Növénytermesztés
Fizetett tartalom

Miért hagyja veszni talajának termőképességét?!

AGRO.bio Hungary Kft.

A szántóföldi termesztés kockázatossága évről-évre folyamatosan nő a kiszámíthatatlan időjárási viszonyok miatt.

Az idén is minden héten különböző híreket s véleményeket lehetett hallani folyamatosan az időjósoktól, a hírekben, a gazdáktól, termelőktől:

„Nem várható eső ezen a héten sem…”

„Már túl sok az eső az ország néhány részén…”

„Nem telítődtek vízzel a talajok…”

„A csapadék hiány egyre súlyosabb veszteségeket okoz…”

„A termést veszélyezteti az aszály…”

„Utolsó pillanatban menekült meg a kukorica…”

Az időjárás okozta veszélyek, sőt károk, minden évben kerülgetik a gazdákat is és meg is jelennek, amelyek rövid távon az adott növényeket gyötrik meg, de közép- és hosszútávon a termőtalajok minőségét rombolják.

A TERMŐTALAJOKRA HATÓ KÁROS HATÁSOK LEHETNEK:

időjárástól származók, azaz

  • sok csapadék, belvíz,
  • csapadékhiány,
  • tartós aszály,
  • légköri aszály,

egyéb emberi behatások, azaz

  • rosszul és/vagy rosszkor elvégzett szántás és más talajműveletek,
  • szerves anyag (szármaradvány) elherdálása, jelentős és folyamatos csökkentése,
  • nem okszerű kemizálás,
  • Nitrogén-ciklus felborítása, a talajok N-mentesítésének előidézése,
  • mikroorganizmusok mennyiségének jelentős csökkentése.

A SZERVES ANYAG ELVESZTEGETÉSÉNEK KÖVETKEZMÉNYEI

  • szűk művelhetőségi talajnedvesség tartomány,
  • gyenge nedvesség visszatartás,
  • gyorsan ülepedő talaj,
  • nagy érzékenység a tömörödésre,
  • rövid hatástartam (pl. lazítás után!),
  • eliszapolódó, majd kérgesedő talajszerkezet,
  • hasznos talajbiológiai folyamatok szünetelése.

MIÉRT VAN SZÜKSÉG A TALAJBAKTÉRIUMOKRA, TALAJALGÁKRA?

  • Folyamatosan degradálódik a talajok állapota.
  • A lebutított vetésszerkezet renyhe talajéletet okoz.
  • Romlik a talajok termékenysége.
  • A felhasznált kemikáliák szükségesek, de károsak a talaj számára.
  • A nagyipari mezőgazdaság a termőtalajok harmadát tette tönkre.
  • Csökken a talajok széntároló (megkötő) képessége, nő a CO2 kibocsájtás az atmoszférába.
  • Nincs szerves-anyag utánpótlás.

ŐRÜLT TEMPÓBAN OLVAD A LÁBUNK ALATT A TALAJ

és AZ ÓRA KETYEG…

  • Csak Európában óránként 11 hektárral kevesebb a szántóföld!
  • Évente 50 ezer km2 –rel kevesebb mezőgazdasági terület a világon!
  • 75 milliárd tonna termőföld semmisül meg évente!
  • 17 –szer gyorsabb a TALAJ pusztulása, mint az épülése Európában!

A gazdák felelőssége, hogy a TERMŐTALAJ regenerálásával csökkentik-e a CO2-kibocsátást!

  • Az ökológiai szemléletű gazdálkodásra való áttéréssel
  • Szántás kerülésével, ha lehetséges
  • Talajoltással (pl. humifikáció)
  • Szerves-anyagok feltárásával (szárbontással)
  • Gazdagabb vetésforgó alkalmazásával?!

Mit nyújt mindehhez a BactoFil technológia?

  • Légköri nitrogén bevitelét a körforgásba, a felvehetetlen tápanyagok felvehetővé alakítását.
  • Humifikációt.
  • Gyorsabb csírázást, kelést, erősebb gyökérzetet.
  • A műtrágyák jobb hasznosulását.
  • Talajszerkezet javulást, könnyebb talajművelést, hosszabb távon üzemanyag megtakarítást.
  • Jobb vízháztartást, vízmegtartást, szárazságtűrést.
  • A növényvédelem hatékony támogatását.
  • Komplex növénytámogatást, BIZTOSABB termést!

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS A HOSSZÚTÁVÚ JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS ALAPJA!

Itt a legnagyobbjelentősége a növénymaradványoknak van, mert ezekhez a növény a talajból már 1x felvette a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot.

Ha VISSZAKEVERJÜK a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelem tartalma hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012.)

100-130 kg N, 50-70 kg P2O5 és 80-170 kg K2O

AMI HÁNY FORINTOT IS ÉR MA LISTAÁRON?????

MI A MEGOLDÁS?

Az AGRO.bio javaslata a szerves anyag gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

Mindez megfelelő agrotechnikával és a CELL®használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az utóvetemény egészségi állapota.

Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba VISSZA kell dolgozni.

Kedvező csomagajánlatunkkért

CELL® + TrichoMax

és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat.

www.agrobio.hu

Daoda Zoltán
szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

KWS kukoricahibridek: a jövő terméshozama

2024. december 18. 10:10

A kukoricatermesztés során számos tényező befolyásolja a terméshozamot, beleértve az időjárási viszonyokat, a talajminőséget és a kártevők jelenlétét.

Ezek a fajták bizonyítják, hogy a szója lehet igazi sikerkultúra

2024. december 17. 12:10

A hazai termelők zöme rendelkezik olyan földdel, ahol a szója megfelelően fejlődik. Ezt országszerte jól jelzi a termőterület jelentős növekedése.

Ideális választás a törpebúza: nagyobb kalász, alacsony szár

2024. december 13. 16:10

Az innovatív mezőgazdasági megoldások eredményeként több mint egymilliárd ember menekült meg az éhezéstől.

A DEKALB genetika sikerei idén

2024. december 12. 11:40

Az állandóan fiatalodó portfólióból 8 hibrid is bekerült a TOP20 legnagyobb vetésterülettel rendelkező hibridek rangsorába.

ELÉG VOLT AZ ASZÁLYBÓL? VAGY MÉG MINDIG NEM???

2020. június 22. 08:55

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. szeptember 16. 05:30

Vajon ki számol utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen?

A kukorica többre képes - tegyük azzá! – Mikrobiológiai támogatás a termésbiztonság növeléséért

2018. március 14. 09:17

A talajoltó anyagok az ún. biostimulátorok közé tartoznak, és mint ilyenek a kukorica növekedését, fejlődését támogatják, javítják a tápanyagok felvételét.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. október 16. 06:36

A növénymaradványok jelentősége a legnagyobb, mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Ha bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.