Az idei év során az időjárási körülmények – döntően a két hullámban is jelentkezett igen erős tavaszi fagyok – nem igazán voltak kedvezőek a levéltetvek számára.
Ugyanakkor a húsvét környéki, néhol szélsőséges mértékű esőzések hatására erősen megindult sok növény vegetatív növekedése. Ez a megnövekedett, friss, zöld biomassza pedig terített asztalt kínál a különféle károsítók számára.
Nehezen észrevehető ellenség
A borsó hazánkban mind a nagyüzemi termesztésben, mind pedig a kiskertekben fontos kultúrának számít. Olyan veszélyes ellensége, amely ellen ne lehetne hatékonyan védekezni, nincs is.
Kártevői közül leginkább a zöldborsó-levéltetűre (Acyrtosiphon pisum) szeretnénk felhívni a T. Olvasók figyelmét. Ez a károsító ugyanis meglehetősen alattomos mind a borsó állományokban való jelenlétét, mind pedig a kártételét illetően.
A zöldborsó-levéltetű alapvetően a borsó és a lucerna kártevője, de ebben azért van egy kis csavar. A lucernán élő egyedek ugyanis nem fogadják el a borsót tápnövényként, így értelemszerűen a borsón károsító egyedek nem is a lucernán teleltek át.
Ez a károsító egy meglehetősen nagy testű, hosszú lábakkal rendelkező, langaléta jószág, viszont a színe éppen olyan zöld, mint a borsóé, így rendkívül nehéz észrevenni.
Ráadásul – ellentétben igen sok más levéltetű fajjal – ez a levéltetű nem képez több száz, vagy akár több ezer egyedből álló kolóniákat. Többnyire magányosan él és szívogat a borsó fiatal zöld részein, így a hajtásvégeken, bimbókon, virágokon.
Mivel jó a rejtő színe, ráadásul mennyiségével sem szúrja ki a termesztők szemét, jelenlétét meglehetősen nehéz észrevenni. Még kézzel „átbolhászva” a borsó növényeket is sokszor lehetetlen e faj egyedeire rábukkanni.
Egyszerű módszer a felderítésre: fehér lap vagy tányér
Sokkal eredményesebb felderítési módszer a növények alá egy fehér színű lapot, műanyag tányért, vagy hasonló dolgot behelyezni és a növények óvatos ütögetésével a tetveket (ha vannak) lerázni.
Egy A/4-es lapon, vagy egy „Teszkós” műanyag tányéron egy alkalommal 2-3 egyed már bőven a védekezési küszöbérték feletti létszámot jelez. Ekkor az inszekticides állományvédelmet mielőbb célszerű végrehajtani.
Minél előbb be kell avatkozni
A levéltetvek elleni védekezést azért is célszerű minél hamarabb, még a nagyobb állomány kialakulása előtt foganatosítani, mivel ez a kártevő kis mennyiségben is nagy kárt okozhat. A bimbók, virágok szívogatásával azok gyors elrúgását idézi elő.
Ez is olyan dolog, amelyet önmagában nehéz észrevenni, de közvetlen és jelentős kárt okoz. Jobb minél kevesebb időt hagyni ezeknek a károsítóknak a kártétel előidézésére.
Intő jel: természetes ellenségek a borsóban
A levéltetvek mennyiségének a kártételi szint fölé történő emelkedését általában a különféle természetes ellenségek megnövekedett mennyisége is jól jelzi, de ekkorra már egy adott mértékű kár biztos, hogy bekövetkezett.
A katicabogarak, illetve a zengőlegyek fokozott aktivitása a borsó állományban a védekezés elkésett voltát igazolja. Egy ilyen, megkésett védekezés a levéltetvek mellett hatalmas mennyiségű hasznos rovart is a halálba küld, ráadásul a már kialakult kártételt sem teszi semmissé.
Engedélyezett szerek és a helyes permetezés technikája
A borsó levéltetve ellen igazság szerint meglehetősen sok inszekticid használata engedélyezett.
Szerencsére ezek a kártevők nem okoznak torzulásokat a növényen, így nem azok védelmében károsítanak. Mivel szinte mindig a legfrissebb növényi részeken, azaz a növényzet tetején tartózkodnak, így kontakt hatásmódú készítményekkel is jól pusztíthatóak.
Ugyanakkor fontos, hogy ne spóroljunk a permetlé mennyiséggel, mivel a borsó kezelendő növényi felülete rendkívül nagy is lehet! Ráadásul erősen viaszos felületű növény, így a permetlé megfolyása ellen mindenképpen indokolt a tapadásfokozó adalék alkalmazása is.
A képek a szerző felvételei.
