A hosszútávú terménytárolás esetében a legfontosabb szabály, hogy soha ne hagyjuk magára a betárolt árut, az mindig a lehető legjobb állapotban legyen. Ha a legkedvezőbb piaci helyzetben szeretnénk értékesíteni a búzát, kukoricát, napraforgót, repcét, akkor ne azon múljon a siker, hogy éppen gázosítani kell, vagy pont beázott a raktár. Az Agrofórum Balogh Lászlót, a Concordia Közraktár Zrt. ceglédi raktártelep-vezetőjét kérte fel arra, hogy foglalja össze, mik a sikeres raktározás legfontosabb elemei, lépései, feladatai.
VIDEÓ:
Tiszta raktár, ép raktár
Még el sem kezdődött a betakarítás, még el sem indultak a kombájnok, amikor a tárolás máris fontos feladatokat ad a termelők számára. Nagyon fontos, hogy a tároló tiszta, beázásmentes és ép szerkezetű legyen. Éppen ezért az épületet először tüzetesen át kell vizsgálni, az esetleges hibákat pedig kijavítani. Ha ez elmarad, később komoly problémákat okozhat a raktárba bekerülő eső, hó. A beszivárgó nedvesség, a becsöpögő eső ugyanis bemelegíti az árut, ami tönkreteszi annak beltartalmát, és kiváló terepet biztosít a rovarkártevők szaporodásának.
Ha a szükséges karbantartások megvoltak, következik a takarítás és a fertőtlenítés. Ilyenkor oda kell figyelni a kisebb repedésekre is, hiszen ezekben a résekben húzódnak meg a gombák, rovarok. „A száraz, tiszta helyre történő betárolás az alapja mindennek. A művelet során a már jól bevált seprű mellett lombfúvókat is alkalmazhatunk, ezek egyre elterjedtebbek. Régebben az épületet ki is meszelték, de rovarkártevők ellen ez nem hatékony, mert azok a diapauza segítségével nyugalmi állapotban könnyen túlélnek. Éppen ezért mindenképpen javaslom a raktárfertőtlenítő készítmények alkalmazását. Ha pedig mindezzel készen vagyunk, készülhetünk az aratásra” – foglalta össze az első teendőket Balogh László.
Száraz terménnyel sok problémát megelőzünk
„Ha már egész évben vigyáztunk a terményünkre, elvetettük, majd felneveltük, akkor a raktározás során is legalább ilyen gonddal bánjunk vele. Ne feledkezzünk meg arról, hogy amikor a szemeket betakarítottuk, az még élő anyag. Azzal, hogy a magokat bevisszük a raktárba, és leborítjuk, még nem jutottunk el a végtermékig. A szántóföldről beérkezett anyag ugyanis magas hőmérsékletű, a magnyugalmi állapot nem érkezett el. Emiatt mindenképpen azt javaslom, hogy a tárolás előtt depózzák le, rakják le, hagyják az árut lehűlni. Érdemes várni akár egy hetet is, mielőtt a raktárba kerül a termény. Ha erre nincsen lehetőség, akkor viszont tisztítóba kell vinni az anyagot. A lényeg az, hogy minél előbb hűtsük le, és csak ezt követően tároljuk” – hívta fel a figyelmet a gyakori hibára a Concordia szakembere, aki hozzátette: amennyiben van rá lehetőség, a tárolás ekkor se történjen túl magasan, hiszen a termény még ilyenkor is él, és vizet ad le.
Nincsen hosszútávú raktározás megbízható rakodógép nélkül
A raktártelep-vezető szerint a teljes folyamatot gyorsítja, ha a termelők nem határértéken takarítják be a terményt, hanem az előírtnál valamivel kisebb víztartalommal. Az a legjobb, ha a búza esetében 12-13%-os a szemek nedvességtartalma, a kukorica és árpa esetében mindenképpen 14,5% alatt legyen, a repcénél 8% alatt, míg a napraforgónál a 6-7% a legjobb.
Aratás után is sok lesz a feladat
„Ha ezt követően megettük az aratási vacsorát, és jól érezzük magunkat, hiszen végeztünk a betakarítással, akkor azért gondoljunk a raktárunkban lévő terményeinkre is. Ha ugyanis nem adtuk el rögtön, és várjuk a felvásárlási árak növekedését, akkor sok feladatunk lesz velük. Nagyon fontos, hogy az áru mindig tökéletes állapotban legyen, ne az befolyásolja az értékesítést, hogy éppen nem megfelelő a minősége” – húzta alá Balogh László.
A kalászosok betakarítását követően augusztus végére általában már beáll a nyugalmi időszak. Ilyenkor egy depózás, egy áruforgatás mindenképpen javasolt. „Azzal, hogy meglevegőztetjük a terményt, az addig be nem ért sarjúkalászok, sarjúszemek is megfelelő állapotba kerülnek. Így készülhetünk elő a hosszabb távú tárolásra”.
A szakember szerint egy-két hónapig túl nagy gond nincsen, de a hőmérsékletet egy halomhőmérő segítségével így is rendszeresen, hetente figyelni, ellenőrizni kell. Ha az növekszik, akkor tudhatjuk, hogy valamilyen negatív folyamat indult el, amibe be kell avatkoznunk. Ez lehet gombafertőzés vagy a rovarkártevők megjelenése. Hiába takarítjuk ki ugyanis tökéletesen a tárolót, a károsítók utat találnak a terményhez – akár az épület közvetlen környezetéből is. Amennyiben a hőmérséklet-emelkedést nem növényvédelmi probléma okozza, akkor érdemes halomlevegőztetőket üzemeltetni, amelyek nagyon hatékonyak. Ezek nemcsak kalászosok esetében, hanem napraforgóra, kukoricára, repcére is jók.
A Concordia Közraktár Zrt. ceglédi telephelyének legrégebbi épületét úgy újították fel, hogy számos helyen meghagyták az eredeti, több mint száz éves elemeket, amelyek túléltek két világháborút is
A kártevők skálája a tárolás során rendkívül széles. Jelentős problémát okozhat többek között a gabonabogár, a gabonazsizsik, a vörösbarna lapos-gabonabogár és a poratka is. A felvásárlók egyre több tényezőre figyelnek oda, a terményben nem lehet élő rovarkártevő, de holt is egyre kevesebb. Ha nagy a fertőzöttség, akkor nem kerülhető el egy újbóli tisztítás még az értékesítés előtt. A gombák tekintetében komoly károkat okozhat a fuzárium és annak különböző alfajai, de felütheti a fejét többek között az üszöggomba is. Gombafertőzésre leginkább akkor számíthatunk, ha a tároló beázik vagy páralecsapódás történik.
Ha jön a hideg, nem szabad szellőztetni!
Szeptemberben mindenképpen érdemes egy jelentős vizsgálatot beütemezni. Ekkor bármilyen gyanú esetén célszerű az egész árut gázosítani. Ha a rovarokat idejében megfogjuk, akkor azzal garantálhatjuk a hosszabb távú, problémamentes tárolást.
„Ha még mindig nem szeretnénk eladni a terményt, és az adott évben nincsen még szükség a bevételre, akkor érdemes megvárni a tavaszi, vélhetően magasabb árakat. Ha ez a cél, akkor a téli hidegek beállta előtt újra át kell nézni az árut” – hívta fel a figyelmet a folyamatos kontrollra a szakember.
A Concordia Közraktár Zrt. ceglédi telephelyén álló, 1970-es években felépített, 22 cellás, 20 000 tonna termény befogadására alkalmas vasbeton gabonasiló
A téli időszakra jellemző, hogy a termény még meleg, a kinti hőmérséklet azonban jelentősen lecsökkent. Ilyenkor gyakori hiba az ajtók nyitva tartása, ami páralecsapódást eredményez, az pedig felületi penészesedést. „Ekkor tehát bármilyen furcsán is hangzik, nem javaslom a szellőztetést” – fogalmazott, hozzátéve, hogy még mindig az a legfontosabb, hogy nem szabad magára hagyni az árut.
Tavasszal jót tesz a gereblyézés
„Átértünk a következő évre, tavasz van, eljött az adóbevallás időszaka, és ekkor már mindenképpen szeretném eladni a terményt. Ha odafigyeltünk rá, akkor ez rajtunk nem múlhat, de ebben az időszakban is van még feladat. Mire beköszöntenek a tavaszi melegek, mindenképpen célszerű ismételten átnézni a betárolt anyagot, ha pedig szükséges, akkor beavatkozni. Ilyenkor nagyon jó hatást vált ki a felső réteg gereblyézése, ami által a felső porréteget meglazítjuk. Az áru ennek köszönhetően szellőzik, és így mindig tökéletes állapotban lehet. Nem történhet meg az, hogy a termény eladásakor jövünk rá arra, hogy nem megfelelő minőségű, és például gázosítani kell. Ha odafigyelünk az árunkra, akkor bármikor, egy adott piaci helyzetben el tudjuk adni” – hangsúlyozta ismételten Balogh László.
