban a Pusztaszabolcsi Mezőgazdasági Zrt. szarvasmarhatelepén adták át Magyarország első Trioliet Triotrac önjáró takarmánykeverő-kiosztó kocsiját.

Mangalicák nélkül is van élet, de az nem olyan

2018. október 16. 02:47

Nem szeretem a „mi lett volna, ha” típusú gondolatokat, de Fekete Zsóka mangalica tenyésztőt hallgatva, azonban mégiscsak felmerül bennem, ha annak idején nem érkezik meg az a pár vemhes mangalica, akkor Zsóka most melyik ágazatot képviselné nemzetközi fesztiválokon?

Ugató drónok veszik át a juhászkutyák munkáját

2019. március 17. 10:34

Az ember nélküli légi járművek fejlesztése annyira felgyorsult az utóbbi években, hogy egyes új-zélandi állattenyésztők már őket alkalmazzák juhászkutyák helyett.

Engedély nélküli szarvasmarhavágást lepleztek le a Nébih ellenőrei

2018. február 27. 08:58

Az üzemben további kb. 500 kg jelöletlen, nem nyomon követhető terméket is találtak a szakemberek, amelynek elrendelték a megsemmisítését.

Elítélték, amiért borzalmas körülmények között tartotta haszonállatait

2019. február 26. 10:03

A szakhatóság munkatársai a telephelyen több mint egy tucat kecske, egy juh és egy szarvasmarha tetemét találták meg. A láncra vert kutyák előtt állati csontok és végtagmaradványok voltak, azt bizonyítva, hogy a férfi az elpusztult jószágokkal etette a kutyáit.

Kéknyelv betegségre figyelmeztetik a briteket

2018. december 1. 17:23

A felhívást azt követően adták ki, hogy a behozatal utáni vizsgálatokon 12 hónapon belül harmadszor találtak fertőzött állatokat.