24℃ 20℃
július 27. Olga, Liliána, Natália, Pantaleon
Növényvédelem

Dilemmák a kalászosok lombvédelmében

Agrofórum Online

A kalászos gabonák, főképp az őszi búza növényvédelmének meghatározó eleme a lombozat, illetve a kalászok fungicides védelme. A kezelések időzítését - szerencsére – már egyre több gazdálkodó nem programszerűen, hanem az aktuális, illetve a várható fertőzések mértékét figyelembe véve végzi el. Sok esetben ugyanakkor az időjárás, illetve a kórokozók meglehetősen hektikus előfordulása még mindig megkérdőjelezheti egyes védekezések, főképp a lombvédelem időzítését.

Stabil pont a kalászvédelem

Az idei tavasz során az őszi búza fejlődése kb. 10 – 15 nappal van elmaradva a korábbi években megszokottól. A búzák kalászolása a déli megyékben a napokban válik teljessé, ugyanakkor vannak szerte az országban olyan állományok, amelyek esetében még csak a „kalász hasban” állapot elején járnak a búzák. A jelenlegi, erősen nedves, esős időjárás szinte minden kórokozó számára kedvező állapotokat teremtett az intenzív terjedéshez és a fertőzéshez.

Nyilvánvalóan ilyen nedves időjárási körülmények között a már kikalászolt állományokban a kalászfuzáriózis kialakulásának lehetőségei nagyon is fennállnak. Fertőző anyag bőségesen található a légtérben, az időjárás rendkívül kedvező a fertőzéshez és sok búza esetében a kikalászolással már a kórokozó által megfertőzhető felület is rendelkezésre áll.

Azt a korábbi tévhitet, mely szerint a búza virágzás idején a legfogékonyabb a Fusarium fajok által végrehajtott fertőzésre a kalász felületén szerencsére már egyre több gazda figyelmen kívül hagyja. Tény és való, hogy a búza fajok kalásza tényleg ebben az időpontban a legfogékonyabb, de a fogékonyság mértéke már a kikalászolástól egészen a tejes érés végéig olyan magas, hogy az bőségesen elegendő egy masszív kalász fertőzés kialakulásához.

Azok a gazdák, amelyek búza állományai már kikalászoltak, igencsak jól teszik, hogy amint permetező géppel rá tudnak menni a táblákra, elvégzik a kalászfuzáriózis elleni fungicides kezelést. A kijuttatandó készítmény megválasztásánál ugyanakkor célszerű, ha az alábbi szempontokat is mérlegelik:

  • Az idei év során eddig meglehetősen lassú fejlődést produkáló búza állományok a meteorológiai előrejelzések szerint várhatóan nem túl meleg további napok, hetek során nem fognak a fejlődésük ütemében hirtelen felgyorsulni, így várhatóan nagyon hosszú olyan időszakra kell felkészülniük, amikor a Fusarium fajok fertőzése a kalászokon bekövetkezhet.
  • A már most kikalászolt állományok jelenlegi védelme nem lesz elégséges a teljes, fuzáriózis veszélyes időszak lefedésére, ezért egy extrém száraz és forró június eleji időszak bekövetkeztét leszámítva igen nagy valószínűséggel még egy védekezésre lehet szükség a kalászvédelem terén.
  • A később, csak 1-2 hét múlva kalászoló állományok már több időt fognak eltölteni vélhetően melegebb időjárási körülmények között, így ezeknél a búzatábláknál – némi szerencsével – esetleg elég lehet egy védekezés a fuzáriózis ellen. Ehhez viszont olyan készítményt kell választani, amelynek hatástartama le is fedi ezt az időszakot.

Levélbetegségek fellépése

Jelen időszakban sajnos nem csak a fuzáriózissal gyűlik meg a gazdálkodók baja, hanem a különböző, levélzetet megbetegítő kórokozók fellépésével is.

Az őszi búza lisztharmat fertőzöttsége gyorsan növekszik

A búzalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) már jó ideje szép lassan szaporodgatott a búza állományok alsó levélszintjein, de most a kórokozó terjedése nagyobb sebességre kapcsolt. A jelenlegi esős, csapadékos időszak után, ha végre melegebb, napos időszak fog bekövetkezni, akkor számítani kell a lisztharmat gyors terjedésére.

Erősen sporuláló levélrozsda búzán – Fotó: Baranyi Anita

A búza sárga rozsdája (Puccinia striiformis) és a levélrozsda (Puccinia recondita) látványos és erőteljes felszaporodása a napokban szintén elkezdődött az ország déli járásaiban. A soron következő napok, hetek során minden feltétel adott lehet egy gyors felszaporodáshoz a búzatáblák levelein. E két kórokozó mellé felzárkózott a búza fahéjbarna levélfoltossága (Drechslera tritici-repentis) is, amely főképp a vetésváltás nélkül termesztett állományokban ért már el helyenként kritikus fertőzési szinteket.

Megkezdődött a sárga rozsda terjedése

A búza termesztő gazdák számára most elsődleges feladat, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az állományaik fertőzöttek-e valamelyik kórokozóval, és ha igen, melyikkel és mekkora mértékben? Ezért most igencsak fontos valamennyi búza terület gondos, mindenre kiterjedő szemlézése. E nélkül nem lesz meg az információ a gazdák számára pár fontos döntéshez.

Ha valamelyik rozsda, vagy a fahéjbarna levélfoltosság már jelen van az állományban, elsőként eldöntendő kérdés az, hogy kibírja-e az a búza állomány számottevő veszteség nélkül a fuzáriózis elleni védekezésig, vagy kénytelenek vagyunk egy plusz fungicides lombvédelmet beiktatni a kalászvédelem előtt?

Mindhárom kórokozó ideális körülmények közé kerülve rendkívül nagy sebességgel képes terjedni és akár hetente egy generációt kinevelni. Ha már ezek a kórokozók nem csak pár, apró gócban vannak jelen, hanem a táblán több helyütt, de csak 1 – 2 %-os borításban, akkor igencsak indokolt a mielőbbi fungicides lombvédelem. Az állomány nagy valószínűséggel nem fogja kibírni az 1 hétnél nagyobb távolságra levő kalászvédelemig és az 1 – 2 %-os fertőzés az inkubációs idő leteltével, az új kórokozó generáció megjelenésekor igen gyorsan 20 – 50%-ra is felkúszhat.

Amennyiben szükséges a védekezés, a kijuttatandó készítmény kiválasztásánál ne a hatástartam legyen a fő választási szempont (de ne is kizárólagosan a fogyasztói ár), hanem a jelen levő kórokozók. Van jó néhány fungicid, ahol a dózisra több érték is meg van adva, mint engedélyezett dózis az adott kultúrában. A rozsdák és a lisztharmat ellen (beszámítva azt, hogy 10 – 15 nap múlva jön a fuzáriózis elleni kezelés is!) általában jó az engedélyezett legalacsonyabb dózis is. Ugyanakkor a fahéjbarna levélfoltosság ellen érdemi hatást csak a legmagasabb engedélyezett dózistól várhatunk.

Kalászfuzáriózis, amely ellen valamikor mindenképpen védekezni kell.

A szükségből végrehajtott lombvédelmi kezelés esetén nem kell félni attól, hogy a kezelés az alacsony dózissal hamar a hatását fogja veszteni. Két hétig minden, hazánkban engedélyezett fungicid visszaveti a gabonarozsdák és a lisztharmat fertőzését. Utána már a fuzáriózis elleni kezelés fogja a lombot támadó kórokozókat visszaszorítani. Jelenleg valamennyi olyan fungicid, amely a fuzáriózis ellen engedélyezett, hatékony a levélbetegségek ellen is. Fordítva ez viszont nem igaz. A kalászfuzáriózis ellen csak olyan készítményt és abban a dózisban használjunk, amelynek használata engedélyezett a Fusarium fajok ellen.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Minőségi kockázat a csőben – célkeresztben a második nemzedék

2025. július 24. 13:10

A második nemzedék már a csövet támadja – mikotoxinveszély és piaci kiesés is lehet a következménye, ha nem időben lépünk.

Mitől rohad, sárgul, pusztul a paradicsom? Itt a válasz!

2025. július 20. 11:10

Még a legnagyobb nyári melegben is sok veszély leselkedik a paradicsomra – így védje meg kártevőktől és betegségektől!

Újraengedélyezési kérelmet kell benyújtani a növényvédő szernek nem minősülő, növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak!

2025. július 20. 05:40

A Nébih felhívja a növényvédő szernek nem minősülő növényvédelmi hatású készítmények engedélytulajdonosainak figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az „újraengedélyezési” kérelmek időben történő elindítására.

Sárgul, pusztul – mit tehet a csicseriborsó megmentéséért?

2025. július 18. 11:10

A csicseriborsó termesztése hazánkban is egyre népszerűbb, de a melegkedvelő növény több veszélyes betegséggel is küzdhet nyáron.

Őszi kalászosok gyomirtása az UPL ajánlásával

2022. szeptember 12. 07:14

A korábban megszokottól melegebb ősz, az enyhe, hótakaró nélküli tél kedvez a növényállományokban károsító kártevőknek és az őszi gyomkelésnek.

Kalászosok és repce: a telelés nehézségei

2024. január 17. 12:10

A szántóföldi kultúrák egy részének, az ősszel vetett kalászos gabonáknak és az őszi káposztarepcének ahhoz, hogy termést hozzanak, át kell vészelniük a telet úgy, hogy nem szenvednek el olyan károsodásokat, amely a további létüket, illetve a termés mennyiségét, vagy minőségét döntő mértékben veszélyeztetné.

A növények fejlődését veszélyezteti már a csapadékhiány

2020. április 14. 13:44

Az elmúlt napok időjárását és növény egészségügyi helyzetét alapvetően a tartós szárazság határozta meg. Jelentősebb mennyiségű csapadék utoljára csak március elején esett, azóta a felső talajrétegek vízkészlete minimálisra csökkent. Húsvét hétfőjén gócosan esett ugyan néhány milliméter csapadék, de ez nem jelentős tényező a növények szempontjából, hiszen a napi párolgás ennél jóval több lenne, ha lenne miből. A kalászos gabonák szemmel láthatóan kiheverték a fagyok okozta levéltörést és elhalást, de a fejlődésük alaposan lelassult.

Tegyük a hangsúlyt a fajsúlyra: proaktivitás, új köntösben

2023. április 12. 07:36

Évről évre, egyre szűkülő mozgástérben vagyunk, és be kell látnia annak, aki még nem tette: rá vagyunk kényszerítve a hatékonyságra. Különösen igaz ez a felhasznált inputanyagokra, köztük is a lombtrágyákra, melyekre mindig az alap- és fejtrágyázásra épülő támogatásként, és soha nem azok helyettesítőjeként kell tekintenünk.