A 2024-es évben számos negatív időjárási változás sújtotta a hazai almásokat. A hónapról hónapra tartó forróság és a kiegyenlítetlen csapadékeloszlás teljesen felborította a növények bioritmusát.
Hogyan mutatkozik meg ez az éves terméseredményekben, és milyen előnye és hátránya lehet ezeknek az ismétlődő abiotikus hatásoknak? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe a következőkben.
Hasonlóan a 2022-es évhez, idén is gyakoriak voltak a nyári hőhullámok, ami a nyár végére csak fokozta a növénykondíció romlását. Pozitívumként könyvelhetjük el, hogy a tavasz csapadékmennyiség tekintetében megfelelő volt az almatermő régiókban. A gyakori áprilisi záporok csak a termékenyülést, és a méhek röpképességét befolyásolták negatívan.
A terméskötödés időszakáig azonban nem volt jelentős hiány a talaj vízkészletében. Júniusban azonban már drasztikusan csökkent az értékelhető természetes csapadék. Ez sok helyen a dió nagyságú termés hullását okozta, ez gyakori reakció a növény részéről, amennyiben csökken az életfunkciók fenntartásához elengedhetetlen víz mennyisége.
A kialakult légköri szárazság júliusra felgyorsította a hajtászáródás folyamatát, és rontotta a 2025-ös rügykészletet. A korai almafajták már a klasszikus betakarítási idő előtt 2-3 héttel beértek, és korai hullás, illetve gyors rothadás volt megfigyelhető. Hasonlóak a tapasztalatok a hazai szőlészetekben, korai szüret, magas cukortartalom, és jelentősen csökkent víztartalom jellemezte az idei szüretet.
Augusztusra már megjelentek a fán maradt gyümölcsökön a napégés jelei, amely gyorsítja az erjedési folyamatokat, étkezési célültetvényekben pedig rontja a piacképességet, illetve a tárolhatóságot.
Az öntözetlen kiöregedett ültetvények különösen megsínylették az idei kaotikus nyarat. Habár drágább az intenzív ültetvények telepítése hektárra levetítve, de a jégvédő háló szerepe szintén felértékelődik, hiszen jelentősen árnyékolja a gyümölcsfákat.
Az öntözőrendszer milyensége szintén jelentősen befolyásolja a védekezési lehetőséget. A csepegtető rendszer hatékonysága vitathatatlan, de a gyakori légköri aszály ellen nem nyújt teljes védelmet. Emellett a hazai öntözővizek jelentős része nagy mennyiségben tartalmaz vas(II)- és vas(III)-oxidokat, amelyek néhány éven belül eltömítik az öntözőgombák járatait.
Amennyiben mód és lehetőség van rá, érdemes mikroszórófejes, illetve korona feletti öntözőrendszert alkalmazni. Hiszen a páratartalom növelése mellett a lombozat felületét is tisztítja, tehát a levél sztómái is eredményesebben tisztulnak.
A hazai termőültetvények száma évről évre csökken, melynek okával már számos cikk foglalkozott az elmúlt időszakban. Ennek az előnye viszont, hogy a termelők kevesebb, de jobban felszerelt ültetvénnyel fognak rendelkezni. A vállalkozások tömbösödése felgyorsult az utóbbi évek során, ez némi piaci tisztulást fog hozni, illetve elkezdődött egy erőteljes generációváltás az almatermelő ágazatban is.
Az idei évben mind az ipari alma, mind az étkezési, frissen fogyasztott gyümölcs ára is növekedett az elmúlt évekhez képest. A betakarítás kezdetéhez képest pedig jellemző az árváltozás a szezon végére. Tehát idén még növekedhet is a felvásárlási ár.
Az elmúlt évtizedekben elkezdődött piaci változások miatt növekedett a kereslet, a termelők száma viszont rohamosan csökken. A jövőben egyre több olyan fajtát fognak használni a kertészek, amelyekkel könnyebben tudják kivédeni a kórokozók okozta járványos fertőzéseket. A termelés intenzitásának növelésével és a magas hozzáadott értékkel minőségi előnyre tehetünk szert a globális piacon.
