Ami nélkül nincs karácsony

A Harmath család vállalkozása a hetvenes évekig nyúlik vissza, amikor a jelenlegi tulajdonosok szülei fenyőtelepítésbe kezdtek Zalaegerszeg környékén. Kezdetben lucfenyőt, ezüstfenyőt és feketefenyőt termeltek, ezt követte a mára már piacvezető nordmann fenyő. Az egykori kis vállalkozás mára Magyarország egyik meghatározó fenyőültetvényévé nőtte ki magát, amelyre kis- és nagykereskedés is épült.

A negyven hektáros gazdaságban mintegy 200.000 fa van, amelyből éves szinten átlagosan 20.000 darabot termelnek ki. A Harmath vállalkozásból származó nordmann fenyők megtalálhatóak hazánk mellett Ausztriában és Csehországban is. Mint azt László elmondja, pár ezer fenyőt külföldről, Dániából is importálnak, erre is van igény:

„Mi tudunk szép fenyőt termeszteni, de amire a dánok képesek, arra sem nálunk, sem pedig a környező országokban nincs lehetőség. Az ottani klíma és csapadékmennyiség más küllemű fát produkál. Idehaza van az a vevőkör, amely ezt igényli és hajlandó is megfizetni az árát.”

Hátrányban a hazai termelők

Harmath László szerint ezzel a prémium kategóriájú karácsonyfa behozatalával nincs is gond, nem számottevő mértékű. Azzal azonban sokkal több probléma akad, hogy a multinacionális cégek, igen kevéssé tárgyalnak a magyar beszállítókkal, külföldről hozzák be a fákat, amelyek olcsóbbak, mint az idehaza előállítottak, és tisztelet a kivételnek, de sajnos nagyon gyakran silányabb minőségűek is.

Az sem sokat könnyít a termelők helyzetén, hogy vannak önkormányzatok, amelyek a közterületet 2500 Ft/nap/négyzetméter áron adják bérbe. Egy valamire való árusnak legalább 100 nm területre lenne szüksége, hogy megfelelő kínálata legyen a vásárlók számára. Ez azt jelenti, hogy naponta legalább 250.000 Ft-ot kellene fizetnie a terület bérélésért. Nagyon kevesen vannak, akik ezt ki tudják termelni. Így kisebb területet bérelnek, kevesebb fával települnek ki.

Nem meglepő, hogy a vásárlók ezek után inkább az áruházláncok parkolóit keresik fel, ahol azok a külföldről behozott karácsonyfákat árulják, amelyek árát nem terheli a bérleti díj összege. Mindez érthető módon nem kedvez a hazai karácsonyfa előállításnak, értékesítésnek, emiatt évről évre egyre kevesebb az árusok száma.

Azon túl, hogy az értékesítés is egyre nehezebb, a megfelelő minőségű karácsonyfa előállítása is igen komoly tervezést, befektetést igényel:

„Három-öt éves csemetét ültetünk, amelyet Dániából hozunk haza. A nordmann fenyő alfajai közül igyekszünk azt kiválasztani, amely Magyarország változó klimatikus viszonyainak és egyben a vásárlók igényinek is megfelel. Nem könnyű feladat, az emberek mostanság olyan fát keresnek, ami annyira sűrű, amibe még a madár is csak guggolva tud berepülni”.

Nem a gyors befektetések kedvelőinek ajánlott

Ennek a kettős igénynek leginkább a nordmann alfajai felelnek meg, amelyek jól tűrik a téli viszontagságokat, nem fagynak el a vezérrügyeik.

Megvan ugyanakkor az a hibájuk, hogy ezek hajtanak ki a legelőször, így a tavaszi fagy, ami májusban éri, jobban megviseli őket, mint a társaikat. Valamennyi nordmann fenyőnek annyira lágyak a hajtásai, hogy már a mínusz egy fok körüli fagy is megcsípi. Ezért nagyon fontos az ültetvény elhelyezkedése, a tavaszi hajtás növekedését ugyanis meghatározza a talaj hőmérséklete is. Egy északi lejtőn hiába emelkedik a hőmérséklet, a talaj hideg marad, így a várt növekedés később fog megindulni. Mindez jól tükrözi a számtalan szempontot, amire figyelemmel kell lennie annak, aki a leginkább megfelelő szaporítóanyagot szeretné megtalálni.

„Ha rosszul választunk, akkor akár több éves kieséssel is kalkulálhatunk. Mi arra törekszünk, hogy ne tolódjon ki a nordmann fenyő nevelése 10-14 évre, hanem 4-5 év elteltével lehessen az ültetvényből kivenni, 10 év múltán pedig le lehessen termelni az adott táblát.”

A fenyőfatermelés, ezekből a számokból látszik, egy igen hosszú, 10-14 éves folyamat, és elég kockázatos a munka eredménye. Ennek ellenére László tapasztalata szerint időről időre vannak olyanok, akik úgy vélik, mindenfajta rákészülés nélkül is bele lehet vágni:

„Az, aki egy fenyvest 70%-os értékesítésre nem tud kihozni, az bizony veszteségesen fog gazdálkodni. Óva intem azt a termelőt, aki úgy gondolja például, hogy ez évben nem kukoricát fog vetni, hanem megpróbálkozik a fenyővel. Nem ért a szaporítóanyagokhoz, a gondozáshoz, nem lesz piaca, mert csak kevés mennyiséget tud előállítani. Előfordul ezekben az esetekben, hogy a vevő felkeresi a termelőt, kiválasztja a neki tetsző produktumot, a többit meg otthagyja, így maximum 30%-os lesz a terület kihozatala, mindez 10 éves ráfordítást követően!”

Mint azt László elmondja, a megfelelő szaporítóanyag kiválasztását követően bőven akad még munka, és a kiadás sem kevés.

„A talaj előkészítése, mint minden mezőgazdasági ágban, itt is igen fontos eleme a termelésnek. Szántás, tárcsázás és talajfertőtlenítés, ezek mind kihagyhatatlan műveletek. Ebben az évben csak talajfertőtlenítőt mintegy egymillió forint összegért vásároltam. Igyekszünk ugyanis a gazdálkodásba befogott területről eltávolítani mindent, ami az ültetvényt károsíthatja. Az öntözés ma már, főleg a kezdeti időszakban elengedhetetlen, van olyan területünk – hat hektár -, amit „becsöveztünk” annak érdekében, hogy ezt biztosítsuk. Akkor, ha 3-5%-ra tudjuk mérsékelni a csemeték kiszáradását, már sikeresnek mondhatjuk magunkat.

A kezdeti időszakban a vadkár is komoly problémát okozhat, az őz, a szarvas kedvelt csemegéje a fenyő friss hajtása, tehát a vadak elleni védelemre is jelentős összegeket kell költeni. A gyomirtás sem egyszerű feladat, hiszen az első évben szeptember közepéig nem lehet semmiféle gyomirtóval kezelni az ültetvényt, így marad azok fizikai eltávolítása, amelyet mi gépekkel oldunk meg. Ezzel kevésbé vagyunk kiszolgáltatva a munkaerőhiánynak, de nem mondhatnám azt, hogy nem érzékeljük azt. Az a szerencsénk, hogy egyéb vállalkozásaink is vannak, ahonnan át tudunk csoportosítani embereket, így nem vagyunk az alkalmi munkavégzőkre szorulva, akik hatékonysága megkérdőjelezhető. Velük olyan munkákat elvégeztetni, mint például a metszés, formázás, gépek kezelése nem lehetséges.”

A termelési nehézségek, illetve értékesítés mellett további problémát jelentenek a gazdálkodóknak a bérleti összegek. Harmath László komoly gondnak érzi, hogy a szakmának nincs fóruma, érdekképviselete, így egyfajta mostoha gyermek a kertészeti ágazatban, nincs, aki kéréseiket tolmácsolja a döntéshozók felé:

„Jellemző eset, hogy nincs szabályozva pontosan, hogy ki adhat számunkra engedélyt például a fa kivágására. Az illetékes önkormányzat megadja, ha kérjük, de elmondja, hogy alapvetően ez nem az ő feladata volna, így az ügyintéző jóindulatára kell hagyatkoznunk. A fenyőfa szállítása esetében szintén nem tisztázott, hogy milyen iratokat kell beszereznünk, mit kell a hatósági ellenőrzés során bemutatnunk. Ez csak pár kiragadott eset, de számtalan további hasonló van még.”

 

Az aktuális karácsonyfa trendről is kérdeztük Harmath Lászlót, többek között az érdekelt bennünket, mi a véleménye a gyökeres, illetve a vágott fenyők piacáról: „Magyarországon ma iskolázott, profi, begyökerezett földlabdás karácsonyfát senki sem árusít. Saját termékünkre sem merek garanciát vállalni, azon túl, hogy februárig, gondos locsolás mellett a lakásban tartható. Az, ha a karácsonyfa kiültetése után megmarad, már csak hab a tortán, de nem elvárható. Mi a gyökeres fáinkat tudatosan nem kaspóba, hanem jutazsákba tesszük, hogy a vásárlók lássak, mekkora gyökérzettel, földlabdával rendelkezik. Óvnám a vásárlókat a kaspóba, cserépbe ültetett fáktól, saját szememmel láttam, hogy a cserépben a minimális gyökér sem volt meg, lényegében csak egy kivágott fát ültettek földkupacba. Amit a vágott fánál érdemes megfogadni: ha lehetséges, vizes talpba kell állítani, ezzel megnyújtható a lakásban tartásának az ideje. Nordmann vagy kaukázusi jegenyefenyő, de semmiképpen sem normann! A fenyőfajt, amely sötétzöld, tűlevelei nem szúrósak és akár húsz méteresre is megnőhet, az 1800-as évek közepén fedezték fel a Kaukázusban, a kelet-anatóliai, a grúziai és az örmény hegyvidékeken. Nevét is innen kapta: kaukázusi jegenyefenyő. És, hogy akkor honnan a nordmann fenyő elnevezés? Ez pedig a faj felfedezőjére, Alexander Davidovics von Nordmann-ra utal.