Az idei extrém időjárású tavaszi hónapok, így a nagyon szeszélyes április is alaposan megkavarták mind az egyes kultúrnövények, mind pedig a kártevők és kórokozók viselkedését. Sajnos némely kertészeti károsító számára a környezeti tényezők meglehetősen kedvezőek voltak az elmúlt időszakban és ez várható nagy valószínűséggel a soron következő időszakban is. Leggyakoribb gyümölcsünk, az alma esetében meglehetősen nagy veszélyek leselkednek az állományokra, amelyek kivédésére a növényvédelemért felelős szakembereknek célszerű felkészülniük.
Két veszélyes kórokozó támadása
Az almára jelen időszakban alapvetően két olyan kórokozó is veszélyt jelent, amelyek akár önmagukban is képesek lehetnek az idei termés „lenullázására” és a fák kondíciójának drasztikus mértékű lerontására. Az alma varasodás (Venturia inaequalis) közismert kórokozója az almának. Az idei telet sikeresen átvészelte és a meleg tavasz folyamán a kórokozó termőtestei, a peritéciumok a szokásosnál jóval korábban kifejlődtek a lehullott leveleken.
A varasodás számára egyedül a tavaszi aszály, azaz a március-április hónapok egy részében kialakult csapadék és légköri nedvesség hiánya volt csak korlátozó tényező, amely hátráltatta a kórokozó aszkospóráinak kilökődését, és azoknak a levelek és fiatal gyümölcsök felületén történő csírázását.
A nemrég szerencsére lehullott, országos szinten is jelentős csapadék alapjaiban változtatott ezen a helyzeten. Bár most még hűvös az idő és ez a kórokozó szaporodását is nagymértékben lassítja, de nemsokára – ha hinni lehet a meteorológus szakembereknek – vissza fog térni a szokásosnál melegebb, nyár eleji időjárás. A meleg, ugyanakkor a lehullott csapadék miatt hosszú ideig erősen páratelt légköri viszonyok rendkívül kedvező lehetőséget teremtenek a varasodás fertőzéséhez.
A kórokozó a levélen és a gyümölcsökön is kisebb-nagyobb barna foltokat képez, amely már önmagában is drasztikusan rontja a termés eladhatóságát. Erősebb fertőzés esetén a gyümölcs fel is repedhet, ami így utat nyithat más kórokozók, mint pl. a gyümölcsmonília (Monilia fructigena) fertőzésének.
Nem jobb a helyzet a levelek elfertőződésével sem. Ezek egy idő után lehullanak, de helyettük a fa egyre újabb leveleket kénytelen kinevelni. Ez rengeteg tápanyagot von el a fejlődő gyümölcsöktől, amelyek így kisebb méretűek lesznek. Ráadásul a fa kimerülése miatt a rügydifferenciálódás során a következő évi rügyek közt meg fog növekedni a vegetatív rügyek aránya. Így egy masszív varasodásfertőzés még a jövő évi termést is negatívan befolyásolhatja.
A meleg és most már várhatóan párateltebb légkör az alma egy másik gyakori kórokozója, az alma lisztharmat (Podosphaera leucotricha) számára is ideális feltételeket teremt a gyors terjedéshez. Ez a kórokozó kevésbé nedvességigényes, de a meleg, páratelt levegőben a terjedése gyorsabb, mint a korábbi hűvös időjárási körülmények között. Ez a kórokozó a gyümölcs felületén okozhat parásodást, amely csökkenti a termés piacosságát. A vesszők és levelek elpusztításával ugyanúgy vegetatív irányba tolja el a fát, így ez a kórokozó is képes lehet a jövő évi termés kisebb mértékű befolyásolására is.
Jelen időszakban a két, veszélyes kórokozó elleni védekezés igencsak aktuális. A növényvédő szer kiválasztása során ugyanakkor célszerű ügyelni arra, hogy a gyakorta alkalmazott triazol típusú hatóanyaggal rendelkező készítmények hatékonysága a hűvösebb hajnali-reggeli, valamint esti időszakban meglehetősen korlátozott.
Még nincs itt a nyár, így a rekordokat döntögető magas nappali hőmérsékletek sokszor igen alacsony napi minimumokkal járnak együtt. Ez segíti a reggeli páralecsapódást (amelyet a varasodás annyira kedvel!), ráadásul egyidejűleg hátráltatja az azol hatóanyagú fungicidek hatását. Célszerű lehet ebben az időszakban más hatóanyag-típusú készítményeket alkalmazni a kórokozók ellen.
A kártevők sem pihennek
Az almásokban élő és károsító állati szervezetek száma rendkívül magas. Közülük ebben az időszakban a levéltetvek felszaporodása jelenti az aktuális problémát, amellyel a gazdálkodóknak foglalkozniuk kell. A levéltetvek is kedvelik a párásabb körülményeket. A légköri aszályt sok fajuk nem bírja és a nagy intenzitású esőzések is erőteljesen apasztják az egyedszámukat. Jelenleg és a közeljövőben ugyanakkor számukra kedvező időjárási körülmények várhatók, így szaporodásuk is látványosan fel fog gyorsulni.
Az almán több levéltetű faj is él. Közülük a zöld alma levéltetű (Aphis pomi) általában a leggyakoribb. Egész évben az almán táplálkozik. Bár okoz levél- és hajtástorzulásokat, de ez a levéltetűfaj nem „elbújós” jószág, nem képez olyan mértékű torzulásokat a növényen, amely teljességgel el tudná rejteni a kártevőket. Ellene egy olcsóbb, kontakt hatásmechanizmusú inszekticid alkalmazása is kellően hatékony lehet.
A levélporosító alma levéltetű (Dysaphis devecta) nem olyan gyakori, mint zöld társa, de jelenléte az általa okozott pirosas színű súlyos levéldeformációk, -torzulások miatt sokkal látványosabb. Ez a faj is egész évben az almán él és károsít. Mivel maguk a károsítók szabad szemmel nem láthatók, így le sem permetezhetők. Ezen egyszerű ok miatt ez ellen a levéltetűfaj ellen a kontakt készítmények hatékonysága nem elégséges. Az „elbújós” levéltetvek ellen megfelelő eredményt csak felszívódó hatású inszekticidek alkalmazásával érhetünk el.
Mivel még javában tavasz van, a gyümölcsfák környezetében rengeteg virágzó gyom és egyéb növény lehet. Ezért igen jó eséllyel az almást ezen ok miatt virágzó kultúrának kell tekinteni, és a kezeléseket (még a kórokozó gombák ellenieket is!) úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy az ne veszélyeztesse se a méheket, se a többi vadonélő beporzó rovart!
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
