Növényvédelem
Növényvédelem

Hadd mondjam el újra… – A kalászfuzáriózis elleni védekezésről

Hadd mondjam el újra… – A kalászfuzáriózis elleni védekezésről

Agrofórum Online

Legutóbb az őszi búza esetleges őszi, illetve első tavaszi gombaölő szeres kezelés időpontjának megválasztásáról írtam. Ezúttal a kalászfuzáriózis elleni védelemről esnék szó.

Való igaz – már újra és újra – sokadszorra ismétlem a kalászfuzárium elleni védekezés időbeli megválasztásának jelentőségét.

Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy ebben a cikkben nem azzal kívánok foglalkozni, hogy mivel védekezzünk a kalászfuzáriózis ellen. Annál is inkább, mert a készítmények forgalmazói bőségesen ellátják a felhasználókat a szerválasztáshoz szükséges információkkal és a termelő saját tapasztalatait is figyelembe véve mérlegelheti a készítmények ár/érték arányát.

A védekezés idejének „finomhangolásával” még mindig akadnak gondok. Még mindig sokan „ragadnak bele” abba, hogy a védekezés optimális ideje a búza virágzásakor van. – Ez pontatlan megfogalmazás. – Az állítás helyesen így szól: a búza virágzásakor a legfogékonyabb a fuzárium-fertőzésre. – DE: sietve hozzá kell tennünk, hogy a kikalászolt, de még nem virágzó búza fogékonysága nem sokkal marad el a virágzó búzáétól.

Ezt már csak tetézi, hogy a búza nagyfokú fogékonysága (a kalászolástól) a viaszérésig tart – tehát (átlagos időjárás mellett) megközelítőleg 5 héten keresztül. (A fenológiai állapot változásával módosuló fogékonysági viszonyokat egy szabadföldi mesterséges fertőzési kísérletben vizsgáltuk, melynek során hétről hétre újabb és újabb parcellákat fertőztünk a fuzárium konídiumok szuszpenziójával. A kísérlet eredményeit korában a Növénytermelés című folyóiratban, de az Agrofórumban is közzé tettük.)

És akkor kezdhetjük a finomhangolást!

Száraz, csapadékmentes időjárás mellett valóban megvárhatom a virágzást a védekezéssel. Azonban van ennek egy feltétele: ne legyenek harmatképződéssel járó éjszakák, hajnalok. A fertőzéshez ugyanis nemcsak a csapadékos idő, de a többé-kevésbé harmatos időjárás is megfelelő feltételeket biztosít. A harmatképződés azért jelent fertőzési kockázatot, mert a kórokozó konídiumai feltűnően rövid idő – 1-1,5 óra – alatt képesek kicsírázni és a fertőzést végrehajtani (1. kép). (A Botrytis cinerea konídiumai például kedvező feltételek esetén is csak 4-6 óra alatt csíráznak ki.)

1. kép: A Fusarium graminearum makrokonídiumai

De egyáltalán: miért vetődik fel az igény arra, hogy a gombaölő szeres kezeléssel megvárjuk a búza virágzását?

Azért, mert mint említettem – körülbelül 5 héten keresztül tart a fogékony állapot. A szisztémikus gombaölő szerek hatása jó esetben 2-3 hétig marad meg, majd ez a hatás fokozatosan csökken. Tehát – ha a körülmények engedik (száraz, csapadékmentes az idő, nincs harmatképződés sem) akkor valóban érdemes kivárni a virágzás állapotát és ily módon a viaszérés közeli állapotig védetten tudhatjuk a kalászokat.

Másrészről: csapadékos időjárásban vagy erős harmatképződések esetén azonnal meg kell kezdeni a védekezést, amint a célfelület – vagyis a kalász – megjelenik. Nem szabad a virágzás bekövetkeztét megvárni.

Az időjárás alakulásában van egy olyan körülmény, amit gyakran nem veszünk figyelembe: a kalászolást megelőző 1-2 hét időjárása. 1998-ban rendkívül erős fuzárium fertőzés alakult ki Magyarországon. Ennek kiinduló oka az volt, hogy a búzák zöme a kalászolása előtti héten az ország nagy része több napos esőt, kiadós csapadékot kapott.

A kalászos gabonák és a kukorica előző évből visszamaradt, fertőzött növényi maradványain 7-10 nap alatt tömegesen fejlődtek ki az ivaros termőtestek (peritéciumok), melyekből az esős időt követő felmelegedésben tömegesen lövelltek ki az aszkospórák milliárdjai és fertőzték a már kikalászolt állományokat (2. kép)

2. kép. Fusarium-fertőzött őszi búzakalászok három és fél héttel a mesterséges fertőzés után (a kalászok a száraz időjárás miatt szalmasárgára színeződtek – tartósan párás, csapadékos időjárásnál rózsaszín telepek – ún. pionnotes-ek jelenhetnek meg a kalászon)

Tehát nagyon fontos mérlegelnünk a kalászolás előtti 10-15 nap időjárás várható hatását is, nem csak a kalászolás utánit.

A kijuttatás-technológia fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Mesterházy Ákos akadémikus évekkel ezelőtti kísérlete, ami azt bizonyította, hogy a fúvókák megfelelő megválasztásával és így a kalászok minden oldalról történő permetlével való befedésével a védekezés hatékonysága számottevően fokozható.

2001 és 2004 között Dr. Hornok László akadémikus irányításával egy nemzetközi kutatás folyt részben Magyarországon. Annak ellenére, hogy ezeknek az éveknek az időjárása nem igazán kedvezett a fuzárium-fertőzésnek, több hasznos tapasztalat is született. Ezek egyike az volt, hogy a beérett, de a betakarítás előtt megázott és kényszerűségből megkésve aratott állományok fuzárium-fertőzöttsége megnőtt. Kétségtelen, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásainak számos ponton kiszolgáltatottak vagyunk.

Ennek ellenére a betakarítás jó szervezésével ez a döntő termelési folyamat időben lerövidíthető és ezáltal az előzőekben említett kedvezőtlen hatás gyakorisága csökkenthető.

Jól ismert, hogy a fuzárium fertőzés mennyiségi kártételén (ezerszemtömeg-csökkenés) kívül sokkal nagyobb a minőségi kár: a Fusarium-fajok olyan mérgeket, ún. mikotoxinokat termelnek, melyek az emberi fogyasztás, vagy az állati takarmányozás után a melegvérűek rendkívül súlyos, végzetes megbetegedését okozzák (1. táblázat).

Fusarium-faj Mikotoxin
Fusarium avenaceum moniliformin (MON)
Fusarium culmorum dezoxinivalenol (DON)
Fusarium graminearum DON, zearalenon (ZEA)
Fusarium poae diacetoxiszeirpenol (DAS)
1. táblázat Néhány Fusarium-faj mikotoxin termelése

Nyilvánvaló, hogy ez ellen a rendkívül veszélyes kórokozócsoport ellen a védelem minden mozzanatára maximálisan ügyelnünk kell.

Inváziós kártevők: A szelídgesztenye-gubacsdarázs

A szelídgesztenye gubacsdarázs a szelídgesztenye legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője által okozott termésveszteség mértéke akár 50-80 %-os is lehet. A megoldást a rezisztens fajták nemesítése jelentheti, illetve a természetes ellenségek betelepítése segíthet a rovar visszaszorításában.

Raktári kártevők terménytételben történő elszaporodását, elhelyezkedését befolyásoló tényezők elemzése

A raktári kártevők elleni sikeres védekezés alapja a célszervezetek biológiai, ökológiai igényeinek ismerete. A kártevők előfordulását befolyásoló tényezőegyüttesből a nedvesség és a hőmérséklet hatása a legmeghatározóbb.

Inváziós kártevők: - A harlekinkatica

A harlekinkatica hazai megjelenése után rövid időn belül a leggyakoribb katicabogarunk lett. Annak ellenére, hogy mint ragadozó, jelentős hasznot hajt a kártevők szabályozásával, veszélyt jelent a Magyarországon őshonos rovarokra, így elterjedése természetvédelmi szempontból kifejezetten károsnak tekinthető.

A gyümölcstermő növények levéllikacsosságáért felelős tényezők

A levéllikacsosság tünetegyüttes komplex eredetű betegségre vezethető vissza. Az őszibaracknál okozza a legsúlyosabb károkat, de emellett gyakran fordul elő kajszin, mandulán, szilván, de más növényfajokon is. A Thyrostoma carpophilum gombafaj mellett, számos más tényező is kiválthat hasonló tüneteket, így a háttérben genetikai eredetű és abiotikus kórokok, vírusok, baktériumok, más gombák és kártevők is állhatnak.

Gabonatarlók – növényvédelem

A betegségek kórokozóinak fennmaradását, továbbszaporodását és terjedését egyaránt elősegíthetik a tarlók. Ezt kétféle úton valósíthatják meg: ez egyik út a visszamaradt fertőzött tarlómaradványok jelenléte, a másik lehetőség az árvakelések megjelenése. A szerzők a tarlók állapotának a növénybetegségekre és az állati kártevőkre gyakorolt néhány hatására hívják fel a figyelmet.

2018. október 8. 07:47

Az amerikai bivalykabóca újra a figyelem középpontjában - Vírusvektor kabócák az amerikai szőlőültetvényekben

A Washington állam területén is előforduló vírusos betegség vektorainak kutatása során a figyelem két kabócafajra irányul.

2018. május 7. 18:35

Most kell a kalászfuzáriózis fertőzést megelőzni a gabonákban

Az átlagosnál melegebb és száraz időjárás hatására a növénytermesztési munkák az elmúlt időszakban igen jól haladtak. Az idő kedvezett a növények fejlődése számára, szinte egy időben kel a napraforgó és a kukorica.

2018. május 1. 16:10

Lisztharmat, tűzelhalás, varasodás - Ezek ellen is védekezni kell a napokban

Szőlőben a fürtök záródása miatt fontos a mostani védekezés, főként a lisztharmat ellen, de a fiatal hajtásokon újabb peronoszpórás olajfoltok jelentek meg.

2018. július 5. 20:01