Húsvét után támadnak a fénybogarak

A március végén beköszöntött, az ország egyes részein teljesen téliessé vált időjárás megakasztotta ezeknek a kártevőknek a rajzását. Sok területen még a repce virágzata sem volt eléggé fejlett ahhoz, hogy rajta ezek a bogarak táplálkozhassanak.

Táplálékhiány tavasszal: korai megjelenés, minimális kár

Alapvetően a repce fénybogarainak kizárólagos tápláléka az őszi káposztarepce virágpora. Mást sem az imágók, sem a lárvák nem fogyasztanak. Bár ezek a kis bogarak már sokszor egészen kora tavasszal, a szárat támadó ormányos bogarakkal együtt megjelennek, de nyilvánvalóan táplálkozni még nem nagyon tudnak, mivel nincs miből.

Ekkor még a repce sokszor csak a szárba indulás kezdeténél jár, így nem hogy pollent, de még bimbó kezdeményeket sem találni ezekben az állományokban.

Fejlődési stádiumok: mikor válik veszélyessé a kártevő?

Nyilvánvalóan a repce fejlődése során először megjelennek az apró virágzati kezdemények, a rejtett bimbós állapot, de ez még mindig túlzottan éretlen, fejletlen ahhoz, hogy benne az éhes bogarak pollent találhassanak.

A következő fázis, a zöld bimbós állapot már veszélyesebb. A fejlettebb zöld bimbókat, valamint a sárga bimbókat már erőszeretettel rágják ki oldalról ezek a sokszor hatalmas egyedszámmal megjelenő kis kártevők.

Éhes imágók: a bimbók kirágásának következményei

Ebben az időszakban az imágók egy része már rettentően éhes. Lehet, hogy jó pár hete kirajzott, de még nem tudott táplálkozni. A táplálék, a pollen ott van a portokokban a bimbók belsejében. Ilyenkor az éhes bogarak már nem hajlandóak kivárni azt, hogy a repce virágai kinyíljanak és kényelmesen hozzáférhessenek a táplálékukhoz.

Meglehetősen nagy rombolással oldalról kirágják a bimbót és így jutnak hozzá a portokokhoz, amelyben táplálékuk, a pollen található. Viszont eközben sajnos igen gyakran megsértik a becő kezdeményt, amely ennek következtében elhal és lelökődik a virágzati tengelyről. Abból termés már biztosan nem lesz.

Virágzáskor „megszelídülnek”: kártevőből beporzó

Ezek az igen szapora kis bogarak mind amellett eléggé lusták is. Amint kinyílnak az első virágok, már messziről észreveszik, és oda is repülnek táplálkozni. Feleslegesen nem „strapálják a rágóikat”. Így a virágzás kezdete általában véget is vet a kártételnek.

Ettől az időszaktól kezdve a repce fénybogarai már nem ellenségeink, hanem barátaink. Nem kártevőként, hanem beporzó szervezetként működnek. Sorban látogatva a virágokat enyhén szőrös kutikulájukon sok pollent is eljuttatnak egyik növényről a másikra, azaz elvégzik a beporzást. Erre az utóbbi évtizedekben a mézelő méhek számának drasztikus visszaesése miatt nagy szükségünk van!

Húsvéti rajzás: egybeeső fenológia és kockázat

A jelenlegi időszakban a fénybogarak első hulláma már kirajzott, de a károsító populáció zöme az ország legtöbb régiójában most, húsvét környékén fog megjelenni. Sajnos a repce fejlettsége a melegebb környezetben várhatóan felgyorsul, így a húsvéti ünnepek idejére a kártevők nagyobb mennyisége fog megjelenni és a repce is pont olyan fenológiai állapotban lesz, amely alkalmas lehet egy erősebb bimbó károsodás kialakulására.

Nem egy faj: összetett kártevő-együttes a háttérben

Valójában a repcefénybogarakat nem azért említjük mindig többes számban, mer általában eléggé nagy létszámban lehet velük találkozni. Ez a kártevő népesség valójában öt, szabad szemmel nem, vagy csak szakértő által megkülönböztethető faj összessége.

A Meligethes aeneus, Meligethes coracinus, Meligethes picipes, Meligethes viridescens és Meligethes nigrescens fajok rajzásának időpontja eltérő, így előfordulhat az a paradox helyzet is, hogy egy hatásos védekezés után hirtelen az előzőnél sokkal nagyobb kártevő populációval találkozunk.

Védekezési korlátok: méhvédelem és rezisztencia

A védekezés során sok mindenre kell figyelni. A repcében az ott jelen levő virágos gyomnövények és a néhány korábban virágzó egyed miatt csak olyan kezelést alkalmazhatunk, amely nem veszélyezteti a mézelő méhek és a szabadon élő beporzó szervezetek életét.

Ugyanakkor közismert, hogy a repcefénybogarak – ahogy szerte Európában, úgy hazánkban is – kemény rezisztenciát alakítottak ki a szintetikus piretroid hatóanyagú inszekticidekkel szemben. Éppen ezért ellenük ezen készítmények alkalmazását mindenképpen kerülnünk kell!

Technológiai csapdák: korábbi kezelések hatása

Azt, hogy mivel védekezhetünk, azt sajnos már az is meghatározza, hogy a repce szár ormányosai ellen korábban milyen készítményeket használtunk.

Mivel szinte minden készítmény esetében korlátozva van az egy tenyészidőszak során történő alkalmazások száma, így aki az ormányosok ellen a szükségesnél többször, vagy rossz szerválasztással védekezett, az most lehet, hogy bajban lesz, mivel az alkalmazható készítmények száma végzetesen kicsi lesz.

Ugyanakkor szerencse a szerencsétlenségben,hogy az ország legtöbb régiójában a repce várhatóan gyors fejlődése révén gyorsan „átszalalad” a számára veszélyes időszakon és a fénybogarak népes hada ellen egyetlen védekezés is elegendő lesz.

^{A képek a szerző felvételei.}