Az elmúlt évtized – különösen csemege- és vetőmag kukorica termesztésének – eredményességét döntően meghatározta az ízeltlábú kártevők elleni védekezés sikere. Az ezredfordulót közvetlenül megelőző évtizedben Európában, így hazánkban is „bemutatkozó” amerikai kukoricabogár okozta kezdeti sokkot követően, napjainkra már más kártevőkre terelődött a figyelem. Az irányukba megnyilvánuló fokozott érdeklődést többek között a kártételüket követő humán- és állategészségügyi aggályok is kiváltották. E fajok rágó szájszervű lárvái ugyanis a közvetlen terméskárosítás mellett utat nyitnak kórokozó mikrogombáknak (Fusarium spp., Aspergilus spp., Penicilium spp. stb.), melyek mikotoxint termelve a melegvérűek akut toxicitását okozzák. Egyben a megtermelt kukoricatétel további értékesíthetőségét is veszélyeztetik.
1. kép: A kukoricamoly előrejelzésére használt „tölcsér” csapda
E fajok a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), melyek hernyói súlyos kárképeket képesek előidézni többek között a kukorica különböző szervein is. A többnyire rejtett életmódú kukoricamoly lárva a szár aknázásával, illetve a csutkából kirágva a szemek rágásával, míg a gyapottok-bagolylepke a cső felületén okozott károsításával harcolta ki e megkülönböztetett figyelmet.
Az ellenük irányuló állománypermetezés sikere az időzítéstől függ, hiszen a tömeges lárvakelés időpontjában, a még felszínen mozgó lárvák ellen irányuló kémiai beavatkozás lehet csak hatékony. A rajzáscsúcsot követő, 5-7 napon belül elvégzett állománykezelések nyújtják a legjobb védelmet a károk megfékezésével kapcsolatban. Az előrejelzési metodikák előnyei, hátulütői többnyire ismertek, dokumentáltak. Ettől függetlenül az egyes módszerek mind pontosabb alkalmazhatósága, azok folyamatos fejlesztésére késztetik a kutatókat. E kártevőkhöz kötődő monitoring módszerek legújabb Magyarországra vonatkozó eredményeit kívánom a következőkben röviden összefoglalni.
Kukoricamoly
A kukoricamoly esetében a fénycsapdás előrejelzés jó és megbízható módszer, mely már régóta alkalmazott a kártevő rajzásdinamikájának nyomon követésére. A feromoncsapdás előrejelzés ezzel szemben egyszerűbb megoldás, hiszen a kitelepített eszköz értéke csekélyebb, működtetése kevésbé bonyolult. Függetlenül attól, hogy az 1970-es években leírásra került a kukoricamoly hímeket vonzó feromon-komponensek struktúrája, napjainkig nem volt kidolgozott a kukoricamoly magyarországi feromoncsapdás előrejelzése, a faj ismert feromon-polimorfizmusa miatt. A leírt, változó összetételű feromonvegyületek ugyanis földrajzilag elkülönült populációk esetében különböző hatékonysággal működnek. Konkrétan például az Olaszországban jól működő feromoncsapda Magyarországon a kukoricamoly monitorozására alkalmatlan.
2. kép: A kukoricamoly előrejelzésére használt „delta” csapda
Ezen a képen változtat Kárpáti és munkatársainak (2016) eredménye, mely szabadföldi vizsgálatokra alapozva rámutat a Magyarországon is vonzó hatást biztosító feromon-összetételre és csapdakivitelre. Három különböző csapdakivitelt és őt különböző feromon-összetétel 4-4 dózisát vizsgálták 2 éven keresztül Magyarország három különböző helyszínén. Rámutattak, hogy a 97:3 Z:E (97 % (Z) 11-tetradecenil-acetát és a 3 % (E) 11-tetradecenil-acetát) összetétel vonzza a legnagyobb számban a hímeket. A vizsgálatok továbbá igazolták, hogy a csapdakivitel tekintetében a tölcsércsapda (1. kép) a leghatékonyabb a faj előrejelzésére, szemben többek között a ragacslappal ellátott, telítődő, ún. deltacsapdával (2. kép). Szabadföldi felmérési eredményeikre alapozottan kijelenthető, hogy a feltűntetett feromon és a csapdakivitel alkalmas a kukoricamoly magyarországi rajzásának nyomon követésére, kártételének előrejelzésére.
Gyapottok-bagolylepke
A gyapottok-bagolylepke előrejelzése fény- és feromoncsapdák segítségével szintén kivitelezhető, hiszen a faj fényre jól repül és az attraktáns feromon-összetétel is ismert. Saját vizsgálati eredményeinkre alapozottan viszont elmondható, hogy a fény- (3. kép) és feromoncsapdával (4. kép) végzett előrejelzés a nyáreleji nemzedék esetében jelentős eltérés mutat. 335 db fénycsapda [országos fénycsapda hálózatból (NIR) származó] által regisztrált rajzáskép elemzése, illetve szabadföldi előrejelző eszközök összehasonlító vizsgálatának eredménye rámutatott, hogy a fénycsapdák nem fogják a nyár eleji, hazánkba migrált gyapottok-bagolylepke népességet, szemben a feromoncsapdákkal. A további, nyáron fejlődő nemzedékek viszont már jól repülnek fényre, tehát a fénycsapda által is regisztráltak. A jelenség hátterében a gyapottok-bagolylepke fiziológiai sajátságai húzódnak meg. Ugyanis a vándorló populációk zsírtestekkel telítettek, mivel migrációjuk során intenzíven táplálkoznak, pótolják a felemésztett energiát. A folyamatos viráglátogatás következtében kialakított zsírtest-telítettség váltja ki a fénykedvelő életmódot. Ezzel szemben a későbbi generációk esetében már éjjeli aktivitás, s a fényre repülés a jellemző.
3. kép: Kukoricatáblába kihelyezett fénycsapda
Több kutató véleménye szerint a feromoncsapda-fogás kevésbé ad hiteles képet a populáció tényleges nagyságáról, szemben a fénycsapdával. Ezt a diszpenzer feromon leadásának időbeni változásával állítják párhuzamba, mely egyértelműen a fogás intenzitás csökkenését váltja ki. Mindezen információk tükrében is a gyapottok-bagolylepke feromoncsapdás monitoringja javasolt a faj egész vegetációt érintő magyarországi rajzásának nyomon követésére.
*
Belátható, hogy a kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke elleni védekezések sarokpontjai a fajok rajzásképének, rajzáscsúcsainak pontos ismerete. Ez az objektív, e kártevők rajzásfenológiai sajátságait letükröző előrejelzési módszerek nélkül elképzelhetetlen. E metodikák pontosítása, kutatása tehát mindenképpen hozzájárul az érintett kultúrák, többek között a kukorica eredményes termesztésének megvalósításához.
4. kép: A gyapottok-bagolylepke előrejelzésére használt varsás feromoncsapda
Irodalom
Kárpáti, Z., Fejes-Tóth, A., Bognár, C., Szőke, C., Bónis, P., Marton, C. L., Molnár, B. P. (2016): Pheromone-based monitoring of the European corn borer (Ostrinia nubilalis) in Hungary. Maydica, 61(2016): M16.
Keszthelyi, S., Nowinszky, L., Szeőke, K. (2016): Different catching series from light and pheromone trapping of Helicoverpa armigera (Lepidoptera: Noctuidae). Biologia, 71(7): 818-823.
Fotók: A szerző felvételei
Dr. Keszthelyi Sándor
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet
