Szakcikkek

Egyes vidékeket lassan elönt az aranka!

Agrofórum Online

Az országban autózva sok vidéken egyre-másra ötlenek a szemünkbe az utak szélén virító, sárga, keszekusza szövedékből álló foltok, az arankafoltok (1. kép). Ehhez még csak le sem kell mennünk a földutakra, bár az igazán méretes foltokat többnyire ott találjuk.

1. kép: Arankafoltok az útszélen

Bár hazánkban több arankafaj is alkothatja ezeket, többnyire a nagy és a kis aranka felelős értük. Igazából nem is ez a lényeg, nem a fajokról szólna ez az írás, inkább az „aranka-jelenségről”. Arról, hogy a földutakon gyakran közlekedve az elmúlt években egy kezemen meg tudnám számolni, hány helyen láttam irtásának nyomait. Egészen egyszerűen szinte senki sem foglalkozik az arankafoltok eltüntetésével, talán csak azok a gazdálkodók, akik lucernamagot állítanak elő, ahol kizáró ok a tétel arankamaggal való fertőzése.

Pedig a törvényi előírás egyértelmű:

„43/2010. (IV.23) FVM rendelet 2. paragrafus

A földhasználó és a termelő köteles védekezni különösen a …parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) és az … arankafajok (Cuscuta spp.) ellen…!”

Igen, az arankafajok ellen pontosan ugyanannyira lenne kötelező védekeznünk, mint a parlagfű ellen! Talán sokan kérdezhetik most, hogy miért kellene? Nem allergén, nagy kárt nem okoz, nem elfér ott az út szélén?

Személyes véleményem az, hogy nem, nem fér el. Sok esetben tapasztalhatjuk, hogy az utak széléről az arankafoltok behúzódnak a művelt részekre is, károsítva az ott található kultúrnövényeket. Az alacsonyabb növényeknél, mint pl. a cukorrépa (2. kép), ez szembetűnő, egy napraforgónál, kukoricánál már kevésbé, de ettől még gyakran találhatunk beszőtt tövű növényeket az állomány mélyére pillantva.

2. kép: Cukorrépát behálózó szövedék

Miért veszélyesek az arankafoltok? Ez az élősködő gyomnövényünk magról szaporodik, amely a talajban hosszan, akár 8-10 évig is megőrzi csírázóképességét. Ha elegendő nedvesség áll a talajban a rendelkezésére, tavasztól őszig egyformán jól csírázik. Csírázását követően azonnal tápnövényt keres, miután megtalálja, szívógyökerével kapcsolódik ahhoz, majd az alsó, talajjal kapcsolódó része elhal. Innentől a megfertőzött növény tápanyagait használja fel saját céljaira, gyengítve, vagy akár el is pusztítva azt (3.-4. kép). Gyorsan terjed, szövedéke nagy területen hálózza be a növényeket (5. kép).

5. kép: Akár több száz négyzetméterre is kiterjedhet a fertőzött folt

E parazita gyomnövényünk ellen a védekezés egyszerre nehéz és könnyű. A nehézségét az adja, hogy a magok hosszú ideig megőrzik csírázóképességüket, így egyetlen kezelés biztosan nem lesz elegendő ahhoz, hogy a következő évben ne jelenjen meg ugyanott a szövedéke. Könnyűvé az teszi a védekezést, hogy az esetek nagy részében az utak szélén, ruderális területeken szaporodik fel, ahol nem kell figyelemmel lennünk a kultúrnövényre, így akár kontakt, akár felszívódó hatóanyagú gyomirtókkal kezelhetjük egész éven át a gazdanövényeket, magát az arankát is elpusztítjuk. De ugyanerre elegendő lehet egy gázperzselő is, a tűzvédelmi szempontokat figyelembe véve akár azzal is elvégezhetjük a foltkezelést. Alapszabály, hogy a folt méreténél mindig nagyobb, akár egy méterrel szélesebb körben végezzük az irtást. A cél a maghozás (6. kép) megakadályozása. Lucernavetésekben a kontakt hatóanyagú gyomirtó szerekkel végzett foltkezelés is eredményre vezet, amely a lucernatöveket nem károsítja, de a zöld növedék leszárításával megszünteti az aranka életfeltételeit. Azonban lucernában a védekezés első lépése a fémzárolt, garantáltan arankamentes vetőmag használata!

6. kép: Virágzó, magot nevelő aranka

Azt, hogy mi lesz az arankafertőzéssel hosszabb távon, nem tudnám most megmondani. Míg az őszi mélyszántások a művelt területeken valamelyest kordában tartották a fertőzést, a jelenleg egyre szélesebb körben alkalmazott sekély, forgatás nélküli, no-till, min-till stb. művelési módoknál még nem lehet megmondani, milyen hatással lesznek a terjedésére. Valószínűsíthető, hogy ezek kedveznek az arankának. Ezért is érdemes már a táblaszéleken megfogni ezt az élősködő növényt, esélyt sem adva a felszaporodására! Még most sem késő lekezelni a virágzó, éppen magot hozó foltokat!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent az árpa ramuláriás levélfoltossága

2025. május 23. 08:10

A Ramularia collo-cygni több árpaállományban is felütötte fejét, a védekezés elmaradása akár jelentős termésveszteséghez is vezethet.

Kajszibarack: új kártevő és súlyos lombhullás fenyeget

2025. május 22. 11:10

Fagy, monília és új kártevő: idén különösen sok veszély fenyegeti a kajszibarackot – a védekezés most kulcsfontosságú.

A szőlő lombozatának értékelése vegetációs indexek alapján

2025. május 21. 14:10

A MATE-n fejlesztett program segítségével lehetőség nyílik az egyedi levelek RGB-alapú vegetációs indexeinek értékelésére.

Árpa betegségei virágzáskor: két rejtett kórokozó

2025. május 21. 08:10

Furcsa tünetek az árpában? A virágfertőző betegségek ellen most már nem lehet védekezni – a kulcs a jó csávázás.

A növényvédelem új lehetőségei

2025. március 13. 08:10

A szerkivonások egyre nagyobb nyomást helyeznek a növényvédelmet folytatókra. A Malagrow Next Protect koncepciójával új megoldásokat kínál.

Mitől barnultak el a meggyfa virágai? Mit tegyünk?

2022. május 21. 04:05

A meggyfánk tele volt gyönyörű virágokkal, egy éjszakára viszont 5 fokra hűlt a levegő, páras is volt és szinte 2 nap alatt bebarnult. A törzsön egy gyantafolt mar ősszel látható volt.

Gyors, hatékony és gazdaságos megoldást keres a szívó és rágó kártevők ellen? Itt megtalálja!

2022. május 3. 14:37

A vetésfehérítő imágók tömeges jelenléte és a lárvák megjelenése esetén védekezni kell, melyhez a KITE Zrt. a Vantex CS készítményt javasolja.

Mi okoz fekete folyást a diófa törzsén?

2019. november 6. 05:36

L. Imre kérdése: Diófám fatörzsén feketés folyás jelent meg idén. Mi okozza, veszélyes a fára?