Magyar és kínai kutatók közötti együttműködés keretében minden eddiginél hatékonyabb technológiát fejlesztettek ki a szennyvíz utókezelésére. Az innovatív eljárás lényege, hogy a szennyvíztisztító telep kifolyó vizét gyorsított elektronokkal sugározzák be, miáltal nagymértékben csökkenthető a szennyvizek toxicitása. A kutatási projektben a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézete is részt vett.
Egyre többször lehet arról hallani, hogy a háztartási szennyvízben lévő antibiotikumok nagy része nem bomlik le megfelelően a szennyvíztisztító telepeken, így azok a tisztított szennyvízzel együtt a felszíni vizekbe kerülhetnek, és hatással lehetnek az élővilágra.
Szintén gondot jelent, hogy a szennyvíztisztítók lagúnáiban a vízben lévő gyógyszermaradványokkal számos baktériumtörzs is találkozhat, amelyek rezisztenssé, azaz ellenállóvá is válhatnak az antibiotikumokkal szemben.
A tisztított szennyvíz tehát sok esetben gyógyszermaradványokkal és rezisztens baktériumokkal együtt kerül a felszíni vizekbe, ami nagymértékben hozzájárul a világszerte egyre több humán- és állat-egészségügyi problémát jelentő antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez.
Magyar és kínai kutatók e probléma megoldására dolgoztak ki minden eddiginél hatékonyabb technológiát a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával, az Energiatudományi Kutatóközpont által vezetett kínai-magyar TéT pályázati program finanszírozásában. Az új eljárás lényege, hogy a szennyvíztisztító telep kifolyó vizét gyorsított elektronokkal sugározzák be.
Az eredmények azt bizonyítják, hogy mind a penicillin-típusú (ß-laktám) és a tetraciklin-típusú antibiotikumok, mind a baktériumok nagymértékben elroncsolódnak 1–2 kGy* dózisnál. Emellett az is kiderült, hogy a rezisztens Staphylococcus aureus baktériumtörzs esetében a rezisztenciáért felelős mecA gén már egészen kis, 0,6 kGy dózissal besugározva degredálódik, így ezzel a besugárzással az antibiotikum-rezisztencia terjedése is visszafogható.
Már kis (0,6 kGy) dózisú besugárzás hatására is jelentősen kevesebb bakteriális DNS lesz jelen a sejten kívüli térben, így a természetes rekombinációs folyamatok során csökken az esélye a rezisztens baktériumtörzsek kialakulásának. Megnövelt dózisok hatására pedig még tovább fokozódik az örökítőanyag roncsolódása, ezáltal az ellenálló mikrobák létrejöttének lehetősége is tovább csökken
– mutatott rá Dr. Belák Ágnes egyetemi docens, a MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet szakértője, a kutatás egyik résztvevője.
A kísérleti eredmények alapján tehát az Energiatudományi Kutatóközpont, a MATE, valamint a pekingi Tsinghua University szakértői a szennyvíztisztítókból távozó szennyvizek utókezelésére a nagyenergiájú ionizáló sugárzás használatát javasolják.
A MATE Élelmiszertudományi és Technológiai Intézet Élelmiszer-mikrobiológia,-higiénia és -biztonság Tanszéke részéről Dr. Belák Ágnes és Dr. Kovács Mónika egyetemi docens, valamint Mohácsiné Dr. Farkas Csilla tanszékvezető egyetemi tanár vett részt a projektben.
* A Gray (Gy) a besugárzás SI mértékegysége, az elnyelt sugárdózis egysége, ahol 1 Gy egyenlő az 1 kg tömegű anyag által elnyelt 1 Joule energiával.
