Növényvédelem
Fizetett tartalom
Növényvédelem
Fizetett tartalom

Ismerd meg a tábládat madártávlatból! – Új, modern szolgáltatással jelentkezik az Agrárközösség

Ismerd meg a tábládat madártávlatból! – Új, modern szolgáltatással jelentkezik az Agrárközösség

Agrofórum Online

Új szolgáltatással jelentkezik az utóbbi években dinamikusan fejlődő Agrárközösség Kft.. A könyveléssel induló vállalkozás mára a hazai agrárium egyik jelentős cége lett, ami kreativitásuknak és egyre bővülő szolgáltatásaiknak köszönhető. A jogi segítségnyújtás, a pályázatírás, a mezőgazdasági szaktanácsadás és a gazdasági adminisztráció mellett mostantól a drónnal végzett növényvédelmi felvételezés is a gazdálkodók rendelkezésére áll.

Az új szolgáltatás bevezetésére és bemutatására az Agrárközösség Tiszakécskén és Kistényen tartott szakmai rendezvényt, ahol a gazdálkodók megismerhették a legújabb, legfejlettebb technológián alapuló növényvédelmi megfigyelést. A speciális „monitoring drón” számos olyan adatot szolgáltat a legnagyobb táblákról is, amelyek nemcsak az eredményességet növelhetik, de a legtöbb esetben a költségeket is csökkenthetik.

A Morva Tamás növényorvos szaktanácsadó irányításával, pontosabban az általa előre beállított koordinátákon egy búzatábla felett végigrepülő drón nem hagyományos légi eszköz, a boltban nem lehet olyan szenzorokkal és kiszolgáló szoftverekkel megvásárolni, amik a növényvédelmi monitoringhoz szükségesek. A fiatal szakember ehhez az Egyesület Államokba vitte ki gépét, ahol minden szükséges kiegészítőt beleépítettek. A szinte bárhol megkapható alapgép tehát jelentős átalakításokon esett át. Így a drón már képes érzékelni például a fényhullámhosszt, aminek segítségével némi elemzést követően kimutatható, hogy mely területeken éri stressz a növényeket.

Amennyiben egy ilyen jelenség lokális, akkor a gazdálkodó ki tud menni, és a foltokat kezelheti például fejtrágyázással. A drón érzékelőinek segítségével a kultúrnövények klorofill-mennyiségét is vizsgálni lehet, látható, ha nitrogénhiány alakul ki, de a gyomosodás is észrevehető a levegőből. Emellett a víznyomásos, belvizes területek is könnyedén beazonosíthatók. Ugyancsak a levegőből lehet igény szerint megállapítani a fajlagos növényfelületet, amiből akár hozambecslések, hozamtérképek is készülhetnek.

10 hektárról 171 kép

Morva Tamás egy konkrét növényvédelmi példát is említett gyakorlati bemutatója közben: a vetésfehérítő jelenléte is felderíthető a drón segítségével, ami egy nagyobb tábla esetében jó szolgálatot tud tenni, annak a belsejébe ugyanis nem vagy csak nehezen jut el a termelő vagy a növényvédős szakember. A „gyalogos módszerrel” ráadásul nem lehet lefedni az egész táblát, és rendkívül időigényes is. A drón azonban három akkumulátorral akár 150 hektárt is képes lerepülni, és onnan felvételeket szolgáltatni. Egy 5 hektáros parcella határszemléje nagyjából 10 percet vesz igénybe. A vetésfehérítő esetében tehát a gazdálkodó hamar, még annak elterjedése előtt reagálhat a növényvédelmi problémára, és az sem fordulhat elő, hogy egy ellenőrző körút során éppen elkerülte a gócpontot. Mindezek mellett az sem utolsó szempont, hogy egy pilóta nélküli jármű semmilyen kárt nem tud tenni a búzában, kukoricában, napraforgóban.

Mint azt a tiszakécskei rendezvényen megtudtuk, repülés közben egy-egy pontról 3-4 fotó készül, a szoftver ezeket rakja össze. 10 hektárról egyébként 171 kép kerül a rendszerbe.

A technológia egyszerű elven alapul: a gazdaság akkor működik a leghatékonyabban, ha minden növény a maximumot hozza ki magából. Ehhez viszont minden fejlettségi szinten ismerni kell a növények állapotát, és egy felmerülő probléma esetén azonnali orvoslásra van szükség. Mindezek mellett az sem elhanyagolható, hogy a gond lokalizálásával jelentős mennyiségű inputanyag spórolható meg, ami a környezet mellett a gazdálkodók pénztárcáját is kíméli.

Mennyi az annyi?

„Fontos hangsúlyozni, hogy egy monitoring drón nem csodafegyver. Ezzel semmi nem oldódik meg, mindössze analízisre képes. A problémákra következtetni lehet a stresszállapotra, a klorofillmennyiségre, a növény és a talaj kölcsönhatására, a növények térfogatára alapozva. De a módszer mindössze információt szolgáltat, a tényleges kezeléseket nem végzi el a termelők helyett” – fogalmazott Morva Tamás, aki hozzátette: véleménye szerint egy berepülés is sok információt szolgáltat, de a rendszeres, hosszú távú monitoring mellett lehet komoly eredményekre számítani. Az Agrárközösség szakértői szerint azzal, ha a termelő tudja, hogy pontosan hol és mikor kell beavatkoznia, akár 30-40 %-os termésátlag-növekedés is elérhető.

Lehet azonban bármilyen jó egy szolgáltatás, a gazdálkodókat érthető módon annak ára érdekli leginkább, hiszen a megtérülést is ebből lehet megbecsülni és kiszámolni. Az Agrárközösség drónos monitoringja egy maximum 35 hektáros egybefüggő tábla esetében 1-2 részletes jelentés elkészítésével 50 000 Ft. A teljeskörű felmérés szintén 35 hektárig 70 000 Ft, ám ha valaki a teljes gazdaságát vagy annak egy jelentősebb részét mérné fel, egyedi árajánlatot is kérhet az Agrárközösség honlapján!

Az Agrárközösség új drónos növényvédelmi monitoring szolgáltatása több jelentést – stressztérképet, klorofill indexet, talaj indexet, domborzati indexet, hozamtérképet – szolgáltathat a megrendelőnek, de természetesen a kárfelmérésben segítenek – legyen az például vad-, belvíz- vagy viharkár.

Míg a stressztérkép a már korábban is említett tápanyaghiányt, a talajkülönbségeket, a gyomok és a kártevők, illetve kórokozók jelenlétét mutatja meg, addig a klorofill index segítségével a várható érési idő is megbecsülhető, ám ennek középpontjában a nitrogén-ellátottság áll, és ebből lehet stresszhatásra következtetni.

Hogyan is néz ki mindez a gyakorlatban?

A Tiszakécske határában rendezett gyakorlati bemutató során egy nagyjából 10 hektáros táblán történt a repülés és a felvételek elkészítése. Morva Tamás ezekről az Agrofórum kérésére rövid elemzést is készített.

Stressztérkép:

A felvételen jól kivehetők a nem művelt területek (piros színűek). Ezek az utak, valamint a tábla közepén a régi öntözőrendszer négy csatlakozási pontja. Emellett találunk sárgásabb területeket, amelyek valamilyen oknál fogva stresszhelyzetben vannak. Ebben az esetben egy helyszíni ellenőrzést javasolt, amely során ezeket a részeket kell célzottan megvizsgálni, ott ugyanis lehet valamilyen kialakulóban lévő probléma.

Klorofilltérkép:

Ezen a térképen a növényzet lomblevelének klorofilltartalmát lehet megfigyelni (80%-ban a nitrogén jelenlétét a lombozatban). A képen meg lehet vizsgálni, hogy elégséges-e a tábla nitrogén-ellátottsága, illetve hogy hol hiányos. Ez utóbbinak a piros színű területek számítanak, elégségesnek pedig a zöld színűek. A konkrét esetben látható, hogy a táblában átlagosan jó a nitrogén-ellátottság. A felvételezés időpontjából az is kitűnik, hogy a táblán nem szükséges további nitrogén kiadagolása, mert az már megdőlést eredményezhetne.

A szolgáltatásról bővebben IDE kattintva olvashat!

A selyemfényű puszpángmoly

A selyemfényű puszpángmoly 2010–11. évi, nyugat-magyarországi észleléseket követően rohamosan terjedt szét az országban. A faj életmódjáról, kártételéről és az ellene való védekezés lehetőségeiről nyújt áttekintést a cikk.

Inváziós kártevők: a vándorpoloska

A trópusi, szubtrópusi eredetű faj első példányai Európában először Olaszországban bukkantak fel 1998-ban. A rohamos terjedés következtében Magyarországon 2002-ben találták meg a rovart, mely rendkívül elszaporodott hazánkban, helyenként jelentős károkat okozva zöldség- és dísznövényekben, ill. szójavetésekben. Kártételéről, életmódjáról és az ellene való védekezés lehetőségeiről szól sorozatunk következő része.

Veszélyességük fokozott jelentősségű: a spanyol csupaszcsiga

A spanyol csupaszcsiga inváziós károkozó állatfaj, mely az Ibériai-félszigetről származik. Néhány évtized alatt Európa legtöbb országába eljutott, terjedése az utóbbi húsz évben vált intenzívebbé.

Gabonatarlók – növényvédelem

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.

Kezdődhet a fejtrágyázás és a gyümölcsfák tisztogatása

Hiába a február végi nagy hideg, a kártevők és betegségek nem fognak tömegesen elpusztulni, a növényvédelemre ismét fel kell készülni.

2018. február 26. 16:04

Adjunk esélyt egy jó kalászos évnek!

A kora tavaszi fejtrágyázást követően március-áprilisban megkezdődhet az őszi búza tavaszi vegyszeres gyomirtása.

2018. március 2. 07:46

Virágtripszektől a ventúriás varasodásig - Beszámoló a Növényvédelmi Tudományos Napokról

Megismerhettük a Monilinia fructigena elleni komplex környezetkímélő védekezési stratégiát és a ventúriás varasodás áttelelő konídiumai elleni védekezést szolgáló kórokozó modul alapelemeit.

2018. március 8. 20:08

A búza első gombaölő szeres kezelése

A tél végi, tavasz eleji időszak egyik fontos feladata a soron következő vegetációs időszakban reánk váró feladatokra való minél hatékonyabb felkészülés.

2018. január 24. 20:49