A szüret után sem ér véget a gyümölcsfákkal a teendő, mert jön a lombhullástól rügyfakadásig tartó időszak, melyben rengeteg dolgunk van, akár kiskerttulajdonosként is.
A legtöbb tévhit abból keletkezik a kiskerttulajdonosok fejében, hogy leterem a sok szép, napérlelte gyümölcs, és ott lehúzzuk a rolót, nincs több teendőnk a gyümölcsfákkal. Maximum egy lemosó permetezés, és kész. De persze a valóság ennél sokkal izgalmasabb és teendőkben dúsabb, ha a következő évben is sok termést szeretnék szüretelni.
Kihívások minden évben lesznek
Az egyik alapvető tézis, hogy minden év más és erre a fákat is érdemes felkészíteni. A gyümölcsök szürete után például a fák körüli teendők közé tartozik a következő év növényvédelmének megalapozása: szedegessük le a gyümölcsmúmiákat, apró, fán maradt terméseket. Ezek a pici termések várhatóan úgysem fognak beérni, de még kompótba akár jók is lehetnek, a beteg gyümölcsöknek meg nincs is helye a fán ilyenkor, mert csak fertőzési gócpontokká válnak.
Mivel az elkövetkező években sem számíthatunk sok pozitívra az aszály enyhülésében, így a fákat érdemes felerősíteni. Akár hisszük, akár nem, a fák esetében is az erősebb növények jobban ellenállók lesznek a fertőzésekkel szemben, a kártételek kiheverésére alkalmasabbak, de jobban fogják tűrni a téli fagyokat és a nyári kánikulákat is.
A fák felerősítését szervestrágyázással érhetjük el az őszi hónapokban. Ezt a szervestrágyázást viszont ősszel és tavasszal is elvégezhetjük.
Lombhullás után ugye nem tudunk már lombtrágyázni – bár ez sokak fejében még nem általános tudás, de másképp kell megoldani a fák felerősítését.
Télen minden évben reménykedünk a megfelelő csapadék és hómennyiségben, de ha le van tömörödve a talaj a fák között, akkor ennek a plusz csapadéknak a talajba, gyökérzónába való szivárgásában is aligha bízhatunk. Ilyenkor a talajművelési módunknak megfelelően érdemes lehet fellazítani a fák körüli részeket. Egy no-till technológiánál az ásóvillával is meglazíthatjuk a talajt. Így a téli csapadék jobban a talaj rétegeibe tud szivárogni és nem párolog el szeles idő esetén sem a légkörbe. (Legalábbis nem olyan mértékű lesz az elpárolgás, mert párologni természetesen mindig fog.)
Szakszerű metszés a termésfokozásért, a növényvédelemért és a termésmennyiség beállításáért
A téli metszés még mindig nem annyira bevett szokás a gyümölcsfák esetében (nem minden gyümölcsfajnál kell), mint nyugati országokban és más korszerű termesztéstechnológiát ismerő országokban. A téli metszésnek sok jótékony hatása van. Egyrészt a befelé menő ágakat lehet könnyebben kiszedni és a fák térállását is jobban tudjuk szabályozni, ráadásul ismerve saját növényvédelmi módszereinket, lehetőségünk van a fákat lazítani, ritkítani.
Minél jobban át tudja fújni egy fát a szél és körbe tudja járni a nap, annál kevesebb növényvédelmi problémánk adódik, és annál egyöntetűbb és egyenletesebb lesz az érés is.
Ismerve a növények nedvkeringését, akár tápanyagtolulás is elérhető szakszerű metszéssel, ha a hajtásvégeket megfelelő módon, a fajra és fajtára jellemzően megkurtítjuk. Így nagyobb szemű termések várhatók, ami nemcsak a házikerti szinten a fogyaszthatósági élményt növeli (nagyszemű cseresznye, meggy példáján), de akár a piacosságra is jó hatással van, és akár az ízekre is.
Őszi ültetésű gyümölcsfák
Ősszel van a gyümölcsfák egyik ültetési ideje is. Ilyenkor pótolhatjuk a kiszáradt fákat is, a kertészetek megtelnek ebben az időszakban gyümölcsfákkal.
Meszezzük-e a fák törzsét?
A fák törzsének meszezése egyrészt azért ajánlott, mert a téli meleg lassabban melegíti fel a kérget, így késleltethető a kihajtás és a nedvkeringés megindulása, ami a fagykárok enyhítésében játszik nagy szerepet, de a mész fertőtlenítő hatással is bír, ami a kéregben tanyázó, áttelelésre készülő kártevők és kórokozók ellen is egyfajta védelmet nyújt.
Ugyanígy az őszi munkákhoz tartozik a vadkár elleni védőhálók felhelyezése is, hiszen téli időszakban csökken a vadak természetben előforduló táplálékainak mértéke, és egyre több a vadkár a gyümölcsösökben is ezáltal.