Az ősz beköszöntével sokan elkezdik előkészíteni a kiskerteket, ültetvényeket a gyümölcsfák elültetésére. Az előzőekben már foglalkoztunk a helyes ültetés lépéseivel. Mostani sorozatunk alkalmával arra fogunk kitérni, milyen gerinces kártevők okozhatnak 10-15%-os csemetepusztulást az adott területen.
Mit tehet a gazdálkodó, mi a vadásztársaság kötelessége és hogyan tudjuk a leghatékonyabban megvédeni a fiatal oltványainkat? Az imént feltett kérdésekre keressük a választ a következőkben.
A helyes gyümölcstermő ültetvény megtervezése során a domborzat, infrastruktúra és a mikroklíma felmérése mellett gondolnunk kell a környező facsoportokra, erdőségekre is. A hazai gazdag vadállomány komoly fenyegetéssel bír nemcsak a szántókultúránkra, de a kertészetekben termesztett növényeinkre is.
A vadállomány számának alakulása már évszázadok óta kardinális kérdés. Már a kora középkorban is halálbüntetés járt annak, aki a királyi birtokok erdeiből vadászott. Nincs ez másként a XXI. században sem, az orvvadászatot a törvény szigorúan tiltja. Több évnyi szabadságvesztésre ítélhetik az adott elkövetőt akár egyetlen vad elejtéséért is.
A leendő gyümölcsösök melletti erdőségek jelentősen hatnak majd az ültetvény élettartamára. A facsoportok, apróbb erdők, főleg, ha bolygatatlan területek, kiváló alvóhelyet biztosítanak a különböző kártevőknek. Ezért, ha lehet, kerüljük ezeknek a területeknek a betelepítését, hiszen a jövőben jelentős összegeket fog felemészteni a vadkárelhárítás.
Természetesen a kerítés és a villanypásztor használata bizonyos mértékben sikeresen távol tartja a betolakodókat. Azonban egy jólfejlett dámszarvasnak vagy vaddisznónak nem jelenthet tartós akadályt egyik sem.
Mély sebeket okozhatnak
Az egyik leggyakoribb kertészeti kártevőnk az üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus) és közeli rokona, a mezei nyúl (Lepus europeus). Mindkét emlős rágófoggal rendelkezik és ennek segítségével hosszú csíkokban hántja le a fiatal csemeték kérgét. Sokszor olyan mély sebet okoz, hogy a fa- és a háncsszövet is károsodik, ez pedig a csemete kiszáradását okozza.
Mindkét faj rendkívül jól tud ásni és hamar megtalálják a kerítések alatti járatokat. Egész Magyarországon elterjedtek, szürkésbarna bundájuk pedig kiváló rejtőszínként funkcionál. Az üregi nyúl betelepítését a vadászati haszon ösztönözte, mára azonban az általa okozott kár már jelentősen meghaladja a vadászati hasznot. Emellett gyakran képez kotorékot is a fák körül, a meglazult gyökér pedig nem képes megtartani a fát, ezért egy erősebb vihar hatására ki fog dőlni.
Rendkívül szapora jószág, évente 4-6-szor átlagosan 4-12 kölyköt hoz a világra. Az üregi nyúl mozgástere kicsi, vadászati tilalom nélkül gyéríthető egész évben, természetesen az arra jogosult szakembereknek. A megfelelően karban tartott kerítés, villanypásztor telepítése a gazdálkodó felelőssége.
Védekezési módok
Továbbá, ha ezek nem állnak rendelkezésre, a vadásztársaságok joggal hívhatják fel ezekre a hiányosságokra a figyelmet vadkár esetén. A védekezés másik módszere a favédő háló, amely csaknem biztos védelmet nyújt, de a felhelyezése során használnunk kell kötözőanyagot, hiszen vagy a szél, vagy a nyúl fogja lepiszkálni a vékony facsemetéről.
Használhatunk emellett különböző festékanyagokat is, amelyek riasztó hatásúak lehetnek a kártevőkkel szemben. Telepíthetünk hangágyút is a kertészetbe, mely bizonyos időnként a gázpatron által fejlesztett hanghatással riasztja el a vadállományt. A tapasztalatok szerint azonban ezt a vadak hamar kiismerik, és megszokják.
A természet önszabályozásának hatására jelentősen felszaporodott hazánk területén az aranysakál (Canis aureus), amely falkákba verődve vadászik, és ezáltal eredményesen ejti el a kiszemelt prédát. Ennek a sok negatív hatása mellett pozitív eredménye lehet az is, hogy egy domináns ragadozó megjelenésével csökkenhet az apróvadak károkozása is a kertészetekben.
