A kellemes, tavaszias időjárás beköszöntével a határ látványosan kizöldül. Ez döntően az ősszel elvetett kultúrák, így a különböző kalászos gabonák növekedésének megindulásának, az új levelek megjelenésének köszönhető. Sok esetben azonban a harsogóan zöld állományban „szemet zavaró” sárga foltok is megjelennek. Ez a sárgulás teljesen más, mint amelyet az őszi árpák esetében kora tavasszal már megszokhattunk.
Az őszi árpa kora tavaszi többé-kevésbé egyöntetű sárgasága alapvetően élettani eredetű. A gyakorta hatalmas levélzetet minimális mennyiségű gyökérzetnek kellene ellátnia tápanyagokkal, így nitrogénnel is. Erre ez a kis gyökérzet képtelen. A napjainkban megfigyelhető sárgulások azonban foltszerűek és nem élettani eredetűek, hanem fertőző növénybetegségek megjelenésének a tünetei.
A március során az őszi árpa állományokban fellépett foltszerű sárgulások döntően egy meglehetősen gyakori kórokozó, az árpa sárga törpülés vírusa által okozott tünetek. A kórokozó a sárgulást jóval ritkábban előidéző búza törpülés vírussal együtt a kalászos gabonák legfontosabb fertőző eredetű betegségei közé tartozik.
Mindkét vírusfaj képes valamennyi termesztett gabonafélénket megfertőzni, de egyszikű gyomokon, fűféléken is előfordulhatnak. A fertőzés gyakorlatilag bármelyik életszakaszban megtörténhet, ha van jelen átvivő vektorszervezet és az képes táplálkozni a gabonán. Az árpa sárga törpülés vírust a gabonákon élő levéltetvek, míg a búza törpülés vírust a kalászosokon, egyéb egyszikűeken szívogató kabócák viszik át egyik növényről a másikra.
Bár a gabonákat megbetegítő vírusok vektorok jelenlétében bármikor képesek lehetnek a terjedésre, az általuk kialakított tünetek erőssége és az általuk előidézett kártétel mértéke nagymértékben függ a vírus felszaporodásának mértékétől az adott növényben. Ez viszont a fertőzés óta eltelt idő függvénye. A jelen időszakban észlelhető súlyos sárgulások, a növények törpülése, a levélzet turgorának sokszor rendkívül erős megnövekedése (szélsőségesen merev levélzet), valamint a foltszerű kipusztulás egyértelműen korábbi, az ősz folyamán bekövetkezett fertőzések következményei. A vírusok a tavasz folyamán is fognak terjedni, de ilyen „szép”, tipikus tüneteket már nem, vagy csak elvétve fognak okozni.
A gabonákon károsító vírusok ellen elméletileg létezik genetikai védelem, de erre a hazai fajtaminősítési rendszerben nem találunk hazai kísérleti úton igazolt adatokat. A vírus rezisztencia jelenleg hazánkban nem feltétele az állami elismerésnek. Ugyanakkor vannak rezisztens fajták. E tulajdonságra a nemesítői fajtaleírásban lehet találni adatokat.
A virózisok ellen agrotechnikai megoldásokkal is lehet védekezni. A korai vetések kerülésével, illetve a vektorok tárházának tekinthető árvakelések időben történő felszámolásával a fertőzési nyomás nagymértékben csökkenthető.
Leginkább elterjedt módszere a gabonavírusok elleni védekezésnek a vektor rovarok elleni inszekticides állománypermetezés. Erre a levéltetvek megjelenését követően a legelső helyben létrejött kis (2-5 egyedből álló) kolóniák kialakulása idején van a legjobb lehetőség. Mivel mindkét vírusfaj perzisztens típusú vírus, így felesleges a legelső, még szárnyas egyedek észlelése idején megejteni a kezelést.
Mindezek a védekezési lehetőségek a veszélyben levő kalászos gabonák esetében csak az ősz folyamán vezetnek eredményre. A növénybe már bejutott, ott elszaporodott és tüneteket okozó vírusok ellen jelenlegi ismereteink szerint nincs reális védekezési lehetőség. A gabonák állományaiban most megjelenő sárguló foltok ellen csak az ősz folyamán tehettünk volna valamit. A jelenlegi időszakban viszont fennállhat annak a veszélye, hogy a gazdálkodók esetleg nem ismerik fel a vírusos fertőzéseket, vagy élettani betegségnek, vagy valamilyen gombás fertőzésnek vélik azokat. A téves diagnózis alapján történő kezelések (akár tápanyag-utánpótlásról, akár fungicides kezelésről legyen is szó) biztosan hatástalanok lesznek a vírusos megbetegedések ellen és csak feleslegesen növelik a termesztés költségeit.
A vírusos állományok termése biztosan kisebb lesz, mint a mentes állományoké. Érdemes lesz a gyomirtásra nagyon odafigyelni, mivel a virózis miatt foltokban kiritkuló állományok gyomelnyomó képessége jóval kisebb a megszokottnál, és a vírusos gócok a növények csökött növekedése, esetleges elhalása után gyomosodási gócokká válhatnak. Mindamellett emlékezzünk majd ősszel is a most, márciusban látottakra, és a jövő évi vetések növényvédelme során ne feledkezzünk el a vírusvektor rovarok elleni védekezésről sem.
Hertelendy Péter
Her – Ba Kft.
