Életmód
Életmód

Bulgária: folyékony arany és rózsaszín álmok

Bulgária: folyékony arany és rózsaszín álmok

Agrofórum Online

A sokszor emlegetett Közös Agrárpolitika tulajdonképpen nem más, mint Európa válasza 22 millió gazdálkodó kihívásaira, akik nem mellesleg 500 millió embert látnak el táplálékkal. A 28 uniós tagállam 2014 és 2020 között 408, 31 milliárd eurót fordíthat ezen a jogcímen a mezőgazdaság és a vidék támogatására, fejlesztésére. Az Agrofórumnak – az Európai Unió jóvoltából – lehetősége volt arra, hogy betekintést nyerjen a bolgár mezőgazdaságba, illetve abba, hogyan hasznosulnak ott a támogatások.

Bulgária alig nagyobb hazánknál, 110,9 ezer négyzetkilométer, amelynek 46,1 százaléka áll mezőgazdasági művelés alatt. A hétmilliós lakosság 37,1 százaléka él vidéken, ők a bolgár mezőgazdaság motorjai. A birtokszerkezet – Magyarországhoz hasonlóan – nagyon elaprózott, sok a kisebb birtok, ami nyilván nem kedvez a nagyüzemi szántóföldi növénytermesztésnek. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy az ország 48 százalékán hegyek terülnek el.
Így a kisebb nagyobb szántóföldi kultúrák mellett sok helyütt inkább kertészettel foglalkoznak, és gyakori látvány a legeltetett kecske, juh, szarvasmarha is.

És gyakori látvány a parlagon lévő szántó, az elöregedett gépállomány is, így a Közös Agrárpolitika minden egyes eurócentjére valóban szüksége van az országnak. A bolgár mezőgazdaság tagadhatatlanul fejlődésnek indult, ám a folyamat meglehetősen lassú. Sokan nem látnak már perspektívát a gazdálkodásban, a vidéki fiatalok zöme városba költözik, az agrártársadalom elöregedőben van.

Ezért is volt üdítő megismerkedni olyan gazdálkodókkal, akik – uniós források segítségével – a bolgár mezőgazdaságban látják a jövőt.

Folyékony arany – 3 tonnából 1 kilogramm

Talán nem túlzás azt állítani, hogy a rózsaolaj a bolgár mezőgazdaság szimbóluma, sőt, talán az egész országé. Azok is, akik nem ismerik a balkáni államot, az ország nevének hallatán szinte biztosan erre asszociálnak, ha valamilyen bolgár terméket kell megemlíteni.

A Ralcheva család 2001 óta foglalkozik mezőgazdasággal. Rózsát és levendulát termesztenek fő növényként, de gazdaságukban megtalálható még a málna, a dinnye, a burgonya, illetve nagy mennyiségben szüretelnek csipkebogyót is.
A családfő ötlete volt, hogy érdemes lenne az akkor éppen hanyatló rózsaolaj-előállításba becsatlakozni. Mivel piackutatása szerint bőség kereslet mutatkozott a termékre, birtokuk szerkezetét úgy alakították ki, hogy képesek legyenek a Damaszkuszi rózsa (Rosa damascena) termesztésére is. Ehhez olyan földeket kellett vásárolniuk, amelyek a Balkán hegység hűvösebb, csapadékosabb völgyeiben terülnek el, ugyanis ez a rózsahibrid csak itt tartható biztonságosan.

A rózsaolaj a világ legdrágább esszenciális olaja. Csak egy fajta rózsából, a Damaszkusziból készülhet. Különlegessége a rendkívül magas illóolaj tartalom mellett, hogy évente csak egyszer, egy hónapon keresztül virágzik. Május-júniusban így szüretelők lepik el a termesztésbe vont völgyeket, hogy egy hónapon keresztül, reggel 5 és délelőtt 11 óra között kézzel leszedjék a megfelelően kinyílt virágokat.

Későbbi órákban már nem szedik, mert a hőmérséklet-emelkedés hatására az illóolajok a virágzat felől a növény szár részébe vándorolnak, így sokkal kevesebbet lehet kinyerni belőlük a lepárlás során

– mondja Vaselina Ralcheva.

Így is tekintélyes mennyiségre van szükség az olaj előállításához: 3 tonna sziromból lesz 1 kilogramm rózsaolaj. Nem véletlen, hogy folyékony aranynak is hívják a készterméket, amelyből egy literért 10.000 eurót (kb. 3,3 millió Ft.) fizetnek a vásárlók. A vásárlók pedig a világ leghíresebb parfüm előállítói és különböző kozmetikai cégek. Vasil Ralchevától, a család 20 éves, Londonban mezőgazdasági üzleti menedzsmentet tanuló fiától megtudtam, a 100 százalékos tisztaságú rózsaolaj szinte valamennyi parfümben megtalálható, még ha igen csekély mennyiségben is, ugyanis ez segít stabilizálni a majdani illatkreációt.

A család által előállított mennyiség (2017-ben 25 hektárról 30 kilogramm rózsaolaj) évekre előre le van kötve, csakúgy mint az 50 hektáron termesztett levendulából készülő olaj is. Üzleti sikereiknek fontos része, hogy 2015 óta biogazdaságként működnek, így olajaik még kelendőbbek.
Terveiket, álmaikat többségében uniós pályázatoknak köszönhetően sikerült megvalósítaniuk. Ilyen forrásból tudtak saját lepárlót, raktárt, gépeket vásárolni, de ebből sikerült a telepítések költségeinek jelentős részét is fedezniük. Jövedelmeik nagy részét visszaforgatják az üzletbe, újabb területeket szeretnének a rózsának és a levendulának vásárolni, és lepárló kapacitásukat is bővítik ezzel párhuzamosan.

Okos méhfarm

A bolgár méhészek hasonló problémákkal küzdenek, mint magyar társaik. A piacon sok az olcsó, hamisított termék, sok az importáru és őket sem kerülik el a méhbetegségek. Ám csakúgy, mint nálunk, ott is vannak a szakmának kiemelkedő alakjai, akik sikeresen működtetik gazdaságukat.

Teodora Todorova 2007 óta méhészkedik, mára 400 kaptár jelenti a gazdaság alapját. A fajtamézeken kívül propoliszt, virágport értékesít, első sorban belföldi piacon, valamint méhanyák előállításával is foglalkozik.
A bolgár és a nemzetközi méhészek körében azonban arról ismerik a fiatal lányt, hogy uniós forrásból, társaival együtt olyan szenzort fejlesztettek ki a világon elsőként, amely számos információval szolgál a méhek viselkedéséről, a kaptárban lévő méz mennyiségéről, valamint az ott lévő körülményekről. Mindez hatékonyabb gazdálkodást eredményez és időben jelzést ad méhbetegségek esetén. A „Bee Smart Technologies” iránt erős érdeklődés mutatkozik az Unió számos országából, de Amerikában is alkalmazzák már hatalmas méhfarmokon.

Ha bio, akkor jobb az ár

Az elmúlt években Európa-szerte végig söpört tejválság kevésbé éreztette hatását Ivan Danchevi gazdaságában, amely az első biotej farm Bulgáriában.
A viszonylag kisméretű gazdaság jól prosperál, pedig mindössze 130 tehenet fejnek naponta. Ám a biotermékek kapósak Bulgáriában, így a termelőnek exkluzív szerződése van egy felvásárlóval, aki különböző feldolgozott formában forgalmazza a Danchevi gazdaságból származó tejet. Sőt, bioyoghurtot csak az innen származó nyersanyagból készítenek, amelyek aztán a főváros, Szófia áruházaiban találnak – jómódú – vásárlóra.

Mivel a biotejért Bulgáriában másfél, kétszer annyit fizetnek, mint a hagyományos gazdaságokból származó tejért, a kis gazdaság nyereségesen működik, számos fejlesztést eszközölnek időről időre.
Érdekes konstrukció, hogy a bio minősítést végző cég nem egyszeri díjat kért az auditálásért, hanem folyamatosan részesedik a tej árából. A minimális összegért cserében folyamatosan tanáccsal látják el a gazdálkodót.

Cseresznye, álom

Jogászból lett agrárvállalkozó Plamen Mihaylov. A fiatal gazdálkodó gyermekkorát Olaszországban töltötte, ott kezdte iskoláit, így most remekül kamatoztatja nyelvtudását. Hogy erre miért van szükség, arról később lesz szó.

A gazdálkodó 2008-ban döntött úgy, hogy a jogi pályát elhagyva mezőgazdasággal szeretne foglalkozni, ahogy ezt tették nagyszülei is. A megörökölt, illetve vásárolt birtok 40 hektáros, ahol többfajta cseresznyét termelnek. A cél egy modern, jól gépesített gazdaság létrehozása volt, azonban Plamen Mihaylov számára fontosak a tradíciók is. Így a Cherry Dreams (Cseresznye álom) névre keresztelt vállalkozás olyan fajtákat termeszt, amelyek egykoron nagyon népszerűek voltak Bulgáriában, és nem mellesleg jól értékesíthetők Nyugat-Európában is, ugyanis ez a fő piac. A 880 tonnás termés zöme angol, német és olasz szupermarketek polcain kínálja magát, leginkább akkor, amikor az említett országokban még nem érik a cseresznye. Így kiváló árat kap a termésért; cseresznyéjének kilóját idén 6 euróért kínálták a német üzletek.

Az exportszállításokhoz hűtőházat épített fel uniós források bevonásával, ahol mossák, válogatják és csomagolják a nyugat felé induló nagyszemű, zamatos, ropogós gyümölcsöt.

És miért volt jó az olasz nyelvismeret? Talán nem kell az olvasóknak bemutatni az olasz Ferrero cég Mon Cheri nevű bonbonját, hazánkban is megtalálható minden nagyobb áruházban. Nos, a desszertben található cseresznye Plamen Mihaylov bolgár gazdaságából származik, ő a beszállítója az olasz vállalatnak. Még egy érdekesség: a csokoládéba olyan másodosztályú (amúgy hibátlan) cseresznye kerül, amely friss piaci értékesítésre nem volna megfelelő. Így nemhogy veszteséget okoz a túlérett termés, hanem extraprofitot termel.

A gazdálkodó idén már paprikatermesztésbe is belekezdett, a frissen vásárolt néhány hektáron, szabadföldön kápiát és csilifajtákat termeszt. A cél természetesen itt is az export, jövőre már szintén Nyugat-Európában landolhat a termés, hiszen a meglévő értékesítési csatornákon keresztül nem lesz probléma az eladással – véli Mihaylov.
A közeli tervekben a birtokméret megduplázása szerepel, és a cseresznye mellett szeretne többféle zöldségnövénnyel is foglalkozni.

Paradicsomban

A bolgár kertészet egyik „remekműve” a hatalmas, 40-60 dkg-os rózsaszín paradicsom. A hosszú tenyészidejű hibrid állítólag a véletlen műve, ahhoz viszont nem férhet kétség, hogy a legkedveltebb paradicsom Bulgáriában. Lédús, zamatos, illatos, kiváló ízű és ráadásul jól szállítható.

Vencislav Petkov – aki 2008-ban Bulgáriában az Év Fiatal Gazdája volt – mindössze 0,4 hektáron termeszti a különleges paradicsomot, évente 50 tonnát szüretel. A mennyiség a megélhetéshez elegendő, ám a kereskedelem számára gyakorlatilag nem tétel. Így a fiatal vállalkozó uniós segítséggel egy termelői csoportot alapított, amelynek jelenleg már 150 tagja van. Csak rózsaszín paradicsommal és uborkával foglalkozik az AgroDreams, amely a tagokon keresztül már bőséges árualappal rendelkezik ahhoz, hogy különböző üzletláncok beszállítói legyenek, biztos piacot teremtve így az amúgy meglehetősen drága zöldségnek. Ők látják el a Fekete-tenger partvidékének szállodáit is a turistaszezonban, amely szintén hatalmas felvevőpiacot jelent.

A termelői csoport a visszaforgatott jövedelmekből megvalósított fejlesztéseknek köszönhetően már az export felé kacsingat, nyugat-európai és ázsiai kereskedők is élénk érdeklődést mutatnak a különleges paradicsom iránt. Vencislav Petkov szerint jövőre már az országhatárokon kívül is elérhető lesz a termésük.

A megismert gazdaságok nyilván a bolgár agrárium “zászlójára tűzött üzemek”, azonban kiváló példák arra, hogy elszántsággal és uniós források bevonásával meg lehet élni a mezőgazdaságból, van perspektíva.

(Fotók: Cornelia Smet és a szerző)

Ez lenne a siker titka? A hagyomány és az innováció találkozása a román mezőgazdaságban

2019. október 1. 11:10

Sok hasonlóságot fedezhetünk fel a román és volt szocialista országok mezőgazdaságában, hiszen ugyanazokkal problémákkal küzdenek: kiöregedő gazdatársadalom, előnytelen birtokszerkezet, a multinacionális vállalatok térhódítási kísérletei és a fogyasztói passzívitás a hazai, illetve a helyben termelt termékek irányába. A problémákra adott válaszok azonban sokszor eltérnek a keleti blokk megoldásaitól, és az uniós források ésszerű felhasználásával Romániának jó esélye van arra, hogy a közeli jövőben a térség meghatározó mezőgazdasági szereplőjévé váljon.

Életmód Képgaléria

A szakmaiság és a professzionalitás miatt is érdemes a kiállítóknak megjelennie az OMÉK-on

2019. június 10. 03:36

Idén szeptemberben - immár 79. alkalommal - ismét megrendezik Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági eseményét, az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásárt (OMÉK). A 2019. szeptember 26-29. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területén megrendezendő eseményen ezúttal az agár- és élelmiszeripari innovációk bemutatására és a szakmaiság erősítésére helyezik a hangsúlyt.

Pályáznak a minőségre

2019. május 23. 08:17

A füstölt árukon túl grillkolbásszal, hamburgerpogácsával, saslikkal, vagy akár konyhakész állapotra előállított, fóliázott, védjeggyel ellátott termékcsaláddal kívánnak piacra lépni.

Hogy függ össze a körömápolási napló és a kézműves sajt?

2019. május 23. 03:48

A magas minőségű tejnek ma már komoly felvevő piaca van. Nem túlzás azt állitani, hogy a Hétforrás Birtokról származó tejért, és csekély mennyiségű sajtért, túróért sorban kell állniuk a vevőknek, „akik” jelenleg éttermek, kávézók, reggelizőhelyek.

Csökkentené az Európai Bizottság a hazánknak nyújtható agrártámogatásokat

2018. június 2. 06:30

Magyarország számára 2018-as árakon 10,4 milliárd eurót irányoztak elő, ezen belül a közvetlen kifizetésekre 7,6 milliárdot, vidékfejlesztésre pedig 2,6-ot.

Új KAP: kétéves érdekharc következik

2018. április 27. 08:31

Először az új KAP pénzügyi kereteit, majd egy hónappal később annak első alaprendelet-tervezeteit hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság.

Egyszerű szabályok szükségesek az uniós agrárpolitikában

2019. május 15. 06:34

Jelenleg még sok a kérdőjel az Európai Bizottság által javasolt új támogatáselosztási modellel kapcsolatban és a tagállamok többsége szerint további tárgyalások szükségesek ahhoz, hogy a gyakorlatban könnyen végrehajtható szabályozás kerüljön elfogadásra.

A tagállamoknak is ösztönözniük kell a generációváltást

2019. november 19. 06:18

A tagállamoknak növelniük kellene a fiatal mezőgazdasági termelők oktatására és képzésére, illetve a nekik nyújtott tanácsadásra szánt összegeket.