Növényvédelem
Növényvédelem

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

Veszélyes kártevők: Vetésfehérítő bogarak

Agrofórum Online

A vetésfehérítő bogarak a termesztett gabonaféléink egyik legjelentősebb kártevői. Kártevőként Magyarországon először az 1850-es évek végén írták le. Az elmúlt évtizedekben, az 1980-as évektől kezdődően becsült kártétele megduplázódott őszi búzában.

Jelentőségük, életmódjuk

Táplálékát a termesztett gabonaféléken és a fűfajokon találja meg. Az elsődleges táplálékforrásának mégis főként a búzafajok és fajták, az árpa, a tritikálé, a zab, a rozs és alternatív tápnövényének a kukorica tekinthető. Sok évvel ezelőtt a fő növénye az árpa és zab volt, de az utóbbi évtizedekben egyértelműen a búzán találja meg fő táplálkozási helyét, ahol szinte minden évben szükséges az ellene való védekezés.

A vetésfehérítő bogarak 4 faját ismerjük a határainkon belül előforduló fajok közül. A vörösnyakú árpabogár (Oulema melanopus); a vörösnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis); a kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana); és a kéknyakú búzabogár (Oulema septentrionis) fordulnak elő, amelyek imágói és lárvái is kártevők. A kéknyakú búzabogár kivételével előfordulásuk általános Magyarországon. A vörösnyakú árpabogár és a kéknyakú árpabogár mindenütt meghatározó fajnak tekinthető az említett gabona kultúrákban.

1. kép Vetésfehérítő bogár tojások

A vetésfehérítő bogaraknál a telelő alak az imágó. Amikor a napi legmagasabb hőmérséklet tartósan 10 ̊C fölé emelkedik, akkor találkozhatunk az első telelésből, az erdőszéli avarból, vagy a fűfajok gyökérzónájából előjövő egyedekkel. Április első felében a meleg napok állandósulásával kezdik meg a betelepedést a gabonatáblákba, ahol pár napig táplálkoznak, majd kopulálnak. A tojásrakás a levél színére történik, ahol a narancssárga, csoportosan, sorban elhelyezkedő tojások könnyen felismerhetőek (1. kép). Ideális esetben, 25 ̊C felett és közel 100 % relatív páratartalom mellett a nőstény bogár tojásprodukciója elérheti a 260-at.

2. kép Lárvák kártétele

A lárvák kelése a tojásrakást követő 1 hét után kezdődik, amikor a tömeges lárvakeléssel kezdetét veszi a súlyos károsítás is. A népiesen árpacsigának nevezett lárva a nyálkás, ürüléket is tartalmazó váladékával fedi be testét, amivel csigára hasonlít (2. kép). A négy lárvastádium alatt táplálékfelvételük egyre nő, majd a 3. és 4. stádiumban összes táplálékuk 90%-a kerül elfogyasztásra. A bábozódás a vörös nyakúak esetében a talajban, a kéknyakúaknál a növényeken, bábbölcsőben zajlik. 2 hét elteltével megjelennek az imágók és a gabonák még zöld részein próbálnak táplálékhoz jutni. Ha ez nem sikerül, akkor pázsitfűféléken vagy kukoricán folytatják a táplálkozást mindaddig, amíg szeptember végén telelőre vonulnak.

Kártételük

A növény ellenállóbb a vetésfehérítő bogarakkal szemben, ha a fajta tulajdonságából adódóan szőrözöttebb levelű. Ha a vetés időben, jól előkészített magágyban történt, akkor a növények gyorsabban megerősödnek, ezáltal ellenálló képességük is jobban érvényesül. A gyengébb táblafoltokban, vagy a kártevő tömeges megjelenésekor akár az egész táblán az imágó erős rágó szájszervével a leveleken csíkokat rág a levél erek között. Rágása közben a leveleket teljesen átrágja szemben a lárvával, amelyek viszont mind a négy faj esetében hámozgatnak és a levelek fonákán az epidermiszt sértetlenül hagyják. A lárvák fő táplálkozási időszakában, amikor a legnagyobb a táplálékfelvételük, a levelek teljesen kifehérednek (3. kép).

3. kép Fehéredő zászlós levelek

Súlyos esetben a kalászhányás, virágzás időszakában a zászlóslevél károsodásával akár komolyabb termésveszteséget is elkönyvelhetünk! Az elsődleges kártétel a levelek rágása és hámozgatása, és a termésveszteség mellett nem feledkezhetünk meg a vetésfehérítő bogarak vírusterjesztő képességéről sem. Az árpa sárga törpülés vírus, a rozsnok mozaik vírus egyaránt fertőzhet a vetésfehérítő bogarak segítségével. Ezért az ellenük való védekezést nem csak gazdasági kártétellel veszélyeztető jelenlétük, de vírusterjesztő szerepük is indokolja.

Ha az időjárás tavasszal viszonylag csapadékos, akkor a táblaszéli erdőszegély avarvizsgálata segíthet eldönteni, hogy az imágók betelepedése mikor várható. Áprilisban, a betelepedés idején hetente többször elvégzett fűhálózással győződhetünk meg a kártevő egyedszámáról, és dönthetünk a védekezés szükségességéről. Ha 10 hálócsapásban 10-15 bogár kerül a hálóba, akkor javasolt védekezni. A terület átjárásakor meggyőződhetünk arról, hogy a kelő lárvák milyen számban fordulnak elő, illetve, hogy azok foltszerűen vagy általánosan vannak jelen. Abban az esetben, ha a levelek 20%-án kezdődik a lárvakelés, akkor a védekezéssel nem ajánlott késlekedni.

Védekezés

A vetésfehérítő bogarak betelepedése a táblába, majd párzásuk és tojásrakásuk folyamatos lehet, ezáltal a lárvakelés is elhúzódhat, legrosszabb esetben több héten át tarthat. Ezért a táblák vizsgálatát a betelepedés időszakában gyakran el kell végezni, hogy a hirtelen levélveszteséget elkerüljük. Az imágók kártétele akkor veszélyes, ha 5-8 bogarat találunk egy négyzetméteren. A hazai gyakorlatban a kártétel szempontjából veszélyesebb kelő lárvák elleni védekezés jellemzőbb, ami történhet foltkezeléssel is. Abban az esetben, ha az imágó betelepedés időszakára a tartós meleg időjárás jellemző, akkor az egyenletes eloszlású tojásrakás miatt a teljes felületet célszerű védeni. A lárvák kelése idején elvégzett kezelés a legjobb hatású a lárvák nagyobb érzékenysége és a fő kártétel megelőzése miatt.

A hazai gyakorlatban gyakran végezhető a vetésfehérítő bogarak elleni védekezés a gombaölő szeres kezeléssel egy menetben, amely a kritikus időszakban a kórokozók elleni védelmet biztosítja. A vetésfehérítő bogarak ellen 36 engedélyezett hatóanyag van forgalomban. Ebből 29 hatóanyag piretroid azaz gyors hatásmechanizmussal rendelkező vegyület. Használatuk mind az imágók, mind a lárvák ellen hatásos és azonnali védelmet ad. Hatásuk nagyban függ a hőmérséklettől és az UV sugarak hatásától, ezért előnyt élveznek a mikrokapszulázott készítmények pl. gamma-cihalotrin, amely az UV sugarakkal szemben a kapszulának köszönhetően nagyobb ellenállóságú, lassabban bomlik le, így tartamhatása hosszabb.

A piretroid hatóanyagokkal szemben egyes kártevőknél bizonyított ellenállóság alakult ki, amit egy-egy mintában vetésfehérítő bogarak esetében is igazoltak már Németországban. A hazai vizsgálatok mintáiban rezisztencia még nem volt kimutatható. A piretroidok választásakor érdemes szem előtt tartani az időzítés fontosságát az imágók és a lárvák ellen, vagy használjuk a kombinált hatóanyagokat, ahol a kockázat csökken! A deltametrin és tiakloprid, a cipermetrin és klórpirifosz, valamint a klórpirifosz és béta-ciflutrin hatóanyagok hosszabb hatástartammal vethetők be az elhúzódó imágó betelepedés és lárvakelés esetében is. A szerves foszforsav-észter vegyületek közül a klórpirifosz hatóanyag régóta ismert és kedvelt a rovarok elleni védekezésben. Akkor is eredményes a használata, ha a hőmérséklet tartósan magas.

A vetésfehérítő bogarak elleni védekezések időszaka gyakran esik egybe az akác, bodza, őszi káposztarepce virágzásával. Ha jelen vannak a virágzó növények a táblában, vagy annak környezetében, akkor 2 hatóanyag közül választhatunk a védekezés tervezésekor, amelyek méhekre nem jelöléskötelesek. Az elmúlt években tapasztalt felmelegedés, a vetésfehérítő bogarak elleni védekezési nehézségek rávilágítanak arra, hogy az imágók elleni kezelés jó időzítésével gyéríthetjük a betelepedőket, ezáltal kisebb lesz az utódnemzedék is, de az időben, a lárvák első fejlettségi stádiumaiban elvégzett kezelésekkel megakadályozhatjuk az akár termésveszteséggel járó károkat is.

Szakmázzunk a Bayer-rel! - A repce keléséhez kedvező időjárás a kártevőknek is kedvez

2019. november 4. 10:23

A kelő és a fiatal repceállományoknál kiemelt figyelmet kell fordítani a kártevők elleni védelemre.

A repce őszi fejlődésének veszélyei

2019. október 27. 06:36

A repce korai vetése esetén a gazdálkodók mesterségesen megnyújtják a repce vegetációs időszakának őszi szakaszát. Ennek eredményeként hatalmas, akár 13-17 levéllel rendelkező repcenövények állománya alakulhat ki.

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

2019. október 26. 06:38

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben.

Késő őszi rovartani problémák a repcében

2019. október 25. 09:36

Az egyre inkább nyár végére emlékeztető őszi időjárás, a korábbi időszakoknál melegebb és hosszabb „vénasszonyok nyara” a fiatalkori károsítók leküzdése után még egy újabb kihívás elé állítja a repcét termesztő gazdákat.

Repce Különszám – ingyenesen letölthető szakmai kiadvány (PDF)

2019. február 26. 09:52

A Nufarmer magazin tavaszi különszámának főszereplője a repce, köszönhetően annak, hogy – bár Magyarországon nem mindenhol optimálisak számára a feltételek – az egyik legnagyobb árbevételű kultúra, stabil piaccal.

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

2018. február 6. 12:17

Az atkáktól a gyapottok-bagolylepkén és tripszeken át a mozaik vírusig. Keszthelyen gyűlt össze a növényvédős szakma.

A pepino

2018. október 12. 03:34

A pepino az Andok mérsékeltebb időjárású, felvidéki térségéből származó zöldségfaj. Kereskedelmi és fogyasztási szempontból nem is zöldségnek, hanem a sárga- és a görögdinnyéhez hasonlóan inkább gyümölcsnek számít, így hazánkban trópusi gyümölcskülönlegességek között szerepel.