A mechanikai gyomirtás nem csupán abban különbözik a kémiai növényvédelemtől, hogy (legalább részben) elhagyjuk a permetszerek használatát, hanem mást, ennél sokkal többet jelent. De pontosan mit is?
Erre a kérdésre kerestük a választ Marosi Rolanddal, a Lemken Hungária Kft. kelet-magyarországi értékesítési vezetőjével. A cég a Hajdúnánáson megtartott IV. Öko Expo kiállításra hozta el az EC-Weeder kameravezérelt kultivátorát, amely a mechanikai gyomirtást új szintre emeli.
„A gépi gyomirtás alkalmazásakor alapvető feltétel, hogy az adott kultúra pontosan legyen elvetve. Nemcsak a vetésmélységre, tőtávra gondolok, hanem például egy olyan egyszerű dologra, mint az egyenletes, precíz sortávolság biztosítása”
– emelte ki elsőként Marosi Roland. Az EC-Weeder is IC-Light kamerával figyeli az első sort, és a többi sor művelését ahhoz igazítja.
„Fontos az is, hogy mennyire száraz vagy nedves a talaj, illetve mennyire gyomos, milyen gyomok találhatók a területen. Ezek alapvetően határozzák meg, hogy egy gép milyen minőségű gyomirtást képes végrehajtani. Ha ugyanis túl nedves a talaj, akkor csak keni, nyújtja, nem távolítja el maradéktalanul a gyomokat, ha pedig túl száraz, akkor a kapa megtolhatja a felszínen lévő kérget, és ezzel a kultúrnövényt is megsértheti”
– mutatott rá egy újabb problémaforrásra a Lemken szakembere. Ha minden kiinduló feltétel ideális, csakis utána vehetjük figyelembe azt a tényezőt, hogy mire képes a mechanikai gyomirtásra használt gép. Vajon megbízhatóan meg tudja különböztetni a kultúrnövényt a gyomtól? Nézzük meg a kukoricát, hogyan változtatja folyamatosan a zöld árnyalatait a tenyészidő alatt, és máris megértjük, miért fontos feltétel a magabiztos felismerés. És ekkor még csak a kamera képességeinél tartunk, hogy megfelelő felbontású képanyagot tud-e küldeni az azonosítást végző számítógépnek.
Az EC-Weeder esetében 30 kép készül másodpercenként, ez pedig elegendő ahhoz, hogy a gép akár 15 km/h munkasebességnél is megfelelően működjön. Nagy szó ez, ha figyelembe vesszük, hogy a kameravezérelt kultivátor 17 méteres munkaszélességig érhető el, és akár 2 cm-re tud közel menni a kultúrnövény tövéhez.
A szélesebb gépváltozatoknál már két kamera biztosítja a kellő pontosságot, a két képanyag precíz együttes kezeléséhez pedig megfelelő szoftver szükséges, hiszen csak így adható megfelelő kormányzójel a gépnek, hogy az gyorsan és pontosan hajthassa végre az utasításokat a hidraulika segítségével.
A gép kétgerendelyes: az egyik gerendely fixen rögzített a traktor hárompont-függesztéséhez, a másik párhuzamosan tud elmozdulni 20-20 cm-t mindkét irányba. A kormányzott részen található két kapakocsi sor, a lúdtalp kapák 5 cm-re, a gumiujjas kapák 2 cm-re közelítik meg a kultúrnövényt, sőt utóbbiak már a sorokba is belenyúlnak.
Az EC-Weeder mesterséges intelligenciával rendelkezik, ami azt jelenti, hogy képes tanulni a munkavégzés során. Hamar felismeri, milyen színt, méretet kell követnie a kultúrnövény azonosításához, és a kamerája az infravörös tartományban is lát. Utóbbi azért hasznos, mert így a kék növényekben (brokkoli, póréhagyma) is fel tudja ismerni a kék színű gyomokat, és már egy gombostűnyi kelő hagymát is azonosít, nagyon érzékeny tehát az érzékelőrendszere. A két LED-es munkalámpája révén éjszaka is pontos munkavégzésre képes.
Ma már egy gépnél nem elég, ha egy menetben csak egy munkafolyamatot tud elvégezni, a sokoldalúság alapkövetelmény. Hasznos, ha felhasználható például permetezésre vagy tápanyag-utánpótlásra is a mechanikai gyomirtás alatt. A Lemken fronthidraulikára szerelhető SprayHub nevű eszköze a lúdtalp kapák mögé tud injektálni például folyékony nitrogént, két szórófejjel felszerelve pedig akár sorpermetezésre is alkalmas. Emellett szakaszvezérlésre, helyspecifikus kijuttatásra is képes, ez tehát az a sokoldalúság, amire az okszerű, takarékos inputanyag-kijuttatáshoz szükség van.
„A gép mindezzel együtt önmagában nem elég. Kell a megfelelő technológia, és olyan szakemberek, akik megmondják, mit, hova és mikor juttassunk ki. Ha nincs az eszköz mögött tudatos termesztéstechnológiai tervezés, akkor nehezen valósítható meg a hatékony és eredményes gazdálkodás”
– zárta Marosi Roland.
