Minden évben komoly veszélyt jelent a szántóföldi növények betakarítása a mezőgazdasági területeken menedéket kereső vadállatok számára. Különösen sok újszülött és párhetes őzgida esik áldozatául a kaszálásnak.
Örömmel nézem idén is a határban gyarapodó bálákat, és remélni merem, hogy meglesz a mezőgazdaságban dolgozók kemény munkájának eredménye. Annak érdekében, hogy felesleges állati áldozatai ne legyenek a táblákon mozgó mezőgazdasági gépek munkájának, 2025-ben indult el az a hosszú távú program, amelyben vadászok, gazdálkodók, civilek és önkéntes drónpilóták is együtt dolgoznak a kaszálások előtti felderítéseken.
Amikor nem működik a „lapuló reflex”
A júniusi betakarítások ideje egybeesik az őzek ellési időszakával, és a fiatal állatok életük első heteiben ösztönösen mozdulatlanul lapulnak meg a magas növényzetben. Ez a viselkedés a ragadozókkal szembeni legjobb stratégia a gidák esetében, amelyek nem tudnak lépést tartani a felnőtt állatok menekülésével, így veszélyt észlelve megbújnak a növényzetben, és megvárják, amíg az őzsuta visszamegy értük, miután a vész elmúlik.
Emiatt a „lapuló reflex” miatt becslések szerint az országban minden tizedik őzgida pusztul el az aratások idején, mivel gyakran szinte észrevehetetlenek maradnak a köréjük boruló növényzetben.
Ennek a helyzetnek a remélt megoldására alakították ki országos szakmai szervezetek azt az összehangolt mentési rendszert, amelyben a gazdálkodók, a vadászatra jogosult szervezetek és a drónpilóták együtt dolgoznak az őzgidák megmentésén.
A kezdeményezés háttere
A rendszer szakmai hátterét több szervezet is biztosítja, úgy mint:
- az Országos Magyar Vadászati Védegylet;
- az Országos Magyar Vadászkamara;
- a Drón Szakbizottság.
Ez utóbbi bizottság 2024 végén jött létre azzal a céllal, hogy a modern technológiák vadgazdálkodásba való beépítését koordinálja.
Ugyanebben az évben indult az Illancs–bácskai vadgazdálkodási tájegység területén kísérleti jelleggel, főként tapasztalatszerzés célzattal a program, de már ekkor is 15 gida sikeres megmentésével zárult a betakarítási szezon. Ez különösen azért volt akkor ígéretes eredmény, mert a „próbaév” rendkívül meleg nyári időjárása nem segítette a munkát, ugyanis a magas hőmérséklet miatt a hőkamerák számára sokszor nehezebb volt elkülöníteni az állatok testhőjét a közvetlen környezetüknek határaitól.
A munkában részt vett Kammermann Péter és Bleier Norbert tájegységi fővadász is. A megtalált gidákat sok esetben meg is jelölték, így később nyomon követhették a szakemberek az állatok sorsát. Ez kutatási szempontból is értékes adatokat szolgáltathat a vadállomány viselkedéséről és túlélési arányairól.
A Szakbizottság kezdeményezésére végül 2025-ben indult a program, amelynek hatékonysága látványosan megnőtt: az országos szintű bővítésnek köszönhetően ugyanebben az évben már több száz mentés történt: országosan 278 őzgida és 26 fészekalj menekült meg a munkálatok előtt elvégzett drónos felderítéseknek köszönhetően. A projekt 2026-ban már az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara együttműködésére is számíthat.
Hogyan történik a felderítés és a mentés?
A folyamat egyszerű, de nagy pontosságot és jól megszervezett csapatmunkát igényel. A kaszálás megkezdése előtt a földhasználó jelzi a tervezett munkát, ezt követően érkezik a drónos felmérés. A hőkamerával felszerelt jármű közvetlenül a munkagépek érkezése előtt átvizsgálja a területet. Ha veszélyben lévő gidát találnak, biztonságos helyre viszik, majd a kaszálás után visszaengedik, így az anyaállat rövid időn belül újra megtalálhatja.
A mentés levágott fű és gumikesztyű segítségével történik, ez a szakszerű megfogása a fiatal állatoknak, így nem kerül rájuk az ember illata. Meghatározzák, hogy mennyi ideig lehet rekeszben a gida, és milyen távolságra viszik majd. Az állatok általában a terület szélére kerülnek, biztonságos helyre. Ha van a kaszáló mellett 10%-os vadvédelmi sáv, akkor arra a területre.
A siker kulcsa az együttműködés a gazdálkodók, a vadászatra jogosultak, az önkéntesek és a hivatásos drónpilóták között. Az ő közös munkájuk nélkül a mentések nem valósulhatnának meg hatékonyan.
A program szervezői minden évben várják önkéntes drónpilóták, civil szervezetek és magánszemélyek csatlakozását. Nagyon fontos azonban kiemelni, hogy a mentési munkák kizárólag a földhasználó és a vadászatra jogosult engedélyével, valamint a vadgazdálkodók közreműködésével végezhetők!
Képek forrása: pixabay.com
Kapcsolódó cikkek:
- Hőkamerás drónok mentik meg az őzgidák életét
- Kaszálás – Hatékony vadvédelmi megoldás az ultrahangos vadriasztó
- Szenzoros kaszatechnológia mentheti meg az őzgidákat
- Vadkár-csökkentés és élőhely-teremtés a többfunkciós védősávban
Szereti az Agrofórum cikkeit? Állítsa be, hogy gyakrabban jelenjenek meg a Google keresőben!
