A szója terméspotenciáljának védelme érdekében a gazdálkodóknak rendszeresen ellenőrizniük kell a növényállományukat, és szükség esetén megfelelő megelőző és kezelési intézkedéseket kell alkalmazniuk a szója kórokozóival és kártevőivel szemben.
Az alábbiakban a szója néhány fontos kártevőivel és azok kezelési módszereivel ismerkedhet meg.
1. Gyapottok bagolylepke (Helicoverpa armigera)
A Helicoverpa a szóját a növény bármely fejlődési stádiumában képes megtámadni, a csíranövénytől a hüvelyérésig. A legnagyobb valószínűséggel azonban a virágzás, a hüvelyképződés és a hüvelykitöltődés szakaszában támad.
Meghatározás – Hogyan ismerhetők fel korán a gyapottok bagolylepke és annak károsító tünetei?
-Felhívjuk afigyelmet arra, hogy aChrysodeixis includens és aHelicoverpaahasi lábszárpárok számában különböznek egymástól. A Chrysodeixisnek 2-3 pár hasi lábszáruk van, míg a Helicoverpáknak 4 pár.
– Ne feledje, hogy különbséget kell tenni a Helicoverpa és a Spodoptera litura hernyók között. Bár mindkettőnek 4 pár hasi lábszárpárja van, a Spodoptera litura hernyók szélesebb és simább megjelenésükről, valamint a 4 sornyi jellegzetes fekete folt jelenlétéről ismerhetők fel.
Helicoverpa okozta tünetek a szóján
– A lárvák a fiatal leveleken táplálkozva lecsupaszítják azokat, csökkentve a növények fotoszintetikus képességét.
– A korai stádiumban mohón táplálkoznak a leveleken, lombtalaníthatják a növényt, később pedig a virágokkal és a hüvelyekkel táplálkoznak.
Növényvédelmi intézkedések – Hogyan lehet a gyapottok bagolylepke ellen védekezni?
– Alkalmazzon mély nyári szántást a földeken.
– Telepítsen feromoncsapdákat e rovarkártevő elleni védekezés céljából, 50 m távolságra, hektáronként 5 csapdával.
– Állítson fel madáretetőket (hektáronként 50 db).
-A növény fejlődésének 100. napján végezze el a véghajtások levágását.
– Állítson fel fénycsapdákat úgy, hogy 5 hektáronként 1 fénycsapda legyen a lepkepopuláció hatékony irtása érdekében.
2. A Spodopteralitura fabricius
ASpodopteraliturafabricius akorai szezonban előforduló rovarkártevők közétartozik, amelyek a hüvelyeseket is megtámadhatják. A Spodopteralitura fabricius több faja is előfordulhat ezekben a kultúrákban, és életciklusuk is eltérő lehet. A Spodopteralitura fabricius 65–87 nap alatt fejezik be valamennyi lárvastádiumukat, de fontos megjegyezni, hogy a kártétel nem biztos, hogy ez alatt az időszak alatt következik be.
Meghatározás – Hogyan ismerhetjük fel a Spodopteralitura fabriciust?
A Spodopteralitura fabricius kifejlett lárvái elérhetik a 46 mm-es hosszúságot is. Sima textúrájuk van, és színezetük a lilásbarnától a barnáig terjed. Ezeknek a lárváknak a testén szürke vonalak és foltok vannak.
A kifejlett Spodopteralitura fabricius jellemzően 20 mm nagyságú. Hosszú, keskeny és általában sötét színű elülső szárnyuk van. Az elülső szárnyak csúcsa közelében minden elülső szárnyon van egy halvány terület három fekete vonallal. A kifejlett Spodopteralitura fabricius szárnyainak fesztávolsága 38 és 50 mm között változhat.
A Spodopteralitura fabricius okozta tünetek a szóján
-A fiatal növények gyökereit a talaj felszínének közelében „elvágva”, elsősorban a lárvák első nemzedéke tehető felelőssé a legnagyobb károkozásért. Némelyik Spodopteralitura fabricius a levágott növények gyökereivel és föld alatti szárával is táplálkozik. Amíg be nem bábozódik a talajban, egy lárva több növényt is elpusztíthat.
-A lombozaton a rágási aktivitás jelei mutatkoznak, és a lombozat megfogyatkozik.
– A föld alatti növekedési pontok hiánya miatt a szójabab nem tud újranőni, miután a Spodopteralitura fabricius elválasztotta a gyökereitől.
A Spodopteralitura fabricius elleni növényvédelmi intézkedések a szójában:
– A Spodopteralitura fabricius-fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében ajánlott a szójabab vetése előtt a szántóföldeken és azok környékén a gyomnövények ellen védekezni.
-Annak érdekében, hogy a lárvák ne fertőzzék meg a növényeket, legalább 2 héttel a vetés előtt törekedjen a potenciális gazdanövények elleni védekezésre.
-Az optimális hatékonyság érdekében a vegyszeres védekezést késő délután vagy este javasolt alkalmazni, amikor a lárvák jellemzően éjszaka jönnek elő táplálkozni, így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a rovarölő szerrel érintkezzenek vagy azt lenyeljék.
-A talajon történő kijuttatás rugalmasan teszi lehetővé az érintett területek szelektív kezelését, illetve a határpermetezés alkalmazását olyan helyzetekben, amikor a lárvák a szomszédos gyomnövényekből a termesztett növénybe vándorolnak.
3. Szója levéltetvek: Aphis glycines
A levéltetvek általában a növények legfiatalabb leveleinek fonákoldalán találhatók. Ha a levéltetvek a száron vagy a levélnyélen is jelen vannak, az általában a növényen lévő magas levéltetűpopulációra utal. Ennek oka, hogy a szár és a levélnyél kevésbé kedvelt táplálékforrás, és a levéltetvek jellemzően csak akkor vándorolnak ezekre a területekre, ha azok túlzsúfolttá válnak.
Meghatározás
– A levéltetvek szezononkénti nemzedékeinek száma az időjárási viszonyoktól függően változhat, 7 és 15 nemzedék között. Kedvező időjárási körülmények között, amelyek több nemzedéket támogatnak, a levéltetűpopulációk gyorsan olyan szintre emelkedhetnek, hogy védekezési intézkedésekre lesz szükség. Ez a gyors populációnövekedés annak köszönhető, hogy a levéltetvek képesek klónozással szaporodni. Ezért fontos a levéltetűpopulációk szoros nyomon követése, ha egyszer már észlelték őket, hogy felmérjék növekedésüket, és szükség esetén megfelelő intézkedéseket tegyenek.
– A szója levéltetű nagyon kicsi, 1,5 mm hosszú, világossárga színű, jól kivehető fekete csápokkal.
A levéltetvek fertőzésének tünetei
-A szója levéltetvek növényi nedveket vonnak ki, ami az életerő, a növekedési ütem, a levelek torzulásához, valamint a hüvelyek és a magok számának csökkenéséhez vezet. Ezek a tényezők végső soron terméskiesést eredményezhetnek.
– Ha a növényt további stresszhatások érik, mint például a szárazság, a szójatetvek által okozott károk fokozódnak. Ezenkívül a levéltetvek mézharmata, a táplálkozás során keletkező salakanyag, elősegíti a szürke penészgombák növekedését a levélfelületeken, ezáltal csökkentve a növények fotoszintetikus kapacitását.
-A szója levéltetű a szójabab mozaikvírus átvivőjeként szolgál.
Védekezési intézkedések – Hogyan védekezzünk a levéltetvek ellen?
-Az olyan ragadozók, mint a fátyolkák és a parazitoidok, valamint a kórokozó gombák képesek szabályozni a szója levéltetvek populációjának szintjét, ha az növényenként 200-250 egyedszám alatt van.
– A gazdasági küszöbérték elérése után rovarölő szerekkel lehet megvédeni a növényeket. A gazdasági küszöbérték elérését követő 7-10 napon belül ajánlott lombkezelést alkalmazni.
4. Bogáncslepke: Vanessa cardui
A bogáncslepke alkalmi vagy szórványos kártevő a szójaföldeken.
Meghatározás
– A bogáncslepke hernyói (a cikk címlapképén bemutatott) két-három cm hosszúra is megnőhetnek. Színezetük jellemzően barna és fekete, testük mindkét oldalán sárga csíkokkal. Ezeket a hernyókat elágazó tüskés szőrök borítják, amelyek sörtés vagy szúrós megjelenést kölcsönöznek nekik.
– A hernyóstádium után aranybarna színű bábot alkotnak. A hernyó a növényekről lóg le, miközben a lepkévé válás végbemegy. A kifejlett lepke végül kikel a bábból.
-A bogáncslepke hernyók bábja selyemszálakkal csüng a növényekről.
A bogáncslepke hernyófertőzés tünetei
– A hernyók általában a táplálkozóhelyük közelében találhatók, amely a levélszélek összeborulása által kialakított pókhálós területen belül található.
– A kifejlett egyedek jellemzően a virágok nektárjával táplálkoznak, míg a lárvák a gazdanövények csúcsai közelében kialakított levélfészkekben gyűlnek össze és táplálkoznak. – A hernyók a levelek fonákján szövedéket hoznak létre, és a sejteket átfúrva elfogyasztják a sejtek tartalmát. Ez a táplálkozási viselkedés a levelek pettyezettségéhez, sárgulásához vagy barnulásához vezet. Súlyos esetekben a fertőzött levelek kiszáradhatnak és idő előtt lehullanak, csökkentve a terméshozamot.
– A hernyók fertőzése jellemzően a szántóföld szélén kezdődik, és befelé halad. A hosszabb ideig tartó forró és száraz időszakok kedvező feltételeket teremtenek a populáció gyors növekedéséhez, és súlyosbítják a bogáncslepke hernyók által okozott táplálkozási károkat.
Növényvédelmi intézkedések:
– Ha a lepkék nagyon nagy számban fordulnak elő a szójaállományban, tanácsos hetente ellenőrizni a növényállományt, amíg a hernyók táplálkozását nem észlelik a növényeken.
– A hernyó populációjának kezelésére rovarölő szerek kijuttatása alkalmazható. A helyi képviselővel vagy a mezőgazdasági szaktanácsadó szolgálattal való konzultáció azonban elengedhetetlen a legmegfelelőbb kezelési terv meghatározásához, hogy hatékonyan lépjenek fel a bogáncslepke hernyók ellen.
5. Közönséges takácsatka: Tetranychus urticae
A közönséges takácsatkák (Tetranychus urticae) az atkafélék (Tetranychidae) családjába tartoznak. A tél folyamán a takácsatkák különböző védett helyeken, például talajban, növényi törmelékben és fűben telelnek át, amíg a tevékenységükhöz kedvező feltételek vissza nem térnek.
Meghatározás
-A közönséges takácsatkák nagyon kicsik, ezért alapos vizsgálat nélkül nehéz észrevenni őket a növényeken. Apró méretük miatt a táplálkozási tevékenységük által okozott károkat gyakran már az atkák észlelése előtt észreveszik. A növények megfigyelésénél a károsodás jeleire, például a levelek pettyezettségére vagy elszíneződésére kell figyelni, ami hatékony módja lehet a jelenlétük felismerésének.
– A közönséges takácsatkák körülbelül 0,5 mm hosszúak és nyolc lábuk van. Zöldes, sárgás vagy narancssárgás, ovális alakú testükön két sötét folt található a hasukon. Ezek az atkák szabad szemmel is láthatóak, de kis méretük miatt apró pöttyöknek tűnnek.
A közönséges takácsatkák okozta tünetek
– Amikor a közönséges takácsatkák a szója levelein táplálkoznak, kiszívják a levélsejtek tartalmát, és ezzel okoznak kárt. A levelek fonákján található a legtöbb fehér vagy sárga folt (pettyezettség), amely az atkák táplálkozása által károsított növényi sejtekből ered.
-A fertőzött levelek súlyos fertőzés esetén a sárgától a barnásbarnára, vagy néha bronzszínűre színeződnek, és lehullhatnak a növényekről. E fertőzések következtében a terméshozam csökkenhet.
– Az atkák a környező növényzetből terjednek a szántóföldekre, és a kártétel gyakran a szántóföldek határán észlelhető először.
A közönséges takácsatkák elleni növényvédelmi intézkedések a szójában:
-Az atkák azonosítására hasznos módszer, ha a tüneteket mutató leveleket egy fehér papírdarab fölött megrázzuk. Így megfigyelheti, hogy a levelekről apró sötét pöttyök hullanak-e le, ami az atkák jelenlétére utal. Emellett fontos, hogy gondosan megvizsgálja a levelek fonákját is, hogy nem talál-e rajta atkapetéket. Ezek a tojások felismerhetők az őket borító apró pólyák jelenlétéről.
– A növényi stressz minimalizálását célzó gyakorlatok, például az öntözés, a trágyázás és az időben történő betakarítás javítása rendkívül hasznos lehet.
– Ha az atkák nagy számban vannak jelen, és a növények bronzosodni kezdenek, tanácsos megfontolni a permetezést, mint védekezési intézkedést. Egy második permetezésre 7-10 nap múlva lehet szükség, hogy a korábban lerakott petékből újonnan kikelt atkák ellen is célba lehessen venni. Bizonyos esetekben elegendő lehet a szegély- vagy foltpermetezés. Az atkák felszaporodásának megelőzése érdekében fontos, hogy ne használjunk olyan termékeket, amelyek olyan kártevők ellen is hat, amelyek az atkák természetes ellenségei.
6. Lisztecske: Bemisia tabaci
A lisztecskének több faja létezik, de a szójababhoz leggyakrabban az édesburgonya lisztecske (Bemisia tabaci) társul. A szója levéltetvekhez hasonlóan a lisztecske mézharmatot választ ki a leveleken és más növényi részeken, ez korompenész kialakulásához vezethet, ami potenciálisan gátolja a fotoszintézist. A lisztecske gyakran megtalálható a bársonyvirágon vagy a gombos gyomnövényen, és a sűrű gyomnövénypopulációval rendelkező szójaföldeken nagyobb számban fordulhatnak elő lisztecskék.
Meghatározás
– Alisztecskevalóban szívó rovar, amelyek mind kifejletlen, mind kifejlett állapotában növényi nedvekkel táplálkozik. Akifejlett lisztecskék körülbelül 1/16 hüvelyk hosszúak, és négy fehéres szárnyuk van. Testük jellemzően sárgás színű.
– A lisztecske szárnyai tetőszerűen a testük fölött helyezkednek el, így többé-kevésbé párhuzamosak a levélfelülettel. A mezőn járva a lisztecskék könnyen megzavarhatók, és felröppennek a levegőbe. A nimfák, a lisztecskék éretlen stádiumai a levelek fonákján táplálkoznak. Lapos megjelenésűek és a pikkelyes rovarokra hasonlítanak.
A lisztecske okozta tünetek
-A rovar károsítása következtében a levelek megsárgulnak és bepöndörödnek. – Ez a rovar terjeszti a szójabab mozaikbetegségét (vírus).
Növényvédelmi intézkedések:
-A kifejlett lisztecskék megfigyelésére és elfogására használjon sárga ragacsos csapdákat.
– A rovarölő szerek, például rovarölő szappanok vagy olajok, például a neem olaj használata csökkentheti ugyan a populációkat, de nem képes felszámolni azokat.
-A szisztémás rovarölő szerek hatékonyabbak lehetnek a betegség elleni védekezésben.
(Forrás: Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület – Fotó: Charles Echer/Pixabay)
