Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

Agrofórum Online

A vetésfehérítő bogarak a termesztett gabonaféléink egyik legjelentősebb kártevői. Kártevőként Magyarországon először az 1850-es évek végén írták le. Az elmúlt évtizedekben, az 1980-as évektől kezdődően becsült kártétele megduplázódott őszi búzában.

Jelentőségük, életmódjuk

Táplálékát a termesztett gabonaféléken és a fűfajokon találja meg. Az elsődleges táplálékforrásának mégis főként a búzafajok és fajták, az árpa, a tritikálé, a zab, a rozs és alternatív tápnövényének a kukorica tekinthető. Sok évvel ezelőtt a fő növénye az árpa és zab volt, de az utóbbi évtizedekben egyértelműen a búzán találja meg fő táplálkozási helyét, ahol szinte minden évben szükséges az ellene való védekezés.

A vetésfehérítő bogarak 4 faját ismerjük a határainkon belül előforduló fajok közül. A vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus); a vörösnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis); a kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana); és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) fordulnak elő, amelyek imágói és lárvái is kártevők. A kéknyakú búzabogár kivételével előfordulásuk általános Magyarországon. A vörösnyakú árpabogár és a kéknyakú árpabogár mindenütt meghatározó fajnak tekinthető az említett gabona kultúrákban.

1. kép Vetésfehérítő bogár tojások

A vetésfehérítő bogaraknál a telelő alak az imágó. Amikor a napi legmagasabb hőmérséklet tartósan 10 ̊C fölé emelkedik, akkor találkozhatunk az első telelésből, az erdőszéli avarból, vagy a fűfajok gyökérzónájából előjövő egyedekkel. Április első felében a meleg napok állandósulásával kezdik meg a betelepedést a gabonatáblákba, ahol pár napig táplálkoznak, majd kopulálnak. A tojásrakás a levél színére történik, ahol a narancssárga, csoportosan, sorban elhelyezkedő tojások könnyen felismerhetőek (1. kép). Ideális esetben, 25 ̊C felett és közel 100 % relatív páratartalom mellett a nőstény bogár tojásprodukciója elérheti a 260-at.

2. kép Lárvák kártétele

A lárvák kelése a tojásrakást követő 1 hét után kezdődik, amikor a tömeges lárvakeléssel kezdetét veszi a súlyos károsítás is. A népiesen árpacsigának nevezett lárva a nyálkás, ürüléket is tartalmazó váladékával fedi be testét, amivel csigára hasonlít (2. kép). A négy lárvastádium alatt táplálékfelvételük egyre nő, majd a 3. és 4. stádiumban összes táplálékuk 90%-a kerül elfogyasztásra. A bábozódás a vörös nyakúak esetében a talajban, a kéknyakúaknál a növényeken, bábbölcsőben zajlik. 2 hét elteltével megjelennek az imágók és a gabonák még zöld részein próbálnak táplálékhoz jutni. Ha ez nem sikerül, akkor pázsitfűféléken vagy kukoricán folytatják a táplálkozást mindaddig, amíg szeptember végén telelőre vonulnak.

Kártételük

A növény ellenállóbb a vetésfehérítő bogarakkal szemben, ha a fajta tulajdonságából adódóan szőrözöttebb levelű. Ha a vetés időben, jól előkészített magágyban történt, akkor a növények gyorsabban megerősödnek, ezáltal ellenálló képességük is jobban érvényesül. A gyengébb táblafoltokban, vagy a kártevő tömeges megjelenésekor akár az egész táblán az imágó erős rágó szájszervével a leveleken csíkokat rág a levél erek között. Rágása közben a leveleket teljesen átrágja szemben a lárvával, amelyek viszont mind a négy faj esetében hámozgatnak és a levelek fonákán az epidermiszt sértetlenül hagyják. A lárvák fő táplálkozási időszakában, amikor a legnagyobb a táplálékfelvételük, a levelek teljesen kifehérednek (3. kép).

3. kép Fehéredő zászlós levelek

Súlyos esetben a kalászhányás, virágzás időszakában a zászlóslevél károsodásával akár komolyabb termésveszteséget is elkönyvelhetünk! Az elsődleges kártétel a levelek rágása és hámozgatása, és a termésveszteség mellett nem feledkezhetünk meg a vetésfehérítő bogarak vírusterjesztő képességéről sem. Az árpa sárga törpülés vírus, a rozsnok mozaik vírus egyaránt fertőzhet a vetésfehérítő bogarak segítségével. Ezért az ellenük való védekezést nem csak gazdasági kártétellel veszélyeztető jelenlétük, de vírusterjesztő szerepük is indokolja.

Ha az időjárás tavasszal viszonylag csapadékos, akkor a táblaszéli erdőszegély avarvizsgálata segíthet eldönteni, hogy az imágók betelepedése mikor várható. Áprilisban, a betelepedés idején hetente többször elvégzett fűhálózással győződhetünk meg a kártevő egyedszámáról, és dönthetünk a védekezés szükségességéről. Ha 10 hálócsapásban 10-15 bogár kerül a hálóba, akkor javasolt védekezni. A terület átjárásakor meggyőződhetünk arról, hogy a kelő lárvák milyen számban fordulnak elő, illetve, hogy azok foltszerűen vagy általánosan vannak jelen. Abban az esetben, ha a levelek 20%-án kezdődik a lárvakelés, akkor a védekezéssel nem ajánlott késlekedni.

Védekezés

A vetésfehérítő bogarak betelepedése a táblába, majd párzásuk és tojásrakásuk folyamatos lehet, ezáltal a lárvakelés is elhúzódhat, legrosszabb esetben több héten át tarthat. Ezért a táblák vizsgálatát a betelepedés időszakában gyakran el kell végezni, hogy a hirtelen levélveszteséget elkerüljük. Az imágók kártétele akkor veszélyes, ha 5-8 bogarat találunk egy négyzetméteren. A hazai gyakorlatban a kártétel szempontjából veszélyesebb kelő lárvák elleni védekezés jellemzőbb, ami történhet foltkezeléssel is. Abban az esetben, ha az imágó betelepedés időszakára a tartós meleg időjárás jellemző, akkor az egyenletes eloszlású tojásrakás miatt a teljes felületet célszerű védeni. A lárvák kelése idején elvégzett kezelés a legjobb hatású a lárvák nagyobb érzékenysége és a fő kártétel megelőzése miatt.

A hazai gyakorlatban gyakran végezhető a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gombaölő szeres kezeléssel egy menetben, amely a kritikus időszakban a kórokozók elleni védelmet biztosítja. A vetésfehérítő bogarak ellen 36 engedélyezett hatóanyag van forgalomban. Ebből 29 hatóanyag piretroid azaz gyors hatásmechanizmussal rendelkező vegyület. Használatuk mind az imágók, mind a lárvák ellen hatásos és azonnali védelmet ad. Hatásuk nagyban függ a hőmérséklettől és az UV sugarak hatásától, ezért előnyt élveznek a mikrokapszulázott készítmények pl. gamma-cihalotrin, amely az UV sugarakkal szemben a kapszulának köszönhetően nagyobb ellenállóságú, lassabban bomlik le, így tartamhatása hosszabb.

A piretroid hatóanyagokkal szemben egyes kártevőknél bizonyított ellenállóság alakult ki, amit egy-egy mintában vetésfehérítő bogarak esetében is igazoltak már Németországban. A hazai vizsgálatok mintáiban rezisztencia még nem volt kimutatható. A piretroidok választásakor érdemes szem előtt tartani az időzítés fontosságát az imágók és a lárvák ellen, vagy használjuk a kombinált hatóanyagokat, ahol a kockázat csökken! A deltametrin és tiakloprid, a cipermetrin és klórpirifosz, valamint a klórpirifosz és béta-ciflutrin hatóanyagok hosszabb hatástartammal vethetők be az elhúzódó imágó betelepedés és lárvakelés esetében is. A szerves foszforsav-észter vegyületek közül a klórpirifosz hatóanyag régóta ismert és kedvelt a rovarok elleni védekezésben. Akkor is eredményes a használata, ha a hőmérséklet tartósan magas.

A vetésfehérítő bogarak elleni védekezések időszaka gyakran esik egybe az akác, bodza, őszi káposztarepce virágzásával. Ha jelen vannak a virágzó növények a táblában, vagy annak környezetében, akkor 2 hatóanyag közül választhatunk a védekezés tervezésekor, amelyek méhekre nem jelöléskötelesek. Az elmúlt években tapasztalt felmelegedés, a vetésfehérítő bogarak elleni védekezési nehézségek rávilágítanak arra, hogy az imágók elleni kezelés jó időzítésével gyéríthetjük a betelepedőket, ezáltal kisebb lesz az utódnemzedék is, de az időben, a lárvák első fejlettségi stádiumaiban elvégzett kezelésekkel megakadályozhatjuk az akár termésveszteséggel járó károkat is.

Megelőző védekezéssel egészséges marad az állomány

2019. július 16. 11:56

A napraforgóra – de sok esetben a repcére és a szójára is – specializálódott gombák számára is egyre kedvezőbbek a szántóföldi feltételek.

A szárrozsda hazai felbukkanásáról

2019. július 2. 07:59

A szárrozsda meglehetősen későn jelent meg, így a tápnövényeinek számító kenyérbúzafajták túlnyomó többsége már túlságosan érett volt ahhoz, hogy a kórokozó megtámadja. Viszont a nagyon hosszú tenyészidejű fajták, hibridbúzák, illetve egyes szintén hosszú tenyészidejű pelyvás gabonák (tönke, tönköly) még eléggé zöldek most is ahhoz, hogy a szárrozsda rajtuk megtelepedjen.

Lehet egy gonddal kevesebb?

2019. június 20. 11:57

Hatékony kezelésekkel előzzük meg az amerikai kukoricabogár lárvák inszekticid rezisztenciájának kialakulását.

Veszélyes kártevők: Amerikai kukoricabogár

2019. június 19. 04:37

Az amerikai kukoricabogár a legjelentősebb kukorica kártevőink közé tartozik. A kártétele a hektáronkénti 5-10 q-tól a teljes termésveszteségig terjedhet. A lárva és az imágó egyaránt kártevő.

A gabonavírusok szerepe a gyakorlatban

2019. május 25. 07:19

Hazánkban évente megközelítőleg 1 millió 250 ezer hektáron termesztünk őszi búzát. Termesztett gabonaféléinket számos vírus, baktérium és gomba kórokozó betegítheti meg. A vírusok elleni védekezésben a fő gondot az jelenti, hogy ellenük csak preventíven tudunk fellépni.

Inváziós kártevő: a babzsizsik

2019. március 24. 05:33

A babzsizsik közismert, veszélyes raktári kártevő, elsősorban a bab, másodsorban egyéb hüvelyes növények jelentős károsítója.

Őszi aktualitás: záró lemosó permetezés

2018. október 4. 06:00

A még betakarításra váró növényeket jó ütemben aratják. Kertészeti kultúrákban növényvédelmi téren aktuálissá válik az őszi záró lemosó permetezés.

Úton a mezőgazdaság megújulása felé

2019. május 23. 06:53

A mezőgazdaság sürgős megújulásának egyik záloga, ahogy látható, a dróntechnológia lehet, amelyben további komoly potenciál rejlik.