Az Iowai Szójaszövetség (ISA) rávetéses kettős termesztéssel kapcsolatos munkájának alapvető célja, hogy növelje a mezőgazdasági termelők jövedelmét és javítsa a talaj egészségét.
„A rávetéses kettős termesztés lehetővé teszi, hogy egyesítsük az áttelelő gabonafélék termesztésének gazdasági előnyeit a környezeti előnyeivel” – mondja Alex Schaffer, az ISA tudományos főmunkatársa.
A rávetés során ősszel vetik el a fő termést adó áttelelő gabonafélét, majd tavasszal szója kerül rá. A gabonát júliusban learatják, míg a szója a vegetációs időszak hátralévő részében érik be, és ősszel kerül betakarításra.
„Az ISA nagyon komolyan veszi részvételét ebben a munkában, és az Iowa Learning Farms értékeli ezt a partnerséget” – mondta Matt Helmers, az Iowa Nutrient Research Center igazgatója, az iowai állami egyetem mezőgazdasági és bioszisztémák mérnöki tanszékének professzora.
„Bár ez a gyakorlat nem mindenhol lehet gazdaságos vagy életképes a takarónövények vetőmagszükséglete miatt, lehetőséget adhat a termelőknek bizonyos hozzáadott értéket teremteni, éppen ezért fontos, hogy folytassuk a kutatást és a demonstrációt ezzel a lehetőségként felmerülő termesztési rendszerrel kapcsolatban.”
Saját kísérleteiken kívül az RCFI az Iowa Learning Farms-szal közösen is végzett az egész államra kiterjedő másodvetéssel kapcsolatos kísérleteket. Az ISA 36 rávetéses kísérlete (2020 óta) azt igazolja, hogy ez a gyakorlat különleges gazdálkodást igényel, kockázatos, és függ a földrajzi elhelyezkedéstől és a csapadéktól.
Miért érdemel figyelmet a rávetéses kettős termesztés?
A rávetés potenciális előnyei a gazdaság számára:
- Diverzifikáció
- Magfogás a takarónövényekről
- Profitlehetőség
- Csökkentett gyomirtószer-használat
- A talaj egészségének javítása
- Az erózió megelőzése
A rávetés előnyei a környezet számára:
- Nitrátmegkötés
- Az erózió megelőzése
- Szénmegkötés
- Jobb vízbeszivárgás
- Talajegészség
A környezeti előnyök és a mezőgazdasági előnyök nem zárják ki egymást – mondja Schaffer. – A környezetet szolgáló tevékenységek általában a gazdaság számára is előnyösek, különösen a talaj egészségének és az erózió megelőzésének szempontjából.”
A gabonafélék piacának bővülése kulcsfontosságú e gyakorlat elfogadásához. „A rendszer akkor a legjövedelmezőbb, ha lehetőség van a gabonát takarónövény-vetőmagként értékesíteni – mondja Schaffer. – Ha ez a gyakorlat megvalósul, Iowa államnak megfelelő piacot kell találnia ezen gabonafélék számára.”
Mérlegelések a rávetéses gazdálkodásban szereplő gabonafélékkel kapcsolatban
Az előzetes kutatások azt mutatják, hogy az október első felében történő vetés csökkenti a gabonavetőmagok szükségletét. Schaffer szerint az Iowa Állami Egyetem adatai szerint a hektáronként elvetett 28, 56 és 84 kg vetőmagennyiségek nem mutattak terméscsökkenést, ha a vetés október 15-ig megtörtént. A tervek szerint a gabonafélék vetőmagszükségletével kapcsolatos kutatások tovább folytatódnak.
Egyéb megfontolandó tényezők:
- A választék sokfélesége
- Gombaölő szerek és műtrágya
- „Sor indexálás”
A „sor indexálás” a növények soron belüli eloszlását jelenti, növényfiziológiai szempontból kulcsfontosságú lehet. A tőszám beállítása soron belül az egyik út a sikeres rávetéses műveléshez. Ez akár azt is jelentheti, hogy egyes vetőelemeket elzárunk a vetőgépen – akár szívó légáramú (vákuumos), akár nyomott levegős működésű, hogy helyet csináljunk a szója vetőmagnak és teret adjunk annak növekedéséhez.
Szójatermesztés rávetéssel
Számít az érési csoport: „Csakúgy, mint a hagyományos szójatermesztésben, ahol a késői érésű szójabab láthatóan jobb hozamot eredményez, ez a rávetéses gazdálkodásban még inkább így van” – mondja Schaffer.
120 000 szójababnál nagyobb csíraszám hektáronként
Schaffer szerint a rövidebb éréscsoportú szójabab vetésekor a magasabb vetésszám előnyös volt. „Az előzetes adatok szerint a hektáronkénti 300 000-nél nagyobb vetőmagmennyiség is kedvező lehet, sőt, talán még a 370 000-hez is közelebb lehet – mondja. – Fontolja meg, hogy több szóját vessen, mert minden egyes növény nagyobb stressznek lesz kitéve, kevesebb magot hozhat, mindezt ellensúlyozhatja a nagyobb növényállománnyal. Ezen a téren van még mit kutatnunk”.
Korai szójavetés, mielőtt a gabona bokrosodna
„Próbáljuk meg elkerülni a gabona károsodását, ezért vessük el a szóját időben, ráadásul így még lesz ideje, hogy megnőjön, mielőtt a gabona túlságosan versenyképes lenne” – mondja Schaffer.
Sávos talajművelés / „sor indexálás”
„Ha nem tud tőszámot beállítani, mert a rozst nem gabonavetőgéppel, hanem szórva veti, akkor érdemes a szója vetése előtt például sávos talajművelést végezni – mondja Schaffer. – Bármit, ami nagyobb teret biztosít a szójának a növekedéshez.
Folytatódnak a rávetéssel kapcsolatos kutatások
2025-ben a Schaffer által végzett, az egész államra kiterjedő rávetéses kutatások öt helyszínen vizsgálják majd a búzát. „Folytatjuk ennek a gyakorlatnak a vizsgálatát – mondja. – Láttunk már kudarcot, de láttunk sikert is. Látjuk, hogy ez a művelési mód növelheti a jövedelmezőséget, és még környezeti előnyökkel is járhat. Továbbá az a tény, hogy a szója is szerepel benne, tulajdonképpen ez az oka annak, hogy még többet akarunk tudni a rávetésről.”
