Mennyire csökkenthető hibridbúza esetén a vetési norma és milyen az ennek megfelelő, gazdaságilag is optimális állománykezelési stratégia? A SAATEN-UNION e kérdések megválaszolásához nagyszámú nemzetközi kísérletre alapozva tud ajánlásokat tenni.
Ahhoz, hogy a lehető legalaposabb ajánlásokat lehessen megtenni, a SAATEN-UNION fejlesztőcsapata technológiai kísérleteket végez az optimális vetéssűrűség megállapítására. Ezek a kísérletek számos európai országban arra irányulnak, hogy legalább négy különböző vetéssűrűség (75 és 175 mag/m2 között) alkalmazásával minden egyes hibridnél meghatározzák a gazdasági szempontból is optimális állománysűrűséget. A kísérletek több éven keresztül folynak azért, hogy az évjárathatásokat minimalizálni lehessen, és hogy a hibridek eltérő feltételek mellett vizsgázzanak.
A ritkán vetett hibridek jobban képesek kompenzálni
Hogy lehet, hogy a hibridek csökkentett vetéssűrűség esetén is képesek nagyobb terméshozamot biztosítani, mint a normál fajták?
Jobb bokrosodás
Kísérleteinkben a hibrideket 150 mag/m2, a normál fajtákat 250 mag/m2 sűrűséggel vetettük el. A vetéssűrűség kivételével azonos feltételek mellett a ritkábban vetett hibridek jobb bokrosodásuknak köszönhetően a hagyományos fajták négyzetméterre eső kalászsűrűségét megközelítik (1a ábra).
Magasabb fertilitás
Egy másik olyan tulajdonság, amely hozzájárul a hibridek jó kompenzációs képességéhez, a nagyfokú kalászfertilitásuk. A kísérletekben ez azt eredményezte, hogy a hibridek kalászonkénti magszáma nagyobb, mint a sűrűbben vetett hagyományos fajtáké (1b ábra).
Nagyobb ezermagtömeg
Az ezermagtömeg vonatkozásában is képesek a hibridek kompenzálni a kisebb vetéssűrűséget, amint azt a kísérletek is igazolják. A 10 kísérleti helyen elvégzett bonitálások során az ezermagtömegük átlagosan 3,1 grammal haladta meg a hagyományos fajtákét (1c ábra). Magasabb kompenzációs képességük miatt – aminek a magasabb vitalitást eredményező heterózishatás az oka – a hibridek termésoptimuma a hagyományos fajtáknál jelentősen alacsonyabb állománysűrűség mellett érhető el. Ennek azonban feltétele a megfelelő állománykezelés, amely néhány ponton különbözik a hagyományos fajtáknál megszokottól.
Mire érdemes figyelni a hibridbúzák vetésénél?
Elővetemény/vetési idő: az elővetemény akkor megfelelő, ha utána biztosítható a korai vetés és az optimális talaj-előkészítés. A betakarításból visszamaradt szármaradványokat figyelembe kell venni: amennyiben az elővetemény sok növényi részt hagy vissza, az akadályozhatja a hibridbúza kezdeti jó fejlődését. Megkésett vetés esetén a vetéssűrűséget hibridtől függően akár 15–30%-kal is emelni kell.
Talajművelés: a talajművelésnek a megfelelő vetéstechnikával együtt biztosítania kell a homogén vetést és az egyenletes tőtávot. A vetés ne legyen 2-3 cm-nél mélyebb, mert az akadályozza a későbbi bokrosodást. Ajánlott precíziós vetőgép használata, amely jó mélységtartást és egyenletes tőtávot biztosít.
Kerülni kell a növényveszteségeket: a kis vetéssűrűségeknél valamennyi egyed optimális fejlődése fontos, a növényveszteségeket ezért minden esetben kerüljük. A kártevők, gyomnövények és árvakelés fejlődését gondosan ellenőrizni kell, különösen a tetvek és kabócák megjelenését, amelyek a törpeségvírus terjesztői. A hibridbúza termesztésénél minden esetben mérlegeljük a gazdaságossági szempontokat.
Minden hibridhez a megfelelő vetésnormát
A hibridbúzák nagyfokú vitalitása és a hibridek speciális termesztéstechnológiája a vetéssűrűség jelentős csökkentését teszi lehetővé. Ez nemcsak lehetőség, de a jövedelmezőségi szempontok miatt szükséges is!
Ha a feltételek ideálisak, a gazdaságossági optimum nem lehet 150 mag/m2 fölött. A vetéssűrűségtől, az alkalmazott technológiától és a piaci ártól függően a hibridbúzának legalább 3-5 mázsával nagyobb termést kell hoznia hektáronként, hogy a termelés többletköltségei megtérüljenek. A vetésnorma további csökkentésével ennél kisebb többlettermés mellett is nyereséges lehet, a gazdaságilag optimális vetéssűrűség hibridspecifikus. Minden egyes hibrid esetében meg kell határozni a vetéssűrűség optimumát, amelynél egyrészt magas termés realizálható, másrészt viszont a többletráfordítás a lehető legalacsonyabb szinten tartható.
Az alábbi grafikonokon (2a és 2b ábra) példákat mutatunk a fajták nettó terméshozamára a vetéssűrűség függvényében. A nettó terméshozam ebben az esetben az a hozam, amelyből levonjuk a vetőmag többletköltségét (átszámítva mázsára). A kísérletekben eltérő hibridtípusokat azonosítottunk: egyrészt vannak olyan hibridek, amelyek nettó termésoptimuma nagyon alacsony vetéssűrűség esetén érhető el, ezeknél a vetéssűrűség további növelése – bár csak mérsékelten – csökkenő nettó hozamot eredményez (2a ábra).
Más hibridek esetében a nettó hozam optimuma magasabb vetésnorma mellett érhető el. Ezeknél a vetéssűrűség növelése az optimumon felül a nettó hozam erős visszaesését okozza (2b ábra).
Optimális termőhelyi és időjárási feltételek esetén a 175 mag/m2 vetéssűrűség általában túl magas és a hibridbúza jövedelmezőségét csökkenti. Eltekintve a nehéz körülmények között végzett kései vetéstől az ilyen nagy vetéssűrűségek ritkán jövedelmezőek.
A Hybri’density mobilapplikáció segítségével egyszerű az optimális vetéssűrűség meghatározása
A termelői döntéshozatal hatékony támogatására hozta létre a SAATEN-UNION a Hybri’density mobilapplikációt.
Ez a következő támogatásokat nyújtja:
• az elvetendő hibridvetőmag-egységek (500 000 mag) számának meghatározása,
• a vetőgép beállítása,
• az állománysűrűség ellenőrzése kelés után.
Ezek a felhasználási adatok a termelő számára lehetővé teszik, hogy a vetési időtől, termesztési helytől és hibridtől függően meghatározza, beállítsa és ellenőrizze az optimális vetésnormát.
Összefoglalva
A hibridbúzák vetésnormájának csökkentése nemcsak lehetséges, hanem gazdasági szempontból szükséges is. Ahhoz, hogy magas terméshozamokat realizálhassunk, a termesztéstechnológiát és a hibridek agronómiai tulajdonságait figyelembe kell venni, ide értve a megfelelő tápanyagellátást is. Ily módon lehetőség van arra, hogy a kivetendő magmennyiséget jelentősen csökkentsük, kihasználva a hibridbúza kiemelkedő teljesítőképességét és stressztűrő képességét.
Félicien Bullot
hibridbúza nemzetközi termékmenedzser
SAATEN-UNION France
www.saaten-union.fr
Blum Zoltán
ügyvezető
SAATEN-UNION Hungária Kft.
www.saaten-union.hu
A SAATEN-UNION hibridbúza termesztéstechnológiai kiadványa letölthető ide kattintva.
Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!
