Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai napot tartottak január 25-én a Földművelésügyi Minisztérium Darányi Ignác termében, főleg a természetvédelem és az erdészet részére, legalább is ezeket az egyenruhákat viselték a legtöbben. Hogy mennyi gazda volt, nem tudom.
A rendezvény jogszabályismertetéssel kezdődött, majd az eljárási folyamatokat ismertük meg, melyek bizony nem túl gyorsak, de hát a papírok útjai már csak ilyenek. Ami a hatósági, hivatali munka vége az az, hogy „inváziós hatóság” nincs, de a járási hivatalok el tudják látni a feladatokat. Három előadásról részletesebben:
Czirák Zoltán (FM, Természetmegőrzési főosztály)ismertette, hogy az ágazat valamennyi szereplője szembesül a betelepített és elszaporodott állománnyal és betegségeikkel, mint pl. a vadászatban a dám, a muflon, az üregi nyúl vagy éppen a kanadai lúd. A halászatban is történt „baleset”, számos olyan halfajt telepítettek be, amelyek korábban nem fordultak elő, de velük együtt jött jónéhány olyan faj (csúnyán fogalmazva: szeméthal), amelyek nemkívánatosak és nagyon elszaporodtak.
A mezőgazdaságban a búza, kukorica, a napraforgó, a zöldségnövények, de a barackfélék sem voltak őshonosak hazánkban. Szóba került még a juh, a házi tyúk, a pulyka, de szó esett a spanyol meztelencsigáról és a harlekinkaticáról is. De az erdészetben is pl. a vöröstölgy, a fehérakác vagy a zöldjuhar sem őshonos e vidéken. Nem kis hangsúlyt kapott a betelepített és köztermesztésbe, tenyésztésbe vont élő szervezeteket kísérő betegségek kérdése is.
De ugyanilyen kérdéseket vet fel a díszállatok tartásának a kérdése: a meguntakat, ha kidobják, megtelepedhetnek, szaporodhatnak és számosan teszik is (pl.csíkosmókus).
Bordács Sándor (NÉBIH) arról tájékoztatott, hogy az invazivitás vizsgálatára nincs megfelelő módszertan. Ma egy fajtabejelentést csak akkor utasíthatnak vissza, ha az tiltólistán szerepel. Magyarországon köztermesztésbe csak államilag elismert fajták kerülhetnek, de ha az adott fajta nem illeszthető be a meglévő kategóriákba, akkor dísznövényként lehet forgalmazni, ott pedig nincsenek előírások. Példaként említette, hogy brit szigeteken ma 45 000 dísznövény faj van, a kártevőikkel együtt. Ez mind őshonos? Az invazív kártevők elterjedésében éppen a dísznövények jelentik a legnagyobb problémát.
Gábriel Géza (NÉBIH) előadásában hangsúlyozta, hogy az invazív fajokat a kárküszöb alatt kell tartani, míg a karantén kártevőket tűzzel-vassal irtani kell (sic!). Invazív faj a kukoricabogár, a burgonyabogár, de a parlagfű is. Az ezen és hasonló károsítók elleni védekezés a növényvédelmi technológia részévé vált, ennek megfelelően kell ellenük felkészülni.
Összefoglalva néhány gondolatot idézve az elhangzottakból:
• Nagy ökológiai dilemma: mit kezdjünk az inváziós fajokkal (az emberi tevékenység eredménye)?
• A sérült ökológiai rendszert helyre kell állítani.
• A szennyező fizet elve.
• Az élet élni akar, egy terület őshonos listáját senki sem ismeri.
• Ha egy élőlény nem eléggé invazív, az kihal.
• EU rendelet van a küzdelemre, de delegált pénz nincs rá, a különböző operatív programokból lehet rá fordítani.
(Kopácsi János – Agrofórum Online)
