Növénytermesztés

A repce korai vetésének veszélyei

Agrofórum Online

Az őszi káposztarepce gazdaságos termesztésének rengeteg buktatója van. A számos növényvédelmi probléma, főképp az állati károsítók elleni többszöri védekezési kényszer mellett egyéb gondok is felmerülnek a gazdálkodók előtt. Egyik ilyen probléma a repce megfelelő vetési idejének megtalálása. Az utóbbi években egyre inkább terjed a gazdálkodók körében a repce olykor szélsőségesen korai, akár augusztus közepén történő elvetése, amely azonban több szempontból is súlyos kockázatokat rejt magában.

Élettani problémák

A korán vetett repceállományokat érintő élettani jellegű problémák közül elsőként a szükséges víz meglétét, avagy hiányát kell megemlítenünk. Ez a probléma még az idei, meglehetősen jó nyári vízellátottságú évben is fennállt! Az idei év augusztusának vége, a szeptember hónap eleje meglehetősen meleg volt, ráadásul sok helyen az országban kevés csapadék esett. Ennek következtében sok gazdálkodó „porba vetette” a repcét abban bízva, hogy az majd az első csapadékkal kikel. Más gazdálkodóknál az augusztus elején hullott csapadék hatására volt ugyan a vetőágy mélységében elegendő nedvesség, de ez a nedves réteg csak kb. félarasznyi vastagságú volt és alatta több cm vastag, száraz réteg helyezkedett el a mélyben levő, kellő mennyiségű vizet tartalmazó talajrétegek felett.

Ilyen körülmények között a repce kelése igen sok területen foltszerű, rendkívül heterogén lesz és ez a heterogenitás a tábla állományát akár az egész vegetációs szezonban végigkísérheti. A fiatal, még csak csírázó, vagy már szikleveles növények tömegesen eshetnek a szárazság áldozatává.

Túl korán elvetett, már lombleveles, fiatal repce szeptember legelső napjaiban

A problémát kevésbé súlyos szárazság esetén lehet agrotechnikai módszerekkel is enyhíteni (keverő jellegű talajműveléssel nedvesebb alsó rétegeket keverünk a vetőágyba olyan mértékben, hogy a művelés teljes mélységéig homogén, a növények kelését és kezdeti fejlődését lehetővé tevő nedvesség legyen a talajban), illetve ilyenkor egy kelesztő öntözés (ahol erre lehetőség van) csodákat tud tenni. Viszont az egész probléma kiküszöbölhető, ha nem vetjük el már augusztus közepén a repcét.

Amennyiben ezek a korai vetések jól kikelnek, a tél beálltáig nagyon sok idejük van a háborítatlan növekedésre és (sajnos) a fejlődésre is. Késő őszre ezek az állományok akár a 16-20 leveles állapotot is elérhetik. Az, hogy ekkora hatalmas lombtömeget neveltünk ki már ősszel, az nem olyan nagy probléma, viszont a túlnövekedés bármikor átcsaphat túlfejlődésbe. Ekkor a repce szárba indulása már az ősz folyamán elkezdődik. Ez azért veszélyes, mert ebben az állapotban a repce már érzékeny a fagyokra és egy kisebb fagyhullám is akár a teljes állomány kifagyását eredményezheti.

A még kelésben levő növényekre a nyár végi szárazság súlyos veszélyeket jelenthet

Természetesen a túlfejlődés ellen lehet védekezni regulátoros kezelésekkel. Ugyanakkor egy ekkorára nőtt állományt regulátorokkal „féken tartani” csak emelt dózisú, többször alkalmazott kezelésekkel lehetséges, amelyeknek meglehetősen nagy költségei is vannak.

Tápanyag-utánpótlási problémák

A repce eléggé tápanyagigényes növény és ahhoz, hogy ezt fedezni tudjuk, meglehetősen nagy mennyiségű alaptrágyázást szokás már vetés előtt kijuttatni. Ráadásul nem is a legolcsóbb készítményekből. A repce (mint szinte minden keresztesvirágú növény) kénigénye meglehetősen nagy, a magasabb kéntartalmú műtrágyák viszont drágábbak a többi készítménynél. A korai vetés miatt jóval hosszabb őszi tenyészidőszak során ezt a tápanyagmennyiséget, illetve annak jelentős hányadát a repce fel is használja, hogy hatalmas vegetatív lombozatot fejlesszen.

A hatalmasra nőtt repcéket fenyegető veszély a túlfejlődés, azaz a magszárba indulás

Ez a hatalmas vegetatív növényi tömeg azonban a téli fagyok során javarészt megsemmisül. Elillan a levegőbe a drágán megvett és kijuttatott nitrogén és a kén java része is. Ezt bárki érezheti tavasszal a repcetáblák környékén terjengő káposztaszagról. Ugyanakkor tavaszra már hiányozni fog az ősz folyamán felvett, beépített, majd a tél során elveszett tápanyagmennyiség. Ezt újfent ki kell juttatni a repceföldekre, amely jelentékeny költségnövelő tényező lehet.

Növényvédelmi problémák

Az őszi káposztarepcének a vegetációs időszak őszi felében is rengeteg állati károsítója van, amelyek közül jó néhány akár már önmagában is képes lehet a teljes állomány megsemmisítésére.

A hatalmas lombkártételt okozó repcedarázs is a nagy repcék kedvelője

Sok többnemzedékes károsító, mint pl. a repcedarázs (Athalia rosae), vagy pl. a kis káposztalégy (Delia radicum) eleve jobban kedveli a fejlettebb növényeket, mint a kisebbeket. A korán vetett és hamar kizöldülő, a legalább 4 leveles állapotot a többinél jóval hamarabb elérő repceállományok hatékonyan csalogatják magukhoz ezeket a kártevőket.

A nagy repcéket kedvelő kártevő a kis káposztalégy

Hasonló a helyzet az apró, de hatalmas tömegekben támadó földibolhákkal is, amelyek a repcedarázshoz hasonlóan képesek az állományok akár teljes mértékű fizikai megsemmisítésére is. A korán vetett, ezáltal fejlettebb őszi káposztarepce-állományok jóval több növényvédelmi beavatkozást igényelnek, mint a normál időben vetettek. Ennek ráadásul meglehetősen nagy költségei is vannak.

A szintén nagy kártételre képes földibolhák összegyűlnek a korai vetéseken, amelyeket akár el is pusztíthatnak

A hatalmas lombozatú repcékben szinte minden ősszel elszaporodnak a levéltetvek is. Közülük sok esetben a hírhedt vírusvektor zöld őszibarack levéltetű (Myzus persicae) a domináns faj, amely igen nagy hatékonysággal tudja terjeszteni a tarlórépa sárgulás vírusát, de a retek mozaik vírusát is. Esetenként emiatt még plusz kémiai védekezésre is szükség lehet.

Myzus persicae kolóniák a repcelevél fonákán

Nyilvánvalóan egy nagy repcenövény (hacsak nem fejlődött túl) jobban állja a telet, mint egy csenevész egyed, de egy legalább 8 leveles, 8 mm-es rizóma átmérőjű és legalább 8 cm-es rizóma hosszúságú növény már bőven elég nagy ahhoz, hogy sikeresen átvészelje a telet. Tavasszal, ha minden tápanyagot megkap, a hatalmas őszi növény növekedési és fejlődési erélye nyilvánvalóan nagyobb lesz, amely előre láthatóan a termésben is megmutatkozik. Ugyanakkor a hatalmas növények őszi felépítése, a szélsőségesen korai vetések alkalmazása olyan drága technológia, amely a költségessége mellett számos veszéllyel is jár.

Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Innováció és kihívások a szójatermesztésben

2025. március 31. 11:10

A Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület továbbképzésén a szója piaci trendjeiről, a növényvédelemről és a talajmegőrzésről is szó esett.

Gáz nélkül szárítunk - költséghatékony megoldás a termények biztonságos tárolására

2025. március 31. 06:40

A mezőgazdasági terményszárítás hagyományosan fosszilis energiahordozókra támaszkodik, ami magas költségekkel és környezeti terheléssel jár. Azonban a gázköltség teljes kiváltása már lehetséges!

FERGETEG-es eredmények Martonvásárról

2025. március 28. 16:10

Az Mv Fergeteg, az első hazai nemesítésű, intenzív termesztési körülmények közé is ajánlható őszi zabfajta.

A 2024. évi kalászos vetőmag-előállítások tapasztalatai  

2025. március 25. 08:10

Az elmúlt évek időjárási szélsőségei döntően befolyásolják a kalászos ágazatot, és azon belül a vetőmag-előállítás eredményeit.

Április végi SOS teendők a kiskertben

2022. április 30. 17:41

Áprilisban, főleg most az utolsó két hétben rendkívül sok eső esett, ami egyrészt jó, mert hirtelen beindul és zöldül a gyeptől a gyomokig minden. De a gombabetegségekre például jobban oda kell figyelni.

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?

Gabonavetés: a csávázás mellett a vírusvektorok elleni védelemről is gondoskodni kell

2018. szeptember 12. 06:52

Szeptember első dekádjában az addig csapadékos időjárás szárazabbra fordult. Néhány fokkal a nappali hőmérséklet is csökkent, az éjszakai átlagok pedig hűvösebbre váltottak. A levegő magas páratartalma miatt igen erős az éjszakai harmatképződés. Most az őszi betakarítási és talaj előkészítési munkákat semmi sem akadályozza.

Mitől barnult meg a díszalmafa bimbója?

2018. május 7. 07:35

Van három díszalmafánk, levelei és virágai bíbor színűek, csodálatosak virágzásban. Idén számos virág nem nyílt ki, a bimbó megbarnult, a szirmok nem hullottak le. Mi ez, mi okozza? Nagyon félek, hogy fáinkon elhatalmasodik ez a kór.