Növényvédelem

Egy alattomos kártevő: a drótféreg

Agrofórum Online

A termesztett növények számának csökkenésével, illetve a talajfertőtlenítő szerek használatának visszaszorulásával a pattanóbogarak és azok lárvái, a drótférgek minden eddiginél jobban felszaporodnak.

Ezek a kártevők különösen jól érzik magukat a búza-kukorica-napraforgó vetésváltásban, közepesen kötött és kötött talajokon. A drót féreglárvák a talaj melegedésével a felszín közelébe vándorolnak, és legnagyobb tömegben pont a napraforgó, kukorica, szója vetésének időszakában jelennek meg… És ha már megjelentek, akkor táplálkozni is akarnak. A csírázó magot, szemet furkálják, vagy a kibújó rügyecskét, gyököcskét rágják, odvasítják, amivel a kórokozóknak is kaput nyitnak.

A korai károsítás szinte észrevétlen marad, így sokan a vetőmagra fogják, hogy nem megfelelő csírázási eréllyel rendelkezett – de csak félreértik a tüneteket. A szikleveles, egy-két lombleveles állapotban a növények hervadása, pusztulása jelzi a drótféreg okozta károsulásukat.

A drótférgek védekezés nélkül minden táblában legalább 5-6%-os tőszám csökkenést okoznak, amely ugyan ekkora termés csökkenést jelent a végelszámoláskor
(40 mázsa/hektár napraforgó esetében ez 2 mázsa kaszattermést jelent, amelynek a jelen legi értéke 20 000 Ft).

Súlyosan fertőzött területeken a károsítás mértéke elérheti 25-50%-ot is. Utóbbi esetében a védekezés nélküli vetés után már csak az újra vetés – talajfertőtlenítővel együtt – jelent alternatívát.

A talajfertőtlenítés kockázatokkal is jár, mert egyes hatóanyagok a számunkra hasznos földigilisztákat is elpusztítja. A földigiliszták a talaj termőképességének a fenntartásában nélkülöz hetetlenek. Hiányukban a termésátlagok folyamatosan csökkenni fognak. Ezt a folyamatot drága pénzen, hektáronként akár több tízezer forintos költséggel megállíthatjuk, de egyszerűbb megkímélni a földigiliszták életét.

További részletek a Kwizda Belem termékéről >>>

(Kwizda Agro)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A méhegészségügy és a növényvédelem kapcsolódási pontjai gyakorlati szemszögből

2025. augusztus 7. 13:10

A méhek tömeges pusztulása veszélybe sodorja a növénytermesztést is – közös fellépésre van szükség a gazdák és méhészek között.

Melegedő klíma – terjedő gomba: egyre nagyobb a baj?

2025. augusztus 6. 08:10

Téves biztonságérzetet ad az idei nyár: a napraforgókban már ott bujkál a veszélyes kórokozó, csak késve jelentkeznek a tünetek.

A gubacsokról, 9. rész - A zoocecidiumok évközi megjelenése, a gubacsok fejlődésének szakaszai

2025. augusztus 4. 13:10

A növényevő ízeltlábúak közül a gubacsképző ízeltlábúak a legfejlettebbek, mivel képesek szabályozni és saját hasznukra átalakítani a gazdanövényt.

Hová tűnt a gyapottok-bagolylepke?

2025. augusztus 2. 08:10

A gyapottok-bagolylepke idén szinte eltűnt a földekről – kevesebb lepke, kevesebb hernyó, kisebb kártétel: mi áll a háttérben?

Repce helyzetkép és aktualitások október végén

2018. október 31. 11:08

Az őszi regulátoros kezelés mellé érdemes levéltrágyát is keverni. Nehéz fejlődési körülmények esetén ősszel kimondottan ajánlott a kén, a bór, a cink, a mangán és a molibdén kijuttatása

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben

2022. június 8. 05:36

Cikksorozatunk első részében arra világítunk rá, hogy mi a különbség az ökológiai és az integrált növénytermesztés között.

Jelentős áttörést értek el a paradicsom barna termésráncosodás vírus elleni küzdelemben

2021. június 2. 07:41

A 2017 óta zajló kutatás-fejlesztési időszak erőfeszítéseit követően a TomaTech-nek sikerült meghatározni olyan DNS-markereket, amelyek a vírussal szembeni rezisztenciáért felelősek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.