A szántóföldi növénytermesztést az adott kultúrától és az időjárástól függően nagyon sok károsító veszélyezteti. Ezek ellen sok esetben csak növényvédő szeres állományvédelemmel tudunk megnyugtatóan védekezni.
Ugyanakkor a peszticid használat során a kezelések hatékonysága az esetek túlnyomó többségében nem a felhasznál növényvédő szeren múlik (a szakmai hibák miatt történő téves szerhasználatok természetesen kivételt képeznek!), hanem a kezelés helyes időzítésén. Ennek megállapítása sokszor károsítónként is nagyon eltérő és esetenként nem várt nehézségekbe is ütközhet.
Rozsdabetegségek ellen biztos megoldás a SOLEIL!
A részletekért kattintson a képre!
A sárgarozsda rejtelmei
A sárgarozsda (Puccinia striiformis) hazánkban a búzára és tritikáléra veszélyes rozsdafajok közül a második legnagyobb kártételre képes kórokozó.
Pusztító ereje igen nagy, a 2014. évi járvány során 70-80%-os termés veszteséget is okozott. Ezt igazság szerint egyedül a búza szárrozsdája (Puccinia graminis f. sp. tritici) tudja felülmúlni, amely a teljes szemtermés megsemmisítésére is képes.
A sárga rozsdáról még korábbi tanulmányainkból sok esetben csak az a jellemző dolog maradt meg emlékezetünkben, hogy ez a kórokozó jellegzetesen csíkokba rendezve fejleszti ki uredospórákkal teli pusztuláit a leveleken. Éppen ezért sokfelé csíkos rozsdának is hívják.
Az angolszász nyelvterületen is nagyon gyakori a csíkokra utaló „Stripe Rust” elnevezés. Kár, hogy a kórokozó nem igazán olvassa a róla szóló szakirodalmat és egyes esetekben egyáltalán nem képez csíkos levéltüneteket.
A búza sárgarozsdája 2014 óta rendszeresen és sikeresen áttelel hazánkban. Az áttelelés során viszont a kórokozó a búza és tritikálé alsó levelein egy éles szegély nélküli sárga foltot képez csak, amelyen alig alakul ki sporuláció.
Ha mégis sporulál a kórokozó, azt szinte kizárólag a levélnek a talaj felé mutató felületén teszi. Függetlenül attól, hogy az a levél színe, vagy netán a fonáka. A téli-kora tavaszi időszakban a búzán ezerféle ok miatt alakulhatnak ki ilyen sárga foltok. Így a kórokozó észlelése finoman szólva is nehézkes.
A rozsda számára kedvezőbbé váló tavaszi időjárás hatására sokszor teljesen váratlanul ezekben az áttelelő telepekben megjelennek eleinte a folt szegletes kontúrjai. Majd a folt szélein a klasszikus, csíkos tünetek.
Fontos tudni, hogy a sárga rozsda áttelelés közben uredospórák útján nem terjed! Bár a spóraképzés rendkívül intenzív is lehet, de terjedésre ekkor még nem kell számítani.
Az áttelelő gócokban megjelenő szegletes kontúrok és a klasszikus csíkos tünetek kialakulása után a kórokozó rendkívül nagy sebességgel kezd terjedni. Eleinte csak apró sárga foltokat okoz az aktuálisan legfelül elhelyezkedő leveleken. Ezekben igen hamar meg is jelennek a sorokba rendeződő pusztulák.
Hatékony védekezésre csak az áttelelő telepekben a terjedésre kész, csíkos forma megjelenésének és a legelső, kis foltok észlelésének időszakában van esélyünk. A sárga rozsda szélsőségesen gyors terjedési képessége miatt, ha még egy nemzedéknyi időt adunk a kórokozónak a terjedésre, akkor az már számottevő levél pusztítást fog előidézni.
Védekezési stratégiák
A sárga rozsda ellen a 2014. évi járvány óta több védekezési módszer terjedt el a gyakorlatban, amelyek egy része sajnos nem is igazán bizonyult jónak.
Nem védekezünk
Ez a megoldás idén akár még eredményes is lehet, mivel a kórokozó áttelelt populációja, a fertőzéseket elindító inokulum mennyisége olyan kicsi, hogy jó eséllyel nem lesz elegendő a rozsda számára ahhoz, hogy az ország teljes területét elfertőzze.
Ennek egyetlen előnye van, a kezelési költség megspórolása. Hátránya ugyanakkor a nagy bizonytalanság és az, hogy ha a kórokozó megjelenik és csak egy picit is elkésünk a védekezéssel, akkor jókora kártételbe szaladhatunk bele.
Preventíven kora tavasszal védekezünk
Ez a stratégia a 2104. évi nagy járványt követő években terjedt el, de szerencsére már erősen visszaszorult. Csak annyi előnye van, hogy az áttelelő sárga rozsda gócokat, amelyek felderítése rendkívül problematikus, azokat mind elpusztítja.
Nagy hátránya a gyakran felesleges kezelés, amely terheli a környezete és a gazdálkodók pénztárcáját is. Kora tavasszal ráadásul a kórokozó ellen szívesen alkalmazott azol hatóanyagú készítmények hatékonysága is gyengébb a hideg miatt.
Ráadásul sokszor ennek a kezelésnek a hatása kimerült, még mielőtt a gabona megkapta volna a virágzás időszakában a fuzáriózis elleni fungicides védelmet. Ekkor egy soron kívüli fungicides kezelést is sok esetben be kellett iktatni kizárólag a sárga rozsda ellen. Ez minden, csak nem költségkímélő megoldás.
Saját adataink alapján védekezünk
Ebben az esetben magunk járunk utána, hogy a sárgarozsda jelen van-e a területeinken, valamint aktuálisan milyen állapotban van a kórokozó.
Ennek előnye az, hogy pontos képet kapunk a kórokozóról és rendkívül pontosan tudjuk időzíteni a védekezést. Hátránya, hogy a kórokozó áttelelő gócainak felfedezése nagyon nehézkes és időigényes folyamat. A hazai gyakorlatot ismerve egyáltalán nem biztos, hogy jut erre elég időnk.
Ráadásul előfordulhat, hogy néhány áttelelő góc a szomszédos földeken van, nálunk meg egy sincs. Más földjén nem vizsgálódhatunk, a kórokozó uredospórái ráadásul nem igazán igazodnak a terjedési időszakban a földek tulajdonviszonyaihoz. Így bele szaladhatunk egy masszívabb fertőzésbe akkor is, ha a saját gabonáinkat tényleg lelkiismeretesen szemléztük.
Megbízható előrejelzési rendszerre támaszkodunk
Ebben az esetben élvezhetjük a kórokozó aktuális biológiai állapotára vonatkozó pontos információkat úgy, hogy nem fecsérlünk el felesleges időt a kórokozó keresésére. Ráadásul a sárga rozsda esetében az uredospórás terjedési szakasz megindulása az országban gyakorlatilag egyszerre szokott bekövetkezni.
Így a védekezési szükséghelyzet kialakulása független attól, hogy éppen kinek a birtokán találhatóak azok az áttelelt inokulum források, amelyekből a fertőzési folyamat beindul.
A sárgarozsda és más veszélyes szántóföldi kórokozók fertőzésének pontos idejét, ez által pedig a védekezés optimális időpontját a fentebb vázolt problémák miatt a gazdálkodóknak problematikus lehet saját észleléseikre hagyatkozva megállapítani.
Ezért az Agrofórum online felületén április hónaptól heti rendszerességgel kívánjuk tájékoztatni tisztelt Olvasóinkat a fontosabb szántóföldi kultúrákra leselkedő növénykórtani veszélyek aktuális helyzetéről, valamint az ellenük javasolható védekezési stratégiákról, lehetőségekről.
A képek a szerző felvételei.
