Dilemmák a kalászosok lombvédelmében

Stabil pont a kalászvédelem

Az idei tavasz során az őszi búza fejlődése kb. 10 – 15 nappal van elmaradva a korábbi években megszokottól. A búzák kalászolása a déli megyékben a napokban válik teljessé, ugyanakkor vannak szerte az országban olyan állományok, amelyek esetében még csak a „kalász hasban” állapot elején járnak a búzák. A jelenlegi, erősen nedves, esős időjárás szinte minden kórokozó számára kedvező állapotokat teremtett az intenzív terjedéshez és a fertőzéshez.

Nyilvánvalóan ilyen nedves időjárási körülmények között a már kikalászolt állományokban a kalászfuzáriózis kialakulásának lehetőségei nagyon is fennállnak. Fertőző anyag bőségesen található a légtérben, az időjárás rendkívül kedvező a fertőzéshez és sok búza esetében a kikalászolással már a kórokozó által megfertőzhető felület is rendelkezésre áll.

Azt a korábbi tévhitet, mely szerint a búza virágzás idején a legfogékonyabb a Fusarium fajok által végrehajtott fertőzésre a kalász felületén szerencsére már egyre több gazda figyelmen kívül hagyja. Tény és való, hogy a búza fajok kalásza tényleg ebben az időpontban a legfogékonyabb, de a fogékonyság mértéke már a kikalászolástól egészen a tejes érés végéig olyan magas, hogy az bőségesen elegendő egy masszív kalász fertőzés kialakulásához.

Azok a gazdák, amelyek búza állományai már kikalászoltak, igencsak jól teszik, hogy amint permetező géppel rá tudnak menni a táblákra, elvégzik a kalászfuzáriózis elleni fungicides kezelést. A kijuttatandó készítmény megválasztásánál ugyanakkor célszerű, ha az alábbi szempontokat is mérlegelik:

• Az idei év során eddig meglehetősen lassú fejlődést produkáló búza állományok a meteorológiai előrejelzések szerint várhatóan nem túl meleg további napok, hetek során nem fognak a fejlődésük ütemében hirtelen felgyorsulni, így várhatóan nagyon hosszú olyan időszakra kell felkészülniük, amikor a Fusarium fajok fertőzése a kalászokon bekövetkezhet.

• A már most kikalászolt állományok jelenlegi védelme nem lesz elégséges a teljes, fuzáriózis veszélyes időszak lefedésére, ezért egy extrém száraz és forró június eleji időszak bekövetkeztét leszámítva igen nagy valószínűséggel még egy védekezésre lehet szükség a kalászvédelem terén.

• A később, csak 1-2 hét múlva kalászoló állományok már több időt fognak eltölteni vélhetően melegebb időjárási körülmények között, így ezeknél a búzatábláknál – némi szerencsével – esetleg elég lehet egy védekezés a fuzáriózis ellen. Ehhez viszont olyan készítményt kell választani, amelynek hatástartama le is fedi ezt az időszakot.

Levélbetegségek fellépése

Jelen időszakban sajnos nem csak a fuzáriózissal gyűlik meg a gazdálkodók baja, hanem a különböző, levélzetet megbetegítő kórokozók fellépésével is.

A búzalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) már jó ideje szép lassan szaporodgatott a búza állományok alsó levélszintjein, de most a kórokozó terjedése nagyobb sebességre kapcsolt. A jelenlegi esős, csapadékos időszak után, ha végre melegebb, napos időszak fog bekövetkezni, akkor számítani kell a lisztharmat gyors terjedésére.

A búza sárga rozsdája (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) látványos és erőteljes felszaporodása a napokban szintén elkezdődött az ország déli járásaiban. A soron következő napok, hetek során minden feltétel adott lehet egy gyors felszaporodáshoz a búzatáblák levelein. E két kórokozó mellé felzárkózott a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici-repentis) is, amely főképp a vetésváltás nélkül termesztett állományokban ért már el helyenként kritikus fertőzési szinteket.

A búza termesztő gazdák számára most elsődleges feladat, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az állományaik fertőzöttek-e valamelyik kórokozóval, és ha igen, melyikkel és mekkora mértékben? Ezért most igencsak fontos valamennyi búza terület gondos, mindenre kiterjedő szemlézése. E nélkül nem lesz meg az információ a gazdák számára pár fontos döntéshez.

Ha valamelyik rozsda, vagy a fahéjbarna levélfoltosság már jelen van az állományban, elsőként eldöntendő kérdés az, hogy kibírja-e az a búza állomány számottevő veszteség nélkül a fuzáriózis elleni védekezésig, vagy kénytelenek vagyunk egy plusz fungicides lombvédelmet beiktatni a kalászvédelem előtt?

Mindhárom kórokozó ideális körülmények közé kerülve rendkívül nagy sebességgel képes terjedni és akár hetente egy generációt kinevelni. Ha már ezek a kórokozók nem csak pár, apró gócban vannak jelen, hanem a táblán több helyütt, de csak 1 – 2 %-os borításban, akkor igencsak indokolt a mielőbbi fungicides lombvédelem. Az állomány nagy valószínűséggel nem fogja kibírni az 1 hétnél nagyobb távolságra levő kalászvédelemig és az 1 – 2 %-os fertőzés az inkubációs idő leteltével, az új kórokozó generáció megjelenésekor igen gyorsan 20 – 50%-ra is felkúszhat.

Amennyiben szükséges a védekezés, a kijuttatandó készítmény kiválasztásánál ne a hatástartam legyen a fő választási szempont (de ne is kizárólagosan a fogyasztói ár), hanem a jelen levő kórokozók. Van jó néhány fungicid, ahol a dózisra több érték is meg van adva, mint engedélyezett dózis az adott kultúrában. A rozsdák és a lisztharmat ellen (beszámítva azt, hogy 10 – 15 nap múlva jön a fuzáriózis elleni kezelés is!) általában jó az engedélyezett legalacsonyabb dózis is. Ugyanakkor a fahéjbarna levélfoltosság ellen érdemi hatást csak a legmagasabb engedélyezett dózistól várhatunk.

A szükségből végrehajtott lombvédelmi kezelés esetén nem kell félni attól, hogy a kezelés az alacsony dózissal hamar a hatását fogja veszteni. Két hétig minden, hazánkban engedélyezett fungicid visszaveti a gabonarozsdák és a lisztharmat fertőzését. Utána már a fuzáriózis elleni kezelés fogja a lombot támadó kórokozókat visszaszorítani. Jelenleg valamennyi olyan fungicid, amely a fuzáriózis ellen engedélyezett, hatékony a levélbetegségek ellen is. Fordítva ez viszont nem igaz. A kalászfuzáriózis ellen csak olyan készítményt és abban a dózisban használjunk, amelynek használata engedélyezett a Fusarium fajok ellen.