Ha vége a gyümölcsszedésnek hajlamosak vagyunk hátradőlni, pedig ez nagy hiba! Ne zárjuk be a kertet, ne hagyjuk magára az ültetvényt ilyenkor, hiszen a következő szezonra most tudjuk felkészíteni a fákat.
Gyakori gond, hogy szüret után a letermett gyümölcsfákat nem vagy nem kellő módon készítik fel a következő évi szezonra. Ebben a cikkben ennek a kérdésnek a fontosságára hívom fel a figyelmet, azaz hogyan tudjuk optimalizálni gyümölcsfáink tartalékait.

Ne hagyjuk magára az ültetvényt szüret után!
A szüret előtti időszakban káliumtúlsúlyos lombtrágyákkal igyekszünk az ültetvényekben ellátni az érés miatt megnövekedett igényét a gyümölcsfáknak. Célszerű ilyenkor ezt a tápanyag tartalmat lombon keresztül kijuttatni, Ilyenkor a gyümölcsszíneződés, a jobb íz és zamat elérése a célunk.
A magasabb mennyiségű fenntartó foszfor- és káliumtrágyázás optimális időpontja ezután jön el, ősszel. Ilyenkor ugyanis a talajnedvesség kedvezőbb, így a fák jobban tudják hasznosítani a különböző tápanyagokat.
A foszfor a növények generatív szerveinek kialakulásához és zavartalan működéséhez szükséges.
A kálium szerepe ebben az időszakban leginkább a télállóságban nyilvánul meg, de természetesen hatása többrétű a növényben.
Ilyenkor is tartsuk szem előtt, hogy a gyümölcsfák klórérzékenysége eltérő, így ajánlott az alacsony klórtartalmú vagy a klórmentes műtrágyák használata. Az alábbi táblázat tartalmazza az egyes gyümölcsök érzékenységének mértékét.
A gyümölcsfajok klórérzékenysége (Hilkenbäumer, 1964 nyomán) | |
Gyümölcsfaj | Klórérzékenység mértéke |
Alma | mérsékelten |
Körte | nem érzékeny |
Cseresznye | erősen |
Meggy | mérsékelten |
Szilva | mérsékelten |
Őszibarack | mérsékelten |
Szamóca | nagyon erősen |
Málna | nagyon erősen |
Fekete ribizli | kevésbé |
Piros Ribizli | nagyon erősen |
Köszméte | nagyon erősen |
Nitrogénhatóanyagot ebben az időszakban csak kis mértékben érdemes gyökéren keresztül kijuttatni, ugyanis ennek a talajban történő mozgása a legnagyobb, és szó szerint elfolyik a nagyobb mennyiségű csapadék hatására.
A kijuttatandó hatóanyag mértéke függ a levitt termés mennyiségétől, illetve a talaj tápanyag szolgáltató képességétől. Célszerű az őszi időszakban egy levélanalízissel ellenőrizni milyen mennyiségű tápanyagra van szükség. A műtrágyák kiszórása történhet a terület telibeszórásával vagy a gyökérzónába történő kijuttatásával. Előbbi akkor javasolt, ha idősebb ültetvényről van szó.
Lombtrágyázást a gyümölcsösben a nagy lombfelület miatt nagy hatékonysággal végezhetünk. Gyorsan, hatékonyan fel tudják így venni a növények a különböző készítményeket, az esetleges antagonizmussal nem kell számolni. A kijuttatott lombtrágya mennyisége 5-7 kg/ha közötti mértéket is elérheti.
Miért kiemelkedően fontos ebben az időszakban a tápanyag utánpótlás?
Mert ebben az időszakban zajlik a gyümölcsfákon a rügydifferenciálódás bonyolult élettani folyamata, ami végsősoron megalapozza a jövő évi termésünket.
Almafákon a virágképződés helye a rövid termőrészek, dárdák és termőnyársak. A dárdák növekedése korán, a virágzás után 2-4 héttel a csúcsrügy kialakulásával fejeződik be. Itt megfelelő feltételek mellett alig néhány hét alatt megvalósul a virágindukció.
Meggynél és cseresznyénél ez a folyamat július első felében, őszibaracknál július második felében megy végbe. Kajszinál és szilvánál ez július végére tehető, de egyes fajták eltérést mutathatnak.

Cseresznyevessző (fotó: 2018.06.28.), jól látható a fiatal hajtásrész és rajta a képződő rügyek
Ebben az időszakban tehát érdemes lombtrágyákkal segíteni növényeinket. Ki kell emelni a bór szerepét, ami a virágrügyek képződésében fontos szerepet tölt be. Illetve ebben az időszakban kijuttatva csökkenthetjük a téli fagykárok mértékét.
A kellő mennyiségű hajtás képződéséhez fontos a nitrogén is ebben az időszakban.
Célszerű olyan készítményeket használni, ami gyorsan felvehető bórt és nitrogént tartalmaz így könnyen hozzáférhető a különböző biokémiai folyamatokhoz.
Nagyon fontos ezen hatóanyagok időbeni kijuttatása, hogy a virágrügyek kialakulása idejére ne alakulhasson ki tápanyaghiány, ami csökkentheti a jövő évi termés mennyiségét.
A permetezőt se tegyük el még, hiszen nem csak tápanyaggal kell feltölteni ilyenkor fáinkat, hanem szépen lemosdatva kell a téli pihenőre küldeni! Sokan nem értékelik az őszi lemosó permetezések szerepét, de pont annyira fontos meggyéríteni a telelőre vonulni készülő kártevőket, mint a tavaszi lemosóval az éppen ébredőket.
Különösen fontos ezt újragondolni a mostani változékony időjárás tükrében. Az elhúzódó őszi időjárás, valamint az enyhe téli időszak ugyanis kedvez a kórokozók és kártevők áttelelésének.
Az őszi lemosó permetezés, (vagy ahogy régen nevezték: ’záró permetezés’) elvégzésének legkedvezőbb időpontja a lombhullás időszakára tehető. A növényvédő szer kijuttatása ilyenkor nagy lémennyiséggel történjen, hogy a törzseken és az ágakon való egyenletes fedés biztosítva legyen.
A megfelelő növényvédő szer kiválasztáshoz gondoljuk végig, hogy mivel küzdöttünk leginkább a szezonban!
Ha a kórokozók, gombás betegségek voltak a jellemző „ellenség”, akkor réztartalmú készítményt kell elővennünk. Ha ezen kívül volt lisztharmat is (arra a réz nem jó!), akkor kén hatóanyagú növényvédő szereket keressünk, ezeknek atkagyérítő hatása is van. Az olajos alapú készítmények rovar- és atkakártevők ellen alkalmazhatóak, valamint tapadásfokozó és hatékonyságot növelő tulajdonsággal is bírnak. Vékony bevonatot képeznek a kártevők áttelelő alakján, megakadályozzák azok légzését.