Legutóbb az őszi búza esetleges őszi, illetve első tavaszi gombaölő szeres kezelés időpontjának megválasztásáról írtam. Ezúttal a kalászfuzáriózis elleni védelemről esnék szó.
Való igaz – már újra és újra – sokadszorra ismétlem a kalászfuzárium elleni védekezés időbeli megválasztásának jelentőségét.
Tehát hangsúlyozni szeretném, hogy ebben a cikkben nem azzal kívánok foglalkozni, hogy mivel védekezzünk a kalászfuzáriózis ellen. Annál is inkább, mert a készítmények forgalmazói bőségesen ellátják a felhasználókat a szerválasztáshoz szükséges információkkal és a termelő saját tapasztalatait is figyelembe véve mérlegelheti a készítmények ár/érték arányát.
A védekezés idejének „finomhangolásával” még mindig akadnak gondok. Még mindig sokan „ragadnak bele” abba, hogy a védekezés optimális ideje a búza virágzásakor van. – Ez pontatlan megfogalmazás. – Az állítás helyesen így szól: a búza virágzásakor a legfogékonyabb a fuzárium-fertőzésre. – DE: sietve hozzá kell tennünk, hogy a kikalászolt, de még nem virágzó búza fogékonysága nem sokkal marad el a virágzó búzáétól.
Ezt már csak tetézi, hogy a búza nagyfokú fogékonysága (a kalászolástól) a viaszérésig tart – tehát (átlagos időjárás mellett) megközelítőleg 5 héten keresztül. (A fenológiai állapot változásával módosuló fogékonysági viszonyokat egy szabadföldi mesterséges fertőzési kísérletben vizsgáltuk, melynek során hétről hétre újabb és újabb parcellákat fertőztünk a fuzárium konídiumok szuszpenziójával. A kísérlet eredményeit korában a Növénytermelés című folyóiratban, de az Agrofórumban is közzé tettük.)
És akkor kezdhetjük a finomhangolást!
Száraz, csapadékmentes időjárás mellett valóban megvárhatom a virágzást a védekezéssel. Azonban van ennek egy feltétele: ne legyenek harmatképződéssel járó éjszakák, hajnalok. A fertőzéshez ugyanis nemcsak a csapadékos idő, de a többé-kevésbé harmatos időjárás is megfelelő feltételeket biztosít. A harmatképződés azért jelent fertőzési kockázatot, mert a kórokozó konídiumai feltűnően rövid idő – 1-1,5 óra – alatt képesek kicsírázni és a fertőzést végrehajtani (1. kép). (A Botrytis cinerea konídiumai például kedvező feltételek esetén is csak 4-6 óra alatt csíráznak ki.)
1. kép: A Fusarium graminearum makrokonídiumai
De egyáltalán: miért vetődik fel az igény arra, hogy a gombaölő szeres kezeléssel megvárjuk a búza virágzását?
Azért, mert mint említettem – körülbelül 5 héten keresztül tart a fogékony állapot. A szisztémikus gombaölő szerek hatása jó esetben 2-3 hétig marad meg, majd ez a hatás fokozatosan csökken. Tehát – ha a körülmények engedik (száraz, csapadékmentes az idő, nincs harmatképződés sem) akkor valóban érdemes kivárni a virágzás állapotát és ily módon a viaszérés közeli állapotig védetten tudhatjuk a kalászokat.
Másrészről: csapadékos időjárásban vagy erős harmatképződések esetén azonnal meg kell kezdeni a védekezést, amint a célfelület – vagyis a kalász – megjelenik. Nem szabad a virágzás bekövetkeztét megvárni.
Az időjárás alakulásában van egy olyan körülmény, amit gyakran nem veszünk figyelembe: a kalászolást megelőző 1-2 hét időjárása. 1998-ban rendkívül erős fuzárium fertőzés alakult ki Magyarországon. Ennek kiinduló oka az volt, hogy a búzák zöme a kalászolása előtti héten az ország nagy része több napos esőt, kiadós csapadékot kapott.
A kalászos gabonák és a kukorica előző évből visszamaradt, fertőzött növényi maradványain 7-10 nap alatt tömegesen fejlődtek ki az ivaros termőtestek (peritéciumok), melyekből az esős időt követő felmelegedésben tömegesen lövelltek ki az aszkospórák milliárdjai és fertőzték a már kikalászolt állományokat (2. kép)
2. kép. Fusarium-fertőzött őszi búzakalászok három és fél héttel a mesterséges fertőzés után (a kalászok a száraz időjárás miatt szalmasárgára színeződtek – tartósan párás, csapadékos időjárásnál rózsaszín telepek – ún. pionnotes-ek jelenhetnek meg a kalászon)
Tehát nagyon fontos mérlegelnünk a kalászolás előtti 10-15 nap időjárás várható hatását is, nem csak a kalászolás utánit.
A kijuttatás-technológia fontosságára hívta fel a figyelmet Dr. Mesterházy Ákos akadémikus évekkel ezelőtti kísérlete, ami azt bizonyította, hogy a fúvókák megfelelő megválasztásával és így a kalászok minden oldalról történő permetlével való befedésével a védekezés hatékonysága számottevően fokozható.
2001 és 2004 között Dr. Hornok László akadémikus irányításával egy nemzetközi kutatás folyt részben Magyarországon. Annak ellenére, hogy ezeknek az éveknek az időjárása nem igazán kedvezett a fuzárium-fertőzésnek, több hasznos tapasztalat is született. Ezek egyike az volt, hogy a beérett, de a betakarítás előtt megázott és kényszerűségből megkésve aratott állományok fuzárium-fertőzöttsége megnőtt. Kétségtelen, hogy az időjárás kedvezőtlen hatásainak számos ponton kiszolgáltatottak vagyunk.
Ennek ellenére a betakarítás jó szervezésével ez a döntő termelési folyamat időben lerövidíthető és ezáltal az előzőekben említett kedvezőtlen hatás gyakorisága csökkenthető.
Jól ismert, hogy a fuzárium fertőzés mennyiségi kártételén (ezerszemtömeg-csökkenés) kívül sokkal nagyobb a minőségi kár: a Fusarium-fajok olyan mérgeket, ún. mikotoxinokat termelnek, melyek az emberi fogyasztás, vagy az állati takarmányozás után a melegvérűek rendkívül súlyos, végzetes megbetegedését okozzák (1. táblázat).
| Fusarium-faj | Mikotoxin |
| Fusarium avenaceum | moniliformin (MON) |
| Fusarium culmorum | dezoxinivalenol (DON) |
| Fusarium graminearum | DON, zearalenon (ZEA) |
| Fusarium poae | diacetoxiszeirpenol (DAS) |
| 1. táblázat Néhány Fusarium-faj mikotoxin termelése | |
Nyilvánvaló, hogy ez ellen a rendkívül veszélyes kórokozócsoport ellen a védelem minden mozzanatára maximálisan ügyelnünk kell.
