Amikor felnézünk az égre, gyakran csak annyit mondunk: „borul”, „derült” vagy „felhős”. Pedig a felhők sokkal többet árulnak el, mint azt elsőre hinnénk. A különböző felhőtípusok nemcsak látványban különböznek, hanem a légkör állapotáról, a várható időjárásról és a levegőmozgásokról is mesélnek. Egy felhőtérkép tehát nem csupán esztétikus látvány, hanem a légköri folyamatok tükre.
Most a cikk nem a világösszeesküvők szemüvegén át készül, hanem pusztán agrometeorológiai oldalról nézve.
A felhők születése – mikor kezd „látszani” a levegő
A felhők akkor keletkeznek, amikor a meleg, nedves levegő felemelkedik, és a magasság növekedésével lehűl. A hidegebb levegő kevesebb vízgőzt tud megtartani, ezért a pára apró vízcseppekké vagy jégkristályokká sűrűsödik.
Ezekből a parányi cseppekből épülnek fel a felhők – és attól függően, hogy milyen magasan, milyen hőmérsékletű és mozgású levegőben jönnek létre, más és más típusok születnek.
Magasság szerint három fő felhőszintet különböztetünk meg:
Magas szintű felhők (6-13 km magasságban)
Ide tartoznak a cirrusz (Ci), cirrostratus (Cs) és cirrocumulus (Cc) felhők. Talán a legismertebbek is a sok felhőtípus közül.
- A cirrusz, vagyis a „fátyolfelhő” jégkristályokból áll, és selymes, uszályos szálakban húzódik az égen. Hidegfront vagy melegfront közeledtét jelzi – ha sokasodnak, várhatóan változik az idő.
- A cirrostratus halvány fátyolfelhő, amely körül gyakran nap- vagy holdudvar látszik. Magas nedvességtartalom a troposzféra felső rétegeiben – a csapadék előhírnöke.
- A cirrocumulus apró, gyöngyházszerű gomolyfelhőcskék formájában jelenik meg. Jelzi, hogy a magasban hullámmozgások, turbulens légáramlatok dolgoznak.
Középszintű felhők (2-6 km magasságban)
Ebbe a csoportba tartozik az altostratus (As) és az altocumulus (Ac).
- Az altostratus egyenletes, szürke fátyolként borítja be az eget, amelyen a nap már csak tompán áttűnik. A légkör középső rétegeiben megindult a nedvesség feldúsulása – gyakran eső előtti jel.
- Az altocumulus kis, párnás felhőpamacsokból áll, amelyek rendszerint sorokban, hullámokban jelennek meg. Nyáron délelőtt megjelenve délutáni zivatar kialakulására utalhat.
Alacsonyszintű felhők (felszín-2 km magasságig terjedően)
Ebbe tartozik a stratus (St), stratocumulus (Sc) és a nimbostratus (Ns).
- A stratus egy ködös, alacsonyan ülő rétegfelhő, ami gyakran ködszitálást hoz. A levegő stabil, a függőleges mozgások csekélyek.
- A stratocumulus nagy, lapos, hullámzó párnái szélműködés nyomait mutatják – jellemzően hidegfront után alakul ki. Általában száraz, de változékony idő jele.
- A nimbostratus az igazi esőfelhő: sötétszürke, kiterjedt, és órákon át csöpögő vagy esős időt okoz. Nedvességgel telített, vastag légréteg – a tartós csapadék biztos jele.
A különlegesek: a gomolyok világa
A cumulus (Cu) és cumulonimbus (Cb) felhők külön kategóriát képviselnek, mert a teljes légoszlopon átnyúlnak.
- A cumulus a klasszikus „vattapamacs”, a napsütés hatására keletkezik, amikor a talaj közelében meleg levegő felfelé áramlik. A legtöbb esetben ártalmatlan, de erősödve zivatarfelhővé nőhet.
- A cumulonimbus az a hatalmas, torony alakú zivatarfelhő, amely akár 10-12 km magasra is felnyúlhat. Villám, jégeső, heves esőzés és széllökés kísérheti. A légkör erős instabilitásának jele – az emelkedő és süllyedő légáramok ütközése hatalmas energiát szabadít fel.
Mit árulnak el a felhők a légkörről?
A felhők valójában időjárási térképek az égen.
- A magas, vékony fátyolfelhők a frontok közeledtét jelzik.
- A közepes rétegek a nedvesség feldúsulására utalnak.
- Az alacsony, szürke felhők a stabil, páradús, csapadékos légrétegeket mutatják.
- A gomolyfelhők és a zivatarok a légkör labilitásáról, a hőmérsékleti és nyomáskülönbségek feszültségéről mesélnek.
A meteorológusok ezeket a mintákat felhőtérképeken ábrázolják, ahol minden típus egy-egy jelképpel szerepel. Így nemcsak az adott pillanat, hanem a várható légköri folyamatok is leolvashatók belőlük.
A felhők nem csupán a természet festményei, hanem az égbolt valódi jelzőrendszerei.
Egy tapasztalt kertész, túrázó vagy gazda a felhők formájából is megérezheti, jön-e eső, hűvös front, vagy épp napos idő.
A felhőtérkép tehát nemcsak a meteorológusoknak szól – mindannyiunknak segít megérteni a légkör finom egyensúlyát, amelyen az életünk és a kertjeink időjárása is múlik.
Kiemelt kép: Pixabay
