Csupaszcsigák már szántóföldön is

Részben az említettek miatt is, részben „kényelemből”, részben pedig a hirtelen észlelt veszélyhelyzet azonnali elhárítására növekvő mértékben csigaölő szereket alkalmazunk (1. táblázat).

Készítmény	Hatóanyag	Dózis	Kultúra
Detia Degesch Schneckenkorn (Shalimar, Shamu, Shift, Shikari, Szuper D)	metaldehid (6%)	0,6 g/m2	szamóca (szabadföldi és hajtatott), zöldségfélék(kivéve leveles zöldségek) dísznövények
Fleet (Arion Pro)	metaldehid (30 g/kg)	7 kg/ha	kalászos gabonafélék, repce, kukorica, fejes saláta, bogyósgyümölcsűek, almatermésűek, csonthéjasok, borszőlő
Fleet Super	metaldehid (50 g/kg)	4 kg/ha	kalászos gabonafélék, repce, kukorica, fejes saláta, bogyósgyümölcsűek, almatermésűek, csonthéjasok, borszőlő
Metarex Inov (Limatak)	metaldehid (40 g/kg)	5 kg/ha	articsóka, bab, bimbóskel, bogyós gyümölcsök, borsó, brokkoli, burgonya, cékla, cukorrépa, csemegekukorica, dísznövények, fejes káposzta, gyep, karalábé, karfiol, karórépa, kukorica, legelő, olajos magvak, őszi búza, őszi és tavaszi árpa, rét, rozs, saláta
Limex csigaölő szer	metaldehid (30 g/kg)	0,7 g/m2	bimbós kel (szabadföldi), brokkoli (szabadföldi), cserepes dísznövények (szabadföldi), csúcsos káposzta (hajtatott), csúcsos káposzta (szabadföldi), dísznövények (hajtatott), fejes káposzta (hajtatott), fejes káposzta (szabadföldi), karalábé (szabadföldi)
*Az információk tájékoztató jellegűek. A kiadott aktuális engedélyokiratok tartalma a hiteles információ.
1. táblázat Hazánkban engedélyezett csigaölő készítmények*

Saját Vas megyei tapasztalatok alapján, alátámasztva más megyei kollégák információival, csapadékos évek őszén, esetenként következő év tavaszán a csupaszcsigák szántóföldön is okozhatnak gazdasági mértékű kártételt.

2010-ben megyénkben az átlagosnál lényegesebb több csapadék esett. Október végén, Csempeszkopács térségében egy termelő 22 ha-os repcetábláján kifejezetten nagy foltokban hiányoztak a növények. A foltok határán pedig súlyosan károsodott növények (1. kép), mellettük pedig a talajon viszonylag nagy lyukak voltak láthatóak, lényegesen nagyobbak, mint ami a mocskos pajorra jellemző.

Öt perc ásás után megtaláltuk az első csigákat (2. kép), amelyeket szakértői segítséggel Arion fasciatus-ként azonosítottunk.

Egy héttel később, Sárvár környékén, a Rába folyó árterén elhelyezkedő táblán találkoztunk súlyos kártétellel, amelyet szintén az említett faj okozott. A táblát 2010-ben bár rövid időre, de elöntötte a Rába. A terület 2011. áprilisi állapota a 3. képen látható.

Amennyiben enyhe a tél, nincs hosszú ideig mélyen a talaj átfagyva, valamint az éves csapadékmennyiség legalább átlagos és többé-kevésbé egyenletes eloszlású, számíthatunk a csupaszcsigák fokozott kártételére. Bár a csigák szeretik a nedvességet, a folyamatos vízborítottságot nem élik túl.

Kifejezetten száraz időjárási körülményekre pedig egy speciális védekezési mechanizmust fejlesztettek ki: Mélyen lehúzódnak a talajba, és nedvesebb üregekbe „fészkelnek be”. Itt hosszú száraz periódusokat is átvészelhetnek, majd csapadékos napok után ismételten a talajfelszínre jönnek.

Ahhoz, hogy hosszú távon csökkentsük a csigák populációját, megelőző agrotechnikai lépéseket is tennünk kell. Ezen intézkedések célja az, hogy a vetésig ne legyen a csigáknak tápláléka az adott területen. Búvóhelyek, a talajban üregek se álljanak rendelkezésükre, ahol felszaporodhatnak, és amely kiindulási pont a további terjedésükhöz.

A csigaölő szerek hatékonyságát befolyásoló tényezők

1. A csaléteknek vonzó hatása van a csigákra, néhány centiméter távolságról egyértelműen a csalétket választják és nem a növényt. Az egyenletes kiszórás így alapvető fontosságú.
2. A kis méretű, egyenlő, ill. hasonló méretű szemcsék biztosítják a megfelelő lefedettséget és eloszlást a területen.
3. A csalétek tartóssága, esőállósága meghatározza a hatástartamot.

Hazánkban jelenleg csak metaldehid hatóanyagú készítmények engedélyezettek. A metaldehid kontakt és gyomorméregként hat. Erős nyálkaképződés figyelhető meg, csökken a csiga víztartalma, akadályozott a mozgás, aminek következtében már képtelen a talajba húzódni. Így a granulátumból fogyasztott csigákat napközben is jól láthatjuk a talaj felszínén (4. kép).

Ha csak egészen kis mennyiségű csalétket fogyaszt el a csiga, alacsony hőmérséklet és magas páratartalom segíthet a regenerálódásban. Ez egyes esetekben elsősorban a nagy testű meztelen csigáknál fordulhat elő.

Csigakártételre az őszi kalászosokban is lehet számítani

A csupaszcsigák ősszel nem csak őszi káposztarepcében okozhatnak kárt. Hosszú, viszonylag meleg ősz, korai vetés esetén az őszi kalászosok is potenciális veszélynek vannak kitéve.

A csapdázás, a csapdázási módszerek ismerete és használata alapvető fontosságú a kártételi veszélyhelyzet megítéléséhez zöldségnövényeinknél is! A csupasz csigák jelenléte esetén a preventív védekezés, még a kártétel kialakulása előtt javasolt. Itt külön szeretnék utalni egyes zöldségfélékre (amelyeknek friss zöld része kerül fogyasztásra), ahol a felhasználható készítmények korlátozásai miatt csak a vetésig (palántázásig) van lehetőségünk a csigák számát lecsökkenteni.

Bár elsősorban csapadékos évjáratokban, valamint a rákövetkező évben számíthatunk a csupaszcsigák felszaporodására, szárazabb évjáratokban sem ülhetünk ölbe tett kézzel: mély fekvésű területek; folyók, tavak, csatornák, árkok, vizes élőhelyek melletti táblák, elhanyagolt, elgyomosodott területek szomszédságában termesztett növényeink állandó veszélynek vannak kitéve.

Fotó: A szerző felvételei

A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.

Az AF szaklap átszerkesztett változata Farkas István: Csupaszcsigák már szántóföldön is (2016. 04. 56. old.) című írása alapján.