Aranyosvessző, aranyruta, erősrojt vagy istápfű: mindegyik névvel ugyanarról beszélünk, a Solidago-fajokról. Szeretjük? Gyomnak látjuk? Nézzük, hogy mit érdemes róla tudni?
Az aranyvessző-fajok tipikusan hilarktikus fajok, tehát az északi félteke növényei. Európában csak négy fajuk őshonos, ebből a Kárpát-medencében a közönséges aranyvesszű (Solidago virga-aurea), az Alpokban a Solidago alpestris ismert.
Igen magas növények, 2-3 méter magasak, karcsú termetűek, sűrű levelű tövüknél bokrosodó habitusú “kórók”.
Terjedése azért ennyire gyors, mert bárhol képes megtelepedni, nem fontos a sok csapadék, képes kivadulni, akár még invazív özöngyomként is tekinthetünk rá.
A Solidago canadensis, mint kanadai aranyvessző már elvadult a legtöbb területen, hasonlóképpen a magas aranyvesszőhöz, ami a Solidago gigantea.
Mire való az aranyvessző?
Ha már egy cikket úgy kezdek, hogy szeretjük-e vagy sem az adott fajt, akkor várhatóan hozok jó oldalt is hatóanyagairól, ökológiai értékéről vagy más “csodatevő” tulajdonságáról.
A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de dísznövényként is termesztik a vintage és falusi kertek hangulatát idéző kertekben.
Fitoterápiában a kanadai aranyvessző és a magas aranyvessző virágos hajtásait használjuk (Solidaginis herba).
Hatóanyagát tekintve a flavonoidok, a szaponinok és az illóolajok lesznek érdekesek. A nyálkaanyagok, fahéjsavszármazékok és cserzőanyagok is jelentősek bennük.
A Solidaginis herba drog szaponint, cseranyagot, rutint, keserűanyagokat, nikotinsavat és kevés illóolajat tartalmaz. Ebből a népgyógyászatban toroköblögetőt készítenek forrázatként, borogatások alapanyaga lehet még izzasztó hatása és fájdalomcsillapító hatása révén.
Dísznövényként sem utolsó az aranyvessző!
Felsorolásként az ismert díszfajtái vagy -változatai itt láthatók, melyek egy része a hazai kertészetekben is elérhető:
- Solidago grandiflora Desf.,
- Solidago nutans Aiton,
- Solidago procera Aiton,
- Solidago pyramidalis Moench,
- Solidago sempervirens
- Solidago serotina Aiton.
Ezen kívül számos más faja is ismert a Solidago nemzetségnek:
- Solidago albopilosa,
- Solidago arguta,
- Solidago bicolor,
- Solidago caesia,
- Solidago cutleri,
- Solidago fistulosa,
- Solidago flexicaulis,
- Solidago gattingeri,
- Solidago hispida,
- Solidago juncea,
- Solidago latissimifolia,
- Solidago leavenworthii,
- Solidago macrophylla,
- Solidago microglossa,
- Solidago missouriensis,
- S. m. var. fasciculata,
- Solidago mollis,
- Solidago multiradiata,
- Solidago nemoralis,
- Solidago odora,
- Solidago ouachitensis
- Solidago patula,
- Solidago petiolaris,
- S. P. var. angusta,
- Solidago ptarmicoides,
- Solidago puberula,
- Solidago purshii,
- Solidago radula,
- Solidago rugosa,
- S. r. subsp. aspera,
- Solidago sciaphila,
- Solidago shortii,
- Solidago simplex,
- S. s. subsp. randii,
- S. s. subsp. randii var. gillmanii,
- S. s. subsp. randii var. racemosa,
- S. s. subsp. randii var. randii,
- S. s. subsp. randii,
- Solidago spathulata,
- Solidago speciosa,
- Solidago speciosa var. erecta,
- Solidago speciosa var. rigidiuscula,
- Solidago spectabilis,
- Solidago sphacelata,
- Solidago spithamea,
- Solidago squarrosa,
- Solidago stricta,
- Solidago tortifolia,
- Solidago uliginosa,
- Solidago ulmifolia,
- Solidago velutina,
- Solidago verna,
- Solidago virgaurea,
Ellenjavallatról is muszáj említést tennem: szív- és veseelégtelenségből eredő ödémák esetén tiltólistás! (Forrás: A bükki füvesember nyomában című könyv)