A pázsitfüvek (Poaceae) családjába tartozó fenyércirok (Sorghum halepense) rizómás, évelő egyszikű gyomnövény, a Föld összes trópusi és mediterrán tájain megtalálható. Európában Magyarország az elterjedési területének északi határa a gazdasági kártétel szempontjából. Az elszaporodásának megakadályozása nagy szakértelmet kíván, és csak akkor lehet sikeres, ha a vetésforgó minden elemében összehangolt védelem folyik.
A fenyércirok sziklevele begöngyölődött. A lomblevelek 1-2 cm szélesek, simák, szélükön apró fogakkal érdesek. Levélhüvelye sima, rövid, apró szőrös nyelvecskével. Szára felálló, sima. Viszonylag hosszú tengelyen felfelé álló bugavirágzata van, amely alul szőrös, és a sárgáspirostól a lilás-, feketésbarnáig változó színű. Júniustól augusztusig virágzik. Akár több méter magas is lehet.
A fenyércirok Magyarországon mindenütt megtalálható, elsősorban az ország déli részén gyakori. Talajtípusokban nem válogat, agresszív növekedésével minden szántóföldi kultúrában fellelhető, emellett a ruderális területeken is gyakori. A gyomnövény, ahol megtelepedik, sűrű állományt alkot. Magról és rizómáról egyaránt jól szaporodik. A magról kelt egyedek bokrosodásig kevés levelet hoznak, bokrosodás után megkezdődik a rizómák képződése.
A fenyércirok kukoricában 1%-nál nagyobb borítással jelenlevő, kiemelkedő fontosságú gyomfaj. Tenyészterületén a vetésforgó minden elemében felbukkanhat, különösen a kapás kultúrákban. Gabona után a tarlón fordul elő gyakran.
Az 5-20 cm mélyen elhelyezkedő rizómatömeg rendkívül gyorsan felveszi a talaj vízkészletét és az elérhető tápanyagokat, így jelentős versenytársa a többi gyomnak és a kultúrnövénynek. Ezeken túl a kukorica csíkos mozaik vírus gazdanövénye, így a kórokozó terjedésében is van szerepe. A fenyércirok által okozott terméskiesés több kultúrában is eléri az 50%-ot, vagy akár meg is haladhatja ezt a mértéket.
A rizómából kelt növények az erélyesebb növekedésük miatt még kedvezőtlen körülmények között is versenyképesebbek a magról kelőknél, ráadásul a gyomirtó szerekkel szemben is ellenállóbbak.
Magyarországon a 2010-es években sorra jelentek meg közlemények a fenyércirok számos, a szulfonil-karbamid csoportba sorolható herbicidekkel szembeni metabolikus rezisztenciájáról, így a gyom irtása bizonyos kultúrákban megnehezült, főként Fejér és Tolna megyében.
Rövidtávon megoldást jelenthet graminicid készítménnyel szemben ellenálló kukoricahibridek termesztése, de ez önmagában nem elegendő. A vetésforgó minden növényénél ki kell dolgozni a helyes védekezést. Kapás kultúrákban a forgókapás sorközművelő kultivátor jó mechanikai kiegészítője lehet a kémiai kezeléseknek. Gabonatarlón a rizómából kihajtott növényeket totális gyomirtó szerrel kezelhetjük. Kétszikű kultúrákban a speciális egyszikűirtókat alkalmazhatjuk ellene.
Dr. Mikulás József 2019. évi cikkében olvashatjuk, hogy a fenyérciroknak is van 2 ellensége, amivel visszaszorítható az állomány szaporodása. Ezek üszöggombafajok, a Sporisorium cruentum és a Sporisorium sorghi. Ez a két üszöggomba nemcsak a fenyércirok virágzatát pusztítja el, hanem a növényt is nagymértékben károsítja.
Forrás:
https://kwizda.hu/fenyercirok~d13945
https://agroforum.hu/szaktanacsadas-kerdesek/mit-tehetunk-a-fenyercirok-ellen/
