Manapság a mezőgazdaságban dolgozók nagyobb része már hallott a permeteződrónokról, sőt, többeknek talán a taposási kár elhagyása és a foltkezelés lehetősége (elsősorban ezzel a köztudatba kerülve), már „lerágott csontnak” számítanak. Ez a technológia azonban folyamatosan fejlődik, a megfelelő szakértelem mellett továbbra is bizonyítottan működik, ültetvényben ráadásul továbbra is az egyetlen megoldás lehet a dióburok-fúrólégy ellen, teljesen legálisan.
Növekvő növényvédelmi veszélyek
A KSH adatai alapján 2024-ben 9,7 ezer hektár körüli területen foglalkoztak üzemi szinten dióval az országban, így hivatalosan ez a harmadik legnagyobb területű gyümölcskultúra Magyarországon az alma és a meggy után.
Sajnos az is elmondható azonban, hogy a termésátlagok általánosságban csökkenő tendenciát mutatnak az elmúlt években, bár ez azok számára nem meglepő, akiknek akár csak a kertjükben található dió.
Ez a fogyó termésmennyiség, főleg az aszályos időszakoknak, illetve a különböző kórokozóknak és kártevőknek tulajdonítható, ahol nagy szerepet tölt be a hírhedt nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson), melyet 2012-ben jegyeztek fel először hazánkban, de azóta már szinte mindenhova eljutott.
A kártevő két dolog miatt híresült el.
1./ Elsősorban e károsító (illetve a nyüvei okozta sérülések helyén másodlagosan megjelenő betegségek) felelnek a dióhéj jellegzetes feketére rothadásáért, mely helytelen védekezés esetén nem ritkán 90%-os kárt is okozhat.
2./ Amennyire veszélyes, annyira nehéz is ellenük a védekezés. Főleg, ha már magasabb, kifejlett fákról van szó, melyek lombozatába a permetszert is alig tudjuk feljuttatni hagyományos úton.
Erre nyújtanak már 2023 óta legális megoldást a drónok, melyek precízen, sarokrészek kihagyása nélkül, felülről juttatják le a permetszert megfelelő terítéssel, egészen a fák alsó részéig. Ráadásul közben a technológia is fejlődött. Így már nem 30, hanem 50-60, nemsokára 70 literes tartállyal rendelkező drónok közül választhatunk a kijuttatáshoz. Amelyeknél 20 literes lémennyiséget alkalmazva akár 3 hektár gyümölcsöst lehet egy felszállással lekezelni.
A fúrólégy elleni védekezés összetett feladat. Érdemes megjegyezni, hogy hazánkban jelenleg 1 nemzedék fejlődik ki. A telet pedig báb alakban töltik a talaj felső rétegében. A védekezés megfelelő időpontjához elsősorban a rajzást kell nyomon követni, mely július elejétől egészen szeptemberig eltarthat.
A nyomonkövetés szerencsére sárga ragacslappal egyszerűen lehetséges. Azonban fontos megjegyezni, hogy azokat (amennyiben lehetséges) a korona felső rétegeiben is helyezzük el. Mivel a kifejlett imágók mindig itt jelennek meg először, és csak értékes napokkal később az alsóbb szinteken. Ha már itt is megjelennek a legyek, azonnal szükséges védekezni.
Az UAV-val (UAV: Unmanned Aerial Vehicle – ember nélküli légi jármű) történő védekezés esetében, a Rhagoletis nemzetségbe tartozó fajok (nyugati dióburok-fúrólégy, európai cseresznyelégy, amerikai keleti cseresznyelégy) ellen jelenleg a Mospilan 20 SG rovarölő szert használhatjuk, kiegészítve a Combi-Protec nevű rovarcsalétekkel és egy cseppnehezítővel, melyekből az előírt dózist 20 l/ha permetléhez keverve lehet kijuttatni.
Dió esetében a kezelést a tenyészidőben maximum 5 alkalommal lehet elvégezni. A kezelések között pedig legalább 7-10 napot kell hagyni. A megfelelően elvégzett drónos kezelés a dióburok-fúrólégy okozta kártételt mindössze 2-8%-ra képes redukálni. De egyéb előnye, hogy akár egy ember is elég a művelet elvégzéséhez, mely során a növényvédő szer garantáltan eljut a lombkoronától az alsóbb részekig. Míg a kezelő(k), az egész folyamat alatt biztonságos távolságban tartózkodhatnak a vegyszer kijuttatásának helyétől.
A növényvédő szer felhasználásakor nem szabad elfeledkezni a Nébih által közzétett engedélyezési okiratban szereplő egyéb feltételekről sem, miszerint a kezelést többek között legalább 200 mikronos cseppmérettel és legfeljebb 15 km/h sebességgel lehet elvégezni.
Szigorú feltételek között
Ami az engedélyezéseket illeti, minden kétséget kizáróan bele lehet bonyolódni a feltételek labirintusába. De ez a szigor sem véletlen. Egy ilyen kezelés komoly felelősséggel jár, egyáltalán nem szabad félvállról venni. Amennyire hasznos és hatékony a hozzáértők kezében, éppen annyira lehet káros is, elég csak az elsodródásra gondolni.
Ezek ellenére mégis egyértelmű, hogy erre a technológiára van igény, és vannak helyzetek, amikor egyedüli megoldást képvisel. (Például diófák megfelelő kezelése esetében, vagy szántóföldön, amikor a környezeti körülmények nem engedik meg, hogy szántóföldi permetezővel kimenjünk a táblára, pedig sürgős lenne.)
Egy drónos műveletet legálisan csak az erre a kijuttatási módra is engedélyezett növényvédő szerrel lehet elvégezni (ekkor is csak az előírt kiegészítő feltételek betartása mellett). 2025 februárjáig csak egy növényvédő szer, a korábban már említett acetamiprid hatóanyag-tartalmú Mospilan 20 SG volt elérhető
A közelmúltban a második növényvédő szer, a Coragen 20 SC is megkapta ezt az engedélyt, melyből látszik, hogy a kísérletek nem álltak le. Sőt, remélhetőleg csak még nagyobb motivációval fognak folytatódni.
Harangozó Máté Gábor mezőgazdasági mérnök
A cikk az Agrofórum újság 2025. áprilisi 110. Extra számában jelent meg.
A kiemelt kép a szerző felvétele.
