Sajnos a következő időszakban országosan is fagyos, fagyveszélyes éjszakákat mutatnak az előrejelzések, viszont vannak már bimbózó, virágzó gyümölcsfajták az országban. Korai kajszik, korai cseresznye fajták már károsodhatnak a huzamosabb ideig fennálló mínuszok miatt. Ellenben vannak jól bevált technikák a fagyvédelemre, amelyekkel külön-külön vagy együttes alkalmazásukkal csökkenthető a fagykár mértéke.
Talán a legismertebb ilyen fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 ºC-os védelmet nyújt, és csupán kis területen hatékony.
Füstöléses fagyvédelem (Fotó: MTI/Varga György)
Hasonló elven működik, de nagyobb terület megvédésére alkalmas, kevésbé környezetszennyező megoldás a paraffingyertyás védekezés. Ezek a paraffingyertyák egyszerű fűtőberendezések: a tüzelőanyagként szolgáló paraffin fedeles, fém kannában kerül kiszerelésre. A paraffingyertyák esetében is érvényes elv, hogy minél sűrűbben kerülnek telepítésre, annál hatékonyabbak. Az optimális szám 300 és 600 db között mozog hektáronként, a gyakorlati tapasztalattal rendelkező, hazai termelők 500-600 db-ot javasolnak. A fagyvédelmi módszerek közül a paraffingyertyák alkalmazása a legkörülményesebb, ez igényli a legnagyobb szervezettséget és a legtöbb munkaerőt is. Bizonyos előkészületeket már jóval a védekezés előtt el kell végezni, és kiemelten fontos a begyújtás időpontja, folyamata és kivitelezési módja, valamint a leállítás időpontja is. Szélcsendes körülmények között a paraffingyertyák legalább 5 °C-kal képesek megemelni az ültetvény hőmérsékletét.
Paraffingyertyás fagy elleni védekezés (Fotó: kerteszportal.hu / Balaton Fruit Kft.)
Fagyvédelem légkeveréssel: A légkeveréses módszerek során azt használják ki, hogy kisugárzási fagy esetén csak az alsó néhány méteres légréteg hűl le kritikusan, fölötte pedig magasabb hőmérsékletű levegő található. A felsőbb, melegebb légréteget az alsóba juttatja, így emeli az ültetvény hőmérsékletét, a levegő folyamatos keringetésével pedig nem engedi feltorlódni a hideg levegőt. Hatásfoka nagyban függ az adott védekezési időszak meteorológiai sajátosságaitól, emiatt nem nyújt egyenletes védelmet minden körülmények között. Ugyanezen az elven működik a helikopteres levegőkeverés is, ahol a gyümölcsfák koronája fölött 2-3 méteres magasságban a légrétegek keverésére a rotor által keltett turbulenciát használják fel. Egy helikopterrel 40 hektár terület fagyvédelmét lehet elvégezni, igen költségesen.
Fagyvédelmi szélgép (Fotó: Tow and Blow)
Látványos és laikusok számára ijesztő módszer a fagyvédelmi öntözés. Ez gyakorlatilag nem más, mint fizika, melyből tudjuk, hogy 1 g víz fagyása közben 335 J (80 cal) hőmennyiség szabadul fel. A víz kristályosodása során igen jelentős mennyiségű hő szabadul fel, mely (bizonyos mértékig) képes fagyáspont fölött tartani a növény hőmérsékletét. A másik jelentős befolyásoló tényező a hőfelszabaduláson túl, hogy a jég rossz hővezető, így lassítja a légkör hűtő hatásának érvényesülését. A fagyvédelmi öntözéssel csak a kisugárzási fagyok ellen tudunk védekezni. Ezzel a módszerrel kb. 6-8 °C hőmérséklet-különbséget lehet kiegyenlíteni.
Fagyvédelmi öntözés (Fotó: idokep.hu)
Ne feledjük el azonban, hogy a fagyvédelemben is óriási szerepe van a megfelelő tápanyag-utánpótlásnak! A tavaszi fagykárok mérséklése ellen bizony messzire kell visszamenni az időben, egészen nyár végéig, ősz elejéig, amikor az ültetvények tápanyaggal való feltöltése volt esedékes. Kiemelt szerepe van az ekkor kijuttatott káliumnak! A kálium ugyanis nem csak az íz- és zamatanyagok kialakulásáért, vízháztartásért, hanem a fagyállóságért és a betegségekkel szembeni ellenálló képességért is felelős tápelem. Aki tavaly ősszel jól feltöltötte tápanyagokkal a növényeit, kisebb fagykárral számolhat.
A tápanyagok megfelelő alkalmazásával pár fokos fagyot akár ültetvények, akár kiskertek esetén is ki tudunk védeni, és így kisebb kárral számolni. Bór, borostyánkősav és/vagy algatartalmú, aminosavas lombtrágyák fagy előtti kipermetezésével mérsékelhető a fagyok negatív hatása. Ezek megnövelik a rügyek, fakadó vagy már kinyílt virágok szénhidrát koncentrációját. Ez a megnövekedett szénhidrát tartalom pedig védi a virágokat a fagytól, a következő okból kifolyólag: a cukros víz fagyáspontja alacsonyabb. A stresszhatás csökkentésére gondolva, a fagyok elvonulása után még egyéb, például algát, káliumot, kalciumot, vitaminokat, hormonokat és cukrokat tartalmazó készítmények és biostimulátorok kijuttatásával segíthetjük növényeinket.
