Gyümölcs
Gyümölcs

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista

Agrofórum Online

A mandula leggyakoribb betegsége a ventúriás varasodás, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A szerzők emellett kitérnek a moníliára, a tirosztrómás betegségre, és egy újonnan megjelent betegség, a mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozóját is bemutatják.

Botanikai szempontból azonban a mandula a Rosaceae család, ezen belül a Prunoidae alcsalád tagja, ezért gombás betegségei a csonthéjas gyümölcsfajok betegségei közül kerülnek ki. Leggyakoribb betegsége a mandula ventúriás varasodása, amely elleni védekezés a mandula vegyszeres növényvédelmének gerincét alkotja. A mandula tirosztrómás betegsége levéllyukacsosodás betegség néven régóta ismert; a mandula monilíniás betegsége járványos években okozhat jelentős terméskiesést. A mandula fomopsziszos vesszőelhalásának kórokozó gombája viszont Magyarországon eddig még nem volt ismert, hazai előfordulását először 2014-ben azonosították a NAIK, a SZIE és a NÉBIH munkatársai.

A mandula ventúriás varasodása

A mandula ventúriás varasodás kórokozójának ivaros alakját, a Venturia carpophila aszkuszos (pszeudotéciumos) gombát Európában még nem találták meg. A tüneteket ivartalan alakja, a Fusicladium carpophilum konídiumtartós gomba okozza. Főbb gazdanövényei a mandulán kívül a kajszi és az őszibarack, de ritkán a szilván és ringlón is előfordul. Tüneteket a hajtáson, vesszőn, levélen és termésen okoz. A hajtásokon és vesszőkön kezdetben különálló, ovális, zöldesbarna foltok jelennek meg (1. kép), melyek idővel összeérnek, nagy kiterjedésű, szabálytalan alakú, szürkésbarna foltokká válnak (2. kép).

1. kép Varasodás kezdeti tünete mandulavesszőn képződő konídiumtartókkal
(Fotó: Varjas Virág)

2. kép Mandula ventúriás varasodásának tünete mandulavesszőn
(Fotó: Varjas Virág)

Vesszőkön a foltok hosszirányban berepedeznek, és sötétbarna konídiumtartó gyep képződik rajtuk (3. kép).

3. kép Az egész vesszőt beborító, összeolvadt varas foltok a vessző teljes felületén sporulálnak (nyíl a még ép, zöld részt mutatja)
(Fotó: Varjas Virág)

A gomba vesszőkön és egyéb növényi részeken a foltokban micéliummal telel át, ezek a fertőzött részek szolgálnak fertőzési forrásul következő évben. A fertőzési forrás mennyiségét jelentősen csökkenthetjük, ha a metszéskor odafigyelünk a beteg részek eltávolítására. A kórokozó optimális hőmérsékleti igénye 18-24 °C, ezért a konídiumtartók tömeges képződésre május elejétől, közepétől lehet számítani. A konídiumok lefűződése június közepétől július végéig a legintenzívebb. Az ellene való fungicides kezeléseket célszerű sziromhullás után megkezdeni, és – az időjárás függvényében – legalább július végéig 10 naponta végezni.

A rendszeres védekezést több tényező is indokolja: a vesszők fertőződése azok száradásához, elhalásához vezet, a termőfelület csökkenése pedig termésmennyiség-csökkenést von maga után. A levelek nagymértékű fertőződése következtében a korai lombhullás a fák fagyérzékenységét is fokozza, mivel a vesszők nem érnek be megfelelően, a termés fertőződése pedig maga után vonja más, rothadást okozó szaprotróf gombák megtelepedését. A ventúriás varasodás okozta alacsonyabb termésátlagok pedig az ültetvény gazdaságosságát is megkérdőjelezik. Intézetünkben dr. Véghelyi Klára foglalkozott a csonthéjasok varasodásával.

A fajták érzékenységének vizsgálatát és összehasonlítását a levélfelület fertőzöttségének mértéke alapján végezte. Véghelyi és saját vizsgálataink alapján is megállapítható, hogy a Magyarországon termesztett mandulafajták érzékenyek a varasodásra. Ezért a varasodás elleni védekezés kulcsfontosságú a mandulaültetvények termőképességének megőrzése érdekében.

A mandula monilíniás betegsége

A virágzási idő alatti csapadékos, hűvös időjárás esetén jelentős mértékű virágpusztulást is okozhat a Monilia laxa konídiumtartós gomba. A betegség a gomba ivaros alakja, a Monilinia laxa után kapta magyar elnevezését, amely egy tölcsér alakú termőtestet (apotéciumot) képző aszkuszos gomba, Európában azonban ez az alak ritkán fordul elő, Magyarországon pedig még nem találták meg. Gazdanövényei főleg a csonthéjas gyümölcsfajok és a mandula.

Virág- és hajtáselhalást, valamit gyümölcsrothadást okoz. Fertőzés következtében a teljes virágzásban lévő fák virágai úgy néznek ki, mintha leforrázták volna. A gomba a virágon keresztül hatol be, onnan a kocsányon keresztül a hajtást is fertőzi (4. kép).

4. kép 2010-es Monilia-járvány mandulán
(Fotó: dr. Vajna László)

Továbbjutva a vesszőbe és ágakba, rákos sebeket okoz (5. kép).

5. kép A Thyrostroma és a Monilinia által vesszőn okozott tüneteket szemrevételezéssel nehéz elkülöníteni, mindkét kórokozó fertőzése nyomán mézgaképződés is megfigyelhető
(Fotó: Varjas Virág)

A termést csak sebeken keresztül képes megbetegíteni, így a barackmoly (Anarsia lineatella) és a keleti gyümölcsmoly (Grapholita molesta) elleni megfelelő védekezéssel megakadályozhatjuk a kórokozó zöld termésbe való bejutását. A virágok fertőződése ellen pedig időjárástól függően 2-3 védekezés lehet szükséges, a virágzás kezdetén, fővirágzásban, és a virágzás végén.

A mandula tirosztrómás betegsége

A csonthéjasok és a mandula ismert levéllyukacsosodás betegségének kórokozója a Thyrostroma carpophila (syn: Stigmina carpophila, Clasterosporium carpophilum) nevű gomba. Szintén konídumtartós, ivaros alakja nem ismert. Gazdanövényei a termesztett és vadon élő csonthéjas gyümölcsfajok (őszibarack, kajszi, szilva, mandula) és több a Prunus nemzetségbe tartozó díszfa. A gomba tüneteket levélen, hajtáson, vesszőn és termésen okoz. A leveleken kisméretű, 2-3 mm átmérőjű kerek, kezdetben sárgászöld foltok alakulnak ki, melyek idővel megbarnulnak, szárazan berepedeznek, és a levéllemezből kihullnak, parás, barna szegélyük viszont megmarad. Erre a jellegzetes tünetre utal a levéllyukacsosodás elnevezés (6-7. kép).

6. kép 2010-es Thyrostroma-járvány mandulán
(Fotó: dr. Vajna László)

7. kép Thyrostroma carpophila tünete mandulalevélen
(Fotó: dr. Vajna László)

A foltok általában meddők, ritkán figyelhetünk meg közepükön egy-két pontszerű konídiumtartó nyalábot. Hajtáson és vesszőn, rendszerint a rügy körül, ovális barna foltok jelennek meg, idővel a foltok kiszürkülnek és berepedeznek, a fertőzést gyakran mézgaképződés kíséri. A mandula termésén az apró parás foltok szintén meddők, a fertőzés nyomán erős mézgásodás figyelhető meg (8. kép).

8. kép Thyrostroma carpophila tünetei mandula termésén
(Fotó: dr. Vajna László)

Fő fertőzési forrásként a fertőzött vesszők és lehullott levelek szolgálnak, amelyeken a gomba micéliummal és konídium formájában telel át, sőt, képes enyhe téli időjárás esetén konídiumokat képezni. A mandula venturiás varasodása ellen javasolt szerek a tirosztrómás betegség ellen is védelmet nyújtanak.

A mandula fomopsziszos vesszőelhalása

Ez a mandulabetegség eddig még nem szerepelt a magyar szakirodalomban. A kórokozó Phomopsis amygdali piknídiumos gomba (ivaros alakja: Diaporthe amygdali aszkuszos gomba). A nem régen megtalált és azonosított betegség feltételezhetően régóta jelen van ültetvényeinkben. Ez a betegség több európai országban már évtizedekkel ezelőtt ismert volt, és komoly terméskiesést okozott. A gombát jelentős kórokozóként tartják számon Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában és az Egyesült Államokban. Többgazdás kórokozó, a mandulán kívül az őszibarackról, szőlőről, szilváról, japánszilváról, kínai körtéről és egyéb fás szárú növényekről jelezték előfordulását, az Antarktiszon kívül mind az öt kontinensen előfordul.

Az előzőekben említett betegségek jellemző tüneteitől lényegesen eltérő szöveti elhalásokra figyeltünk fel mandulavesszőn az érd-elvirai mandula génbanki gyűjteményben, 2014-ben. A kórokozó izolálása és morfológiai, valamint molekuláris módszerekkel végzett azonosítása megtörtént. Az ország különböző pontjairól gyűjtött mandula vesszőminták szolgáltak a kórokozó elterjedésének feltérképezésére. Megállapítottuk, hogy a mandula fomopszisos vesszőelhalása az egész országban jelen van.

A gomba vesszőkön és hajtásokon okoz tüneteket, szöveti elhalást, hajtásszáradást és rügyelhalást. Mivel a rügyalapon keresztül hatol be a gazdanövénybe, a vesszőkön a rügy körül alakul ki szövetelhalás, mely hosszanti, besüppedő, koncentrikusan sávolt, eleinte bordósbarna színű, majd idővel ezüstös fényű lesz (9. kép).

9. kép A mandularügyek elhalását a Phomopsis amygdali okozza
(Fotó: Varjas Virág)

Az elhalt szövetrészen apró, szabad szemmel is látható, kéregszövetbe ágyazódott termőtestek (piknídiumok) képződnek. Ha a nekrózis körüléri a vesszőt, a fertőzés feletti rész elhal. A fertőzött rügyek elhalnak, vagy amennyiben kihajtanak, a friss hajtások különböző fejlettségi stádiumban sárgulnak, majd elszáradnak. Az elhalás bekövetkezhet kihajtás után azonnal, vagy néhány leveles korban, és 20–30 cm-es hajtás állapotban is. A sárgán elszáradt leveles hajtások sokáig a fán maradnak, így messziről jelzik a kórokozó jelenlétét (10. kép).

10. kép A Phomopsis amygdalira érzékeny fajták esetében a hajtások jelentős hányada száradhat el
(Fotó: Varjas Virág)

Fertőzési forrásként a vesszők szolgálnak, melyekben a gomba micéliummal és piknídiummal telel át. Az áttelelt piknídiumok konídiumképzése megfelelő időjárás esetén aktiválódik. A fertőzött vesszők eltávolítása nagymértékben csökkentheti a következő tenyészidőszakban a tünetek fellépését, mivel a konídiumok nem légáramlatokkal, hanem esővízzel terjednek.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Varjas Virág, Izsépi Ferenc: A mandula jelentős gombás betegségeinek áttekintése – egy új kórokozóval bővült a lista (2018. E734. 76. old.) című írása alapján.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Csoda lenne, ha nem lenne drága a meggy, kisebb termés várható belőle

2024. június 9. 08:10

A magyarországi ültetvényekben jelenleg látható kép alapján 50-57 ezer tonna közé becsülhető az idei meggytermés.

Így lesz dús a málna- és szederbokrunk

2024. május 9. 07:10

A málna- és szederbokrok szeretik a napos, jól szellőző területeket. Ügyeljünk arra is, hogy megfelelő távolság legyen a bokrok között.

Naspolya: gyakorlati útmutató és tippek a sikeres otthoni termesztéshez

2024. május 8. 07:10

Magyarországon bizonyos területeken termeszthető, különösen az ország déli részén, ahol enyhébb az éghajlat.

Ha nyüves a cseresznye, akkor az bizony cseresznyelégy

2024. május 7. 07:10

Lárváit a cseresznye héjába rakja, és azokból a lárvák kiköltődve táplálkoznak a gyümölcsben, ami csökkenti annak minőségét és értékét.

Mennyire bio, amelyet annak tartanak?

2022. január 21. 12:37

A növényvédelem óhatatlanul jelent némi veszélyt a környezetben élő egyéb szervezetekre, nem csak a kezelés során megcélzott károsítóra. Felismerve ezt mindenképpen helyes és követendő az a trend, gyakorlat, hogy a növényvédelem minél inkább szelektív legyen és a környezet „non target” résztvevőit minél kevésbé károsítsa. Ezen okok miatt pl. a növényvédő szerek és hatóanyagok engedélyezése napjainkban már rettenetesen drága és hosszú, több éves folyamat, hiszen egy leendő növényvédő szernek egyre újabb és újabb szempontoknak kell megfelelnie.

Inváziós kártevők: a burgonya cisztaképző fonálférgei

2019. január 18. 08:35

Az inváziós kártevőkről szóló sorozatunkban a májusi lapszámban a burgonya cisztaképző fonálférgek kártételéről, morfológiájáról, fajmeghatározási módszereiről és patotípusairól olvashatnak.

A Corteva új hatásmechanizmusú gombaölő szere segít a kalászosok növényvédelmében

2022. augusztus 31. 13:19

Az Inatreq™ hatóanyag, mint a vállalat fejlesztésének legújabb eleme, fontos mérföldkő, mely a kalászos gombaölő szerek között egy vadonatúj mechanizmust hoz a felhasználók számára.

Átláthatóbbá kell tenni a növényvédő szerek engedélyezését

2019. január 17. 07:33

Nyilvánosan hozzáférhetővé kellene tenni a növényvédő szerek engedélyezési eljárása során felhasznált tanulmányokat, köztük a vonatkozó adatokat és a növényvédő szerek felhasználására vonatkozó információt.