A gyomosodásban évek óta folyamatos változás figyelhető meg Magyarországon. Ezt a folyamatot az erősen aszályos tavalyi év és különösen a megfelelő mennyiségű és eloszlású csapadék hiánya miatt kialakult helyzet tovább fokozta, melyre a megfelelő válasz az új gyomirtási technológiák kifejlesztése.
A talajhatású herbicidek a megfelelő mennyiségű bemosó csapadék hiányában nem tudják kifejteni hatásukat, ezért egyre inkább a levélen keresztül ható gyomirtó szeres kezelések kerülnek előtérbe, melyek teljesen más technológiát igényelnek.
Egyes gyomfajok akár 20-30 évig is megőrzik csírázóképességüket a talajban, ezért folyamatos, nagy tömegű megjelenésükre tartósan számítani kell. A gyomnövények elleni kezelések fejlesztése kitartó és tervezett munkát igényel. Magyarországon 1947 óta létezik az országos gyomfelvételezés, amely megmutatja a gyomnövények mennyiségét és dominanciáját kalászos gabonafélékben és kukoricában, illetve a tarlón. Ezek a felmérések azt mutatják, hogy Magyarországon a gyomnövények tekintetében nem a mennyiség csökkent, hanem inkább a fajok összetétele változott meg. Olyan gyomfajok kerülnek előtérbe, melyek folyamatosan képesek csírázni és jobban bírják az utóbbi 30 év többnyire száraz-aszályos magyarországi időjárását.
Az integrált növénytermesztés vagy az integrált növényvédelem nemcsak növényvédő szerek alkalmazásáról szól, hanem arról, hogy a technológiák együttesen kerüljenek alkalmazásra, a gyomnövények számának csökkentése érdekében. Ez gyakorlatilag nemcsak a kémiai védelmet, de pl. a talajművelést vagy a vetésforgó használatát is jelenti, amelyre nagyon fontos minden gazdának figyelmet szentelni. A gyomnövények jelenléte és csírázása függ attól is, hogy milyen korán végezték el a talajmunkát. A vetés előtt bolygatott talaj sokkal hamarabb gyomosodik, kiváltképp parlagfű esetében, amely azonnal növekedésbe kezd a mechanikai hatásokra. Tehát az sem mindegy, hogy ezeket a technológiákat mikor és hogyan alkalmazzuk. Ugyanakkor a forgatásnélküli, ú.n. „no-till” technológiában növényvédelmi szempontból az évelő gyomfajok felszaporodása várható (amelyek elleni hatékony védekezés csak levélen keresztül ható herbicidekkel lehetséges).
A gyomirtó szerek szelektivitása tovább fokozható széfenerek alkalmazásával, amelyek növelik a kukoricában lévő lebontó enzimek koncentrációját, így biztosítják, hogy a kezelések során a kultúrnövények ne károsodjanak. A Corteva Agriscience nemzetközi, mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat Principal® termékcsaládja a hatóanyagok különböző kombinációjával, széles hatásspektrumú védelmet biztosít mind az egy-, mind a kétszikű gyomnövények ellen. A termékcsalád legújabb tagja, a Magyarországon jelenleg engedélyeztetés alatt álló Principal® Forte gyomirtó szer gyárilag tartalmaz hatóanyagot (izoxadifen-etil), ezért a felhasználás időzítését még inkább a gyomnövények fejlettségéhez lehet igazítani. A széfenerek emellett segítik a kukoricát a gyomirtás után az időjárásból esetlegesen adódó stresszhatások könnyebb átvészelésében is.
A Corteva nagy hangsúlyt fektet azoknak a gyomirtó szereknek a fejlesztésére, melyek széles hatásspektrummal rendelkeznek és hatékonyan használhatóak az aszályos és a csapadékos években is. A vállalat folyamatosan kutatja az új hatóanyagokat minden növénykultúrában, melyeket a Corteva Szegedi Kutató-Fejlesztő Állomásán a növényvédelmi szakértők hatékonysági és szelektivitási kísérletekben tesztelnek. A hazai kutatások és kísérletek segítik elő, hogy a vállalat növényvédő szerei, hatékonyan, a magyar időjárási körülményekhez és gyomviszonyokhoz adaptálva, a lehető leghatékonyabb megoldásokkal tudják biztosítani a gazdálkodók számára a termés védelmét.
Dr. Tóth Elemér, fejlesztő mérnök
Dr. Lukács Domonkos, gyomirtó szer-termékmenedzser
Corteva Agriscience
