Az elmúlt három évben több vizsgálat történt Magyarországon, mely a rovar- és gombaölő szer tankkeverékek méhekre gyakorolt hatását igyekezett tisztázni.
E vizsgálatok mindegyike a SZIE Kertészettudományi Kar, Rovartani Tanszék – OMME SZABÓ Á., PÉNZES B., TÓTH P., VÉTEK G., FAIL J. – által leírt módszerrel történt. A módszert több bírálat is érte, mert nem EPPO vizsgálat, de véleményünk szerint arra alkalmas, hogy a kiugróan megváltozó hatású kombinációkra felhívja a figyelmet és a kockázatokra rámutasson.
A szakirodalomban egyébként legelőször 2004-ben találtuk annak nyomát, hogy egyes rovarölő szerek – nem csak neonikotinoidok – egyes gombaölő szerekkel – elsősorban az ergoszterol-bioszintézis gátlókkal – laboratóriumi körülmények között, együtt alkalmazva (tankkeverékként) toxikusak lehetnek a méhekre.
A bevezetőben említett módszerrel végzett első vizsgálatot követően a NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága az acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG engedélyét 2017. február 20-án módosította. A készítmény tebukonazollal tankkeverékben történő használatát méhekre veszélyesnek minősítette, ezért e kombinációt azóta csak méhkímélő technológiával lehet kijuttatni. (Nagyon fontos azonban leszögezni, hogy az egyéb, nem tebukonazolos tankkombinációkra továbbra is érvényes a méhekre nem jelölésköteles besorolás!)
A Mospilan 20 SG forgalmazója a Sumi Agro Hungary Kft. a fenti engedélymódosítással egyetértett. A fent említett vizsgálat meglehetősen kevés számú kezelést tartalmazott, ezért ugyanazzal a módszerrel még 2017-ben kiegészítő vizsgálatokat végeztünk. A 2017-es kísérleteinkben a repce kultúrában használható hatóanyagokra fókuszáltunk. A kapott eredmények (1. ábra) igen beszédesek voltak a méh mortalitási %-ra vonatkozóan.

E vizsgálat eredményeinek tükrében három megállapítást tettünk;
- A Mospilan 20 SG két különböző gyártótól származó tebukonazollal együtt kijuttatva szinte azonos mértékben volt toxikus a méhekre.
- Tebukonazollal együtt kijuttatva nemcsak a Mospilan 20 SG, hanem más, a virágzásban engedélyezett neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szer is toxikus hatásúnak bizonyult a méhekre.
- A Mospilan 20 SG a tiofanát-metil hatóanyagú Don-Q gombaölő szerrel együtt kijuttatva a méhekre nem gyakorolt toxikus hatást.
A Sumi Agro Hungary számára a fenti megállapítások közül a harmadik megállapítás/tapasztalat különösen meghatározó volt, mert
- a tapasztalati tudásunk és a szakmai megítélésünk alapján mi ezen új és meghatározó információkat megelőzően sem ajánlottuk a Mospilan 20 SG tebukonazollal együtt történő felhasználását repcében tekintettel arra, hogy a tebukonazol reguláló és a virágzást széthúzó hatása miatt ebben a fenológiai szakaszban kerülendő.
- komoly szakmai és méhvédelmi érvet, továbbá egy biztonságos és hatékony lehetőséget kínált számunkra a Mospilan 20 SG + Don-Q kombináció repce kultúrában való ajánlására, illetve az ELÍZIUM gyűjtőcsomagolás létrehozására.
A virágzó repcében 10 hektár rovar- és gombaölő szeres kezelésére 2017-ben bevezetett ELIZIUM gyűjtőcsomagot (2 kg Mospilan 20 SG + 15 liter Don-Q) a piac jól fogadta, a gazdálkodók hamar megkedvelték.
A NÉBIH Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága 2018-ban a méhek további védelme érdekében a Mospilan 20 SG-hez hasonlóan korlátozta a tiakloprid hatóanyagú permetezőszerek tebukonazollal való együttes használatát, vagyis minden ilyen esetben szintén csak méhkímélő technológiával engedélyezte ezen tankkeverék kijuttatását.
Mi a Sumi Agronál már 2017-ben eldöntöttük, hogy vizsgálatainkat tovább folytatjuk más, virágzásban is intenzíven kezelt állományokban. Így került sor a gyümölcsösök modellezésére; hogy a gyümölcsös, elsősorban alma és meggy kultúrákban érintett termelőknek a méhekre nézve biztonságos Mospilan 20 SG + gombaölő szer tankkeverékeket javasolhassunk. Ennek érdekében a Kleffmann adatbázisára támaszkodva kiválasztottuk a Magyarországon az alma és meggy kultúrákban leggyakoribb gombaölő készítményeket, ill. hatóanyagokat és azok acetamipriddel együtt történő kijuttatása által okozott hatását vettük górcső alá.
E vizsgálatra a korábbi évekkel megegyező módszerrel 2018 augusztusában került sor. A vizsgálat során 9 – méhekre nem jelölésköteles – gombaölő szer hatását teszteltük acetamipriddel tankkeverékben. A vizsgálat során a kiválasztott gombaölő szereket a legmagasabb engedélyezett dózisban alkalmaztuk 800 l/ha lémennyiség mellett.
Az e vizsgálatunk során tapasztalt méhtoxicitási eredmények közül csak az 1 és 3 órás adatokat közöljük, tekintettel arra, hogy az extrém meleg időjárás miatt a 24 órás eredmények a kezeletlen kontrollban, ill. a csapvizes kezelésben is magas mortalitást mutattak.
Vizsgálatunk azt mutatta, hogy a difenokonazol és a penkonazol mellett a prokloráz is magas méhelhullást okoz acetamipriddel kombinációban (2. ábra).

Eredményeink figyelembevételével biztonsági okokból azt javasoljuk, hogy az acetamipridet virágzó növényállományban ne juttassák ki együtt, tankkeverékben difenokonazol, penkonazol és prokloráz hatóanyagú készítményekkel! Amennyiben valamely okból az adott ültetvényben e 3 hatóanyag valamelyikét kívánják alkalmazni, akkor az alábbi javaslatunk van; E hatóanyagokat acetamipriddel tankkeverékben csak méhkímélő technológiával használják, vagy külön menetben, 24 óra elteltével juttassák ki. Ez utóbbi esetben először a Mospilan 20 SG-t alkalmazzák, majd 24 óra elteltével juttassák ki a difenokonazol, penkonazol, vagy prokloráz hatóanyagú készítményeket.
Jó hír a kedves gazdálkodóknak, hogy vizsgálatunk azt mutatta, hogy a ciprodinil, ditianon, fluopiram, kaptán, mankoceb és pentiopirad hatóanyagú készítmények acetamipriddel együttesen alkalmazva sem növelik a méhelhullás kockázatát, méhekre nem veszélyesek.
Reméljük, hogy a Sumi Agro vizsgálataival, tapasztalatának közreadásával hozzájárul ahhoz, hogy a Mospilan 20 SG és az egyéb növényvédő szerek alkalmazása még biztonságosabb legyen, valamint, hogy a növényvédőszer-forgalmazók, valamint -felhasználók és a méhészek kapcsolata még nyitottabbá, együttműködőbbé, őszintébbé váljon.
Nem szabad elfelejteni, hogy minden a témában érintettnek, szem előtt kell tartania, hogy a növénytermesztő és méhész egymásra van utalva. A felelős gazdálkodásnak, növényvédelemnek és a méhészeteknek egymás mellett, egymást segítve és informálva kell élnie!
Jáger Ferenc, fejlesztési és engedélyezési manager
Sumi Agro Hungary Kft.