Gyümölcs
Gyümölcs

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

Agrofórum Online

A mandula leggyakoribb betegsége a ventúriás varasodás, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A szerzők emellett kitérnek a moníliára, a tirosztrómás betegségre, és egy újonnan megjelent betegség, a mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozóját is bemutatják.

Botanikai szempontból azonban a mandula a Rosaceae család, ezen belül a Prunoidae alcsalád tagja, ezért gombás betegségei a csonthéjas gyümölcsfajok betegségei közül kerülnek ki. Leggyakoribb betegsége a mandula ventúriás varasodása, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A mandula tirosztrómás betegsége levéllyukacsosodás betegség néven régóta ismert; a mandula monilíniás betegsége járványos években okozhat jelentős terméskiesést. A mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozó gombája viszont Magyarországon eddig még nem volt ismert, hazai előfordulását először 2014-ben azonosították a NAIK, a SZIE és a NÉBIH munkatársai.

A mandula ventúriás varasodása

A mandula ventúriás varasodás kórokozójának ivaros alakját, a Venturia carpophila aszkuszos (pszeudotéciumos) gombát Európában még nem találták meg. A tüneteket ivartalan alakja, a Fusicladium carpophilum konídiumtartós gomba okozza. Főbb gazdanövényei a mandulán kívül a kajszi és az őszibarack, de ritkán a szilván és ringlón is előfordul. Tüneteket a hajtáson, vesszőn, levélen és termésen okoz. A hajtásokon és vesszőkön kezdetben különálló, ovális, zöldesbarna foltok jelennek meg (1. kép), melyek idővel összeérnek, nagy kiterjedésű, szabálytalan alakú, szürkésbarna foltokká válnak (2. kép).

1. kép Varasodás kezdeti tünete mandulavesszőn képződő konídiumtartókkal
(Fotó: Varjas Virág)

2. kép Mandula ventúriás varasodásának tünete mandulavesszőn
(Fotó: Varjas Virág)

Vesszőkön a foltok hosszirányban berepedeznek, és sötétbarna konídiumtartó gyep képződik rajtuk (3. kép).

3. kép Az egész vesszőt beborító, összeolvadt varas foltok a vessző teljes felületén sporulálnak (nyíl a még ép, zöld részt mutatja)
(Fotó: Varjas Virág)

A gomba vesszőkön és egyéb növényi részeken a foltokban micéliummal telel át, ezek a fertőzött részek szolgálnak fertőzési forrásul következő évben. A fertőzési forrás mennyiségét jelentősen csökkenthetjük, ha a metszéskor odafigyelünk a beteg részek eltávolítására. A kórokozó optimális hőmérsékleti igénye 18-24 °C, ezért a konídiumtartók tömeges képződésre május elejétől, közepétől lehet számítani. A konídiumok lefűződése június közepétől július végéig a legintenzívebb. Az ellene való fungicides kezeléseket célszerű sziromhullás után megkezdeni, és – az időjárás függvényében – legalább július végéig 10 naponta végezni.

A rendszeres védekezést több tényező is indokolja: a vesszők fertőződése azok száradásához, elhalásához vezet, a termőfelület csökkenése pedig termésmennyiség-csökkenést von maga után. A levelek nagymértékű fertőződése következtében a korai lombhullás a fák fagyérzékenységét is fokozza, mivel a vesszők nem érnek be megfelelően, a termés fertőződése pedig maga után vonja más, rothadást okozó szaprotróf gombák megtelepedését. A ventúriás varasodás okozta alacsonyabb termésátlagok pedig az ültetvény gazdaságosságát is megkérdőjelezik. Intézetünkben dr. Véghelyi Klára foglalkozott a csonthéjasok varasodásával.

A fajták érzékenységének vizsgálatát és összehasonlítását a levélfelület fertőzöttségének mértéke alapján végezte. Véghelyi és saját vizsgálataink alapján is megállapítható, hogy a Magyarországon termesztett mandulafajták érzékenyek a varasodásra. Ezért a varasodás elleni védekezés kulcsfontosságú a mandulaültetvények termőképességének megőrzése érdekében.

A mandula monilíniás betegsége

A virágzási idő alatti csapadékos, hűvös időjárás esetén jelentős mértékű virágpusztulást is okozhat a Monilia laxa konídiumtartós gomba. A betegség a gomba ivaros alakja, a Monilinia laxa után kapta magyar elnevezését, amely egy tölcsér alakú termőtestet (apotéciumot) képző aszkuszos gomba, Európában azonban ez az alak ritkán fordul elő, Magyarországon pedig még nem találták meg. Gazdanövényei főleg a csonthéjas gyümölcsfajok és a mandula.

Virág- és hajtáselhalást, valamit gyümölcsrothadást okoz. Fertőzés következtében a teljes virágzásban lévő fák virágai úgy néznek ki, mintha leforrázták volna. A gomba a virágon keresztül hatol be, onnan a kocsányon keresztül a hajtást is fertőzi (4. kép).

4. kép 2010-es Monilia-járvány mandulán
(Fotó: dr. Vajna László)

Továbbjutva a vesszőbe és ágakba, rákos sebeket okoz (5. kép).

5. kép A Thyrostroma és a Monilinia által vesszőn okozott tüneteket szemrevételezéssel nehéz elkülöníteni, mindkét kórokozó fertőzése nyomán mézgaképződés is megfigyelhető
(Fotó: Varjas Virág)

A termést csak sebeken keresztül képes megbetegíteni, így a barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) elleni megfelelő védekezéssel megakadályozhatjuk a kórokozó zöld termésbe való bejutását. A virágok fertőződése ellen pedig időjárástól függően 2-3 védekezés lehet szükséges, a virágzás kezdetén, fővirágzásban, és a virágzás végén.

A mandula tirosztrómás betegsége

A csonthéjasok és a mandula ismert levéllyukacsosodás betegségének kórokozója a Thyrostroma carpophila (syn: Stigmina carpophila, Clasterosporium carpophilum) nevű gomba. Szintén konídumtartós, ivaros alakja nem ismert. Gazdanövényei a termesztett és vadon élő csonthéjas gyümölcsfajok (őszibarack, kajszi, szilva, mandula) és több a Prunus nemzetségbe tartozó díszfa. A gomba tüneteket levélen, hajtáson, vesszőn és termésen okoz. A leveleken kisméretű, 2-3 mm átmérőjű kerek, kezdetben sárgászöld foltok alakulnak ki, melyek idővel megbarnulnak, szárazan berepedeznek, és a levéllemezből kihullnak, parás, barna szegélyük viszont megmarad. Erre a jellegzetes tünetre utal a levéllyukacsosodás elnevezés (6-7. kép).

6. kép 2010-es Thyrostroma-járvány mandulán
(Fotó: dr. Vajna László)

7. kép Thyrostroma carpophila tünete mandulalevélen
(Fotó: dr. Vajna László)

A foltok általában meddők, ritkán figyelhetünk meg közepükön egy-két pontszerű konídiumtartó nyalábot. Hajtáson és vesszőn, rendszerint a rügy körül, ovális barna foltok jelennek meg, idővel a foltok kiszürkülnek és berepedeznek, a fertőzést gyakran mézgaképződés kíséri. A mandula termésén az apró parás foltok szintén meddők, a fertőzés nyomán erős mézgásodás figyelhető meg (8. kép).

8. kép Thyrostroma carpophila tünetei mandula termésén
(Fotó: dr. Vajna László)

Fő fertőzési forrásként a fertőzött vesszők és lehullott levelek szolgálnak, amelyeken a gomba micéliummal és konídium formájában telel át, sőt, képes enyhe téli időjárás esetén konídiumokat képezni. A mandula venturiás varasodása ellen javasolt szerek a tirosztrómás betegség ellen is védelmet nyújtanak.

A mandula fomopsziszos vesszőelhalása

Ez a mandulabetegség eddig még nem szerepelt a magyar szakirodalomban. A kórokozó Phomopsis amygdali piknídiumos gomba (ivaros alakja: Diaporthe amygdali aszkuszos gomba). A nem régen megtalált és azonosított betegség feltételezhetően régóta jelen van ültetvényeinkben. Ez a betegség több európai országban már évtizedekkel ezelőtt ismert volt, és komoly terméskiesést okozott. A gombát jelentős kórokozóként tartják számon Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban. Többgazdás kórokozó, a mandulán kívül az őszibarackról, szőlőről, szilváról, japánszilváról, kínai körtéről és egyéb fás szárú növényekről jelezték előfordulását, az Antarktiszon kívül mind az öt kontinensen előfordul.

Az előzőekben említett betegségek jellemző tüneteitől lényegesen eltérő szöveti elhalásokra figyeltünk fel mandulavesszőn az érd-elvirai mandula génbanki gyűjteményben, 2014-ben. A kórokozó izolálása és morfológiai, valamint molekuláris módszerekkel végzett azonosítása megtörtént. Az ország különböző pontjairól gyűjtött mandula vesszőminták szolgáltak a kórokozó elterjedésének feltérképezésére. Megállapítottuk, hogy a mandula fomopszisos vesszőelhalása az egész országban jelen van.

A gomba vesszőkön és hajtásokon okoz tüneteket, szöveti elhalást, hajtásszáradást és rügyelhalást. Mivel a rügyalapon keresztül hatol be a gazdanövénybe, a vesszőkön a rügy körül alakul ki szövetelhalás, mely hosszanti, besüppedő, koncentrikusan sávolt, eleinte bordósbarna színű, majd idővel ezüstös fényű lesz (9. kép).

9. kép A mandularügyek elhalását a Phomopsis amygdali okozza
(Fotó: Varjas Virág)

Az elhalt szövetrészen apró, szabad szemmel is látható, kéregszövetbe ágyazódott termőtestek (piknídiumok) képződnek. Ha a nekrózis körüléri a vesszőt, a fertőzés feletti rész elhal. A fertőzött rügyek elhalnak, vagy amennyiben kihajtanak, a friss hajtások különböző fejlettségi stádiumban sárgulnak, majd elszáradnak. Az elhalás bekövetkezhet kihajtás után azonnal, vagy néhány leveles korban, és 20–30 cm-es hajtás állapotban is. A sárgán elszáradt leveles hajtások sokáig a fán maradnak, így messziről jelzik a kórokozó jelenlétét (10. kép).

10. kép A Phomopsis amygdalira érzékeny fajták esetében a hajtások jelentős hányada száradhat el
(Fotó: Varjas Virág)

Fertőzési forrásként a vesszők szolgálnak, melyekben a gomba micéliummal és piknídiummal telel át. Az áttelelt piknídiumok konídiumképzése megfelelő időjárás esetén aktiválódik. A fertőzött vesszők eltávolítása nagymértékben csökkentheti a következő tenyészidőszakban a tünetek fellépését, mivel a konídiumok nem légáramlatokkal, hanem esővízzel terjednek.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Varjas Virág, Izsépi Ferenc: A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista (2018. E734. 76. old.) című írása alapján.

Baktériumos betegségek elleni védelem újabb kihívása csonthéjasokban

2019. november 16. 12:58

Az elmúlt időszakban (2017-2018) egy Fejér megyei kajszi és egy Pest megyei őszibarack ültetvényben a sztigminás betegség tüneteivel könnyen összetéveszthető, baktérium okozta levél- és termésfoltosság fellépését figyeltük meg.

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

2019. november 4. 13:06

A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Művelési rendszerek a korszerű körteültetvényekben

2019. november 4. 10:37

Az innováció megindult a körtetermesztésben is, amelynek célja a gyorsan termőre forduló, gazdaságosan üzemeltethető, tisztes jövedelmet biztosító ültetvények létesítése. Erre többféle lehetőség van a sövényművelési rendszerek és a koronaformák kialakítása tekintetében is. A lényeg az, hogy a kiválasztott módszer megvalósításának lépéseit a termőhelyünk és az alkalmazott fajták jellemzőit figyelembe véve következetesen hajtsuk végre.

Őszibarack-termesztés a Mecsek környékén

2019. november 2. 04:56

Klimatikus adottságai révén a Mecsek környékét tartják régóta hazánk egyik legjobb őszibarack-termesztő vidékének.

Hogyan termesszünk sikeresen szóját?

2019. január 17. 10:04

Az Agrofórum szervezésében interaktív szója fórumot tartunk az AGROmashEXPO-n a nyitás napján, január 23-án szerdán, 11.00 órai kezdettel, a G pavilon fórum színpadán.

A Nufarm vásárlásai fokozzák a versenyképességet a kulcsterületeken

2018. március 20. 08:06

A Nufarm jelentősen fokozta az európai vásárlók számára kínált növényvédelmi szolgáltatást, miután megállapodás született több mint 50 növényvédelmi formuláció megvásárlásáról az Adama és Syngenta cégektől.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

Összhangban a kukorica igényeivel

2018. április 26. 08:33

A szántóföldi munkák később kezdődtek ebben az évben, várhatóan májusban hatalmas munkacsúcs alakul ki a növényvédelemben.