Gyümölcs
Gyümölcs

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

Alanyt is válasszunk, ne csak fajtát!

Agrofórum Online

A gyümölcsültetvények tervezése kapcsán sok szó esik a fajták kiválasztásának fontosságáról. Az ültetvény sikerességét, a termesztés eredményességét a fajták alapvetően meghatározzák.

Csak olyan fajtákat szabad telepíteni, amelyek környezeti igényét a termőhelyünk jól ki tudja elégíteni, és amelyek gyümölcse jól eladható. Az alanyokról kevesebb szó esik, pedig legalább olyan fontosak, mint a fajták. A gyümölcsfák minden tulajdonságát az alany és a fajta együttesen határozza meg. Nemcsak a faméretet befolyásolja az alany, hanem minden növekedési és fejlődési jellemzőt, a gyümölcsök méretét, minőségét, érési idejét, sőt még az őszi lombhullás időpontját is.

Mit várunk el az alanytól? Három dolgot szoktunk említeni: éljen jól együtt a nemes fajtával, legyen alkalmas a tervezett művelési rendszer számára (elsősorban a faméret szempontjából) és jól viselje a termőhelyi viszonyokat (talajtípus, mésztartalom, klíma, időjárási szélsőségek…). Sorolhatjuk azonban nyugodtan tovább, mert nem kevésbé fontos, hogy megfelelő gyümölcsméretet, valamint gyümölcsminőséget is biztosítson, és legyen ellenálló a betegségekkel, főként a talajból fertőzőkkel szemben. Mivel az alany a fenológiai jellemzőket is befolyásolja, egy későbbi virágzás csökkentheti a fagykár kockázatát, egy korábbi érés nagyobb értékesítési árat jelenthet a piacon. Az ültetvény újratelepítésénél egy alanyváltás kiküszöbölheti a talajuntságból eredő problémákat.

Alanyhasználat a cseresznyetermesztésben

Az alany tehát nagyon fontos. Minden gyümölcsfajra igaz ez, a cseresznyére is, és erre hívta fel a figyelmet Hrotkó Károly egyetemi tanár a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézet  ÉrdElvira majori kísérleti telepén, júniusban megtartott szakmai napon. Mivel a cseresznye nagy fát nevel, az intenzív ültetvényekhez sokfelé előszeretettel alkalmazzák a gyenge növekedésű alanyokat. A GiSelA alanyok többek között ennek köszönhetik széles körű elterjedésüket. Ezek azonban nem mindenhol és nem minden körülmények között működnek jól. Gyakran előfordul, hogy erősebb alanyra van szükség és olyanra, ami az adott környezeti feltételeket jobban bírja. Például sajmeggy alanyra (1. kép).

1. kép Intenzív cseresznyeültetvény hazai sajmeggy klónalanyokon egy kísérleti ültetvényben

A sajmeggyek alanyként való hasznosításával Probocskai Endre és Sebők Imréné kezdett el intenzíven foglalkozni Magyarországon, 1962 és 1970 között 8 típust szelektáltak magtermesztés céljára. A magonc alanytól azonban korszerűbb és egyöntetűbb állományt eredményez, ha vegetatív szaporítású alanyt használunk. Ezért dolgozta ki Hrotkó Károly kollégáival az 1980-as évek során a sajmeggyek hajtásdugvánnyal történő szaporításának technológiáját. 1988-tól Szigetcsépen, majd 2004-től Soroksáron és Érd-Elvira majorban kísérleti ültetvényekben értékelik a klónalanyokat, Rita, Petrus, Vera és Carmen fajtákkal (2. kép).

2. kép A Carmen fajtával is jó eredményeket mutattak a magyar sajmeggy klónalanyok a kísérleti ültetvényekben

2014-től több magántermelőnél is állítottak be félüzemi kísérleteket. Mára sok tapasztalat gyűlt össze, amelyek alapján bátran ajánlják ezeket az alanyokat a termesztőknek. A magyar sajmeggy klónalanyok legfőbb értékei, hogy szárazságtűrők, hőstressztűrők, jó a télállóságuk, toleránsak az Agrobacteriummal szemben, emellett jól tolerálják a meszes és magas pH-értékű talajokat. Homogén növényállományt adnak, a fák rajtuk korán termőre fordulnak. Középerős és erős növekedési erélyű alanyokról van szó, de erős metszéssel intenzív ültetvényekben is alkalmazhatók, jól bírják a gyökérmetszést is. Az alanykísérletekkel párhuzamosan művelési rendszer kísérletek is folytak és folynak a Hrotkó Károly által vezetett kutatócsoportban. Az intenzív „magyar cseresznye orsó” művelési rendszerhez is ezeket az alanyokat ajánlják.

Sok fontos termesztő országban kedvezőtlen talajadottságú területeken folyik a cseresznyetermesztés, pl. Törökországban, Iránban, Spanyolországban, Kínában. Ezeken a helyeken előszeretettel szaporítják a cseresznyefákat sajmeggy klónalanyokon, de a meggyhez is használhatók. Újratelepítési problémák megoldására is alkalmasak.

A kísérleti ültetvényekben az SL 64-es francia sajmeggy klónalanyt használják kontrollként a hazai alanyok értékelésekor. A Bogdány, az Egervár és a Magyar az a három genotípus, amelyeket kiemeltek, és ezek 2012-től fajtaoltalom alatt állnak. Sok szempontból jobbnak bizonyultak a kontrollnál. Az SL 64-hez viszonyítva a Bogdány 90%-os, az Egervár 80%-os, a Magyar pedig 70%-os növekedési erélyű. A magyar klónalanyokon a termőre fordulás gyorsabb, az első évek halmozott terméshozama nagyobb, mint az SL 64 alanyon.

Egyelőre a magyar faiskolák nem szaporítják ezeket az alanyokat, de külföldön már több helyen igen, és sok helyen érdeklődnek irántuk. Hrotkó Károly kiemelte, hogy szoros együttműködésben dolgoznak a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetével, akik a fajtanemesítésben jeleskednek. A méltán híres magyar cseresznyefajták a kiváló hazai alanyokkal és a kidolgozott faalakkal együtt a világon sokfelé jól eladható innovációs eredménynek bizonyulnak. A fejlesztés következő lépése lesz a klónalanyok mikroszaporításának megoldása. Ezen dolgoznak most.

Fotó: A szerző felvételei

Művelési rendszerek a korszerű körteültetvényekben

2019. november 4. 10:37

Az innováció megindult a körtetermesztésben is, amelynek célja a gyorsan termőre forduló, gazdaságosan üzemeltethető, tisztes jövedelmet biztosító ültetvények létesítése. Erre többféle lehetőség van a sövényművelési rendszerek és a koronaformák kialakítása tekintetében is. A lényeg az, hogy a kiválasztott módszer megvalósításának lépéseit a termőhelyünk és az alkalmazott fajták jellemzőit figyelembe véve következetesen hajtsuk végre.

Őszibarack-termesztés a Mecsek környékén

2019. november 2. 04:56

Klimatikus adottságai révén a Mecsek környékét tartják régóta hazánk egyik legjobb őszibarack-termesztő vidékének.

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

2019. október 13. 05:29

Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.

Szedd magad a Dancsi Kertészetben!

2019. június 28. 13:33

Amikor meghatározzák a szedési árat, akkor felmérik egyrészről azt, hogy az adott időszakban, mekkora összegért elérhető a pultokon a szamóca, mekkora az, amiért megéri a fogyasztónak kocsiba ülni és a tűző napon hajladozni.

A duzzadó vagy fakadó rügyekben fagykárokkal lehet számolni

2018. március 18. 23:35

Az őszi kalászos gabonák és a káposztarepce már szinte mindenütt megkapta az első fejtrágyát, ez meg is látszott a határ képén, hiszen a vetések üdítően zöldellenek. Most ezt a kedvező képet zavarta meg a visszatérő télies idő.

Van élet a Germersdorfin túl is

2019. június 26. 06:37

Cikkünkből megismerheti a kedves Olvasó a Germersdorfi, a Heldelfingeni óriás, a Szomolyai fekete és a Katalin cseresznyefajtákat.

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

2019. október 13. 05:29

Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.

Nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

2018. november 14. 10:03

Az év első kilenc hónapjában a mezőgazdasági termelői árak 2,2 százalékkal nőttek, ezen belül a növényi termékek ára 4,8 százalékkal emelkedett, az élő állatok és állati termékeké 2,1 százalékkal csökkent.