Néha megesik, hogy az ember kimegy egy repcetáblára, kigondolja előre, mit fog keresni, mit fog figyelni, és aztán alaposan meglepődik.
Én pont így jártam a napokban. Mielőtt nekiindultam a kártevőkeresésnek, végiggondoltam, mit is találhatok most a repcenövényeken, repcedarázs álhernyót, káposztamoly és káposztalepke hernyóit (1. kép), földibolhákat, nagy repcebolhát.
Ezeket mind meg is találtam, de amire nem számítottam, az a nagy számú gyapottokbagolylepke-hernyó (2.-3. kép), amiket a növényeken láttam. Itt most nem egy-két darabra kell gondolni, bizony tömegesen volt jelen ez a kártevő, egy növényen akár több is károsított.
Magát a kártevőt persze jól ismerjük, majd mindegyik szántóföldi növényünkön képes kárt okozni, én magam a búzától kezdve a napraforgón át a szójáig mindenhol megtaláltam már, de persze a legtöbbször ez kukoricában történt meg. A repcében viszont kifejezetten ritkán találkozom a kártételével. A hernyónak fejlődéséhez generatív növényi részeket kell fogyasztania, ezért szinte minden esetben virágbimbón, virágon vagy termésen találjuk meg. Az, hogy most repcenövényeken is megjelentek, egyszerre jelent nagy egyedszámot, gradációs hullámot, amely egyébként az idei évben valóban tapasztalható volt az ország jelentős részén, illetve mutat táplálékhiányt, ami miatt a hernyó nem válogathat a tápnövények között. Azt persze nem állítom, hogy ez a jelenség általános lenne és minden egyes repcetáblán előfordulnának a gyapottok-bagolylepke hernyói, de az, hogy egy területen ilyen nagy számban találtam, mindenképpen figyelmeztető jel.
A megtalált példányok a nem megfelelő táplálék és az érkező fagyok miatt persze nem fogják tudni fejlődésüket befejezni, de addig komoly károkat okozhatnak a repceállományokban (4.-5. kép), mielőtt megérkezne a lehűlés. Nagy étvágyú hernyókról lévén szó, ha nagyobb egyedszámban vannak jelen egy területen, az veszélyes szituációt teremt a fiatal repcenövények számára. Ezért, ha a repcetáblákban járunk, keressük ezt a kártevőt is.
