A hazai gabonatermesztésre meglehetősen sok veszély leselkedik. A gazdasági kihívások mellett jónéhány, a termesztés sikerességét döntően befolyásoló természeti körülmény is veszélyeztetheti a termést.
Ezek között meglehetősen előkelő helyet foglalnak el a különféle növényi kórokozók. Ezek egyike a sárgarozsda (Puccinia striiformis), amely a közelmúltban több alkalommal is megtréfálta a búza és tritikálé termesztő gazdákat.
Áttelelés, vagy invázió
Ez a veszélyes kórokozó nagyon sokáig csak alkalmi vendég volt hazánk búzaföldjein. A jellegzetes, hosszú csíkokba rendeződött élénksárga uredospórás telepeiről könnyedén felismerhető kórokozót sok gazdálkodó egyfajta kuriózumnak tekintette csak és nem igazán gondoltak arra, hogy érdemi kárt fog egyszer okozni.
A sárgarozsda ennek ellenére 2014-ben súlyos, országos szintű járványt idézett elő és az eltelt évek során szinte folyamatosan lehetett találkozni vele.
A 2014-es év mint fordulópont a sárgarozsdánál
A 2014. évi fellépés egyfajta vízválasztó volt a kórokozó életében, mivel ettől az időszaktól kezdődően bizonyított a sárgarozsda hazai áttelelése. Ez azért veszélyes, mert drasztikusan megnöveli a vegetációs időszakban megjelenő és jelentős kárt okozó uredospórás nemzedékek számát. Több nemzedék nagyobb kártételt eredményez.
Az ominózus 2014. évben láthattuk, hogy a sárgarozsda akár 70-75%-os termés veszteség előidézésére is képes lehet. Előtte ez a kórokozó szinte minden esetben északnyugati irányból levegő útján terjedve jutott el hazánkba. Az inváziót ettől az időszaktól átvette az áttelelés.
Rejtett tünetek, észrevétlen áttelelés
A kórokozó ilyen jellegű életmódbeli változása újfajta tünetekkel is járt. Kiderült, hogy télen a korábban megtanult, megismert csíkos tünetek helyett egy sárga, foltszerű levéltünet alakul ki. Sporulálni sem mindig hajlandó a kórokozó, erre csak a levélnek a föld felé tekintő oldalán lehet számítani.
Mivel ez a tünet nehezen észrevehető (tavasszal a búzának ezernyi oka lehet egy kis foltszerű levélsárgulásra), így a kórokozó jelenléte a gazdák szeme elől sokáig rejtve maradt.
Mi határozza meg a tavaszi járvány erejét?
A sárga rozsda pusztító ereje tehát leginkább a tavaszi időszakban megjelenő nemzedékek számától függ. Ez viszont az áttelelés sikerességétől. Az idei évben szerencsére úgy tűnik, hogy a kórokozó számára az áttelelés, illetve a populáció hazai fennmaradása nem sikerült.
A fertőzés három feltétele – és ami most hiányzik
Ahhoz, hogy egy kórokozó sikeres fertőzést tudjon létre hozni, ahhoz három dolog szükséges. Fogékony állapotú gazdanövény, megfelelő környezeti feltételek és kellő mennyiségű fertőző anyag. A sárgarozsda esetében ez utóbbiból az idei évben szerencsére masszív hiány alakult ki.
Aszály, hőség és a kórokozó visszaszorulása
Azt, hogy a sárgarozsda „elfogyott”, döntően hazánk egyre melegebb és szárazabb klímája idézte elő. A nagyon forró, aszályos években a kórokozó képtelen túlélni a nyári időszakot. Biotróf életmódú kórokozó lévén a sárga rozsda csak élő búza, vagy tritikálé növényeken képes fennmaradni és szaporodni.
Ehhez nyáron ki kell alakulnia egy „zöld futószalagnak”, azaz a kórokozó a fertőzött előző évi vetésekről először át kell jusson a már kizöldellt árvakelésekre. Ezeken fennmaradva az ősz folyamán vissza kell, hogy jusson az őszi vetések lombozatára. A probléma ott van, hogy a súlyosan aszályos nyarakon egyszerűen alig találni életképes búza árvakeléseket.
Miért volt kivétel az árpa?
Az őszi kalászosok közül az elmúlt évben az árpának még szerencséje volt. Mivel korábban, már június elején aratni kezdték, az árvakelések még tudták hasznosítani a májusi csapadékokkal érkezett vizet. A búza aratásának idejére ez a víz már rég eltűnt. Sok esetben volt ugyan némi árvakelés, de az később a hőségrekord közeli időszakokban kiszáradt. Ha volt is köztük rozsdás növény, az is elpusztult.
Inváziós veszély: mire figyeljenek a gazdák?
Ennek megfelelően az idei évet gyakorlatilag áttelelt sárgarozsda populáció nélkül kezdhetjük meg. Ne is keressük az áttelelő kórokozó foltszerű tüneteit! Viszont északról, északnyugatról bármikor jöhet egy inváziós sárgarozsda fertőzés. Ha visszaemlékszünk a rekord aszállyal járó 2022. évre, akkor láthatjuk, hogy utána 2023-ban azért volt egy kisebb sárgarozsda járvány!
Az áttelelés hiánya tehát nem egy teljes körű biztonság! Értelemszerűen az inváziós populáció a tipikus, csíkos levéltünetekkel jelentkezik és alapvetően a fertőzés időszakában a lombozat legtetején levő leveleken fog először megjelenni.
Összegzés: mi várható 2026-ban?
Ami biztosnak tűnik: idén nem lesz áttelelt sárgarozsda populációból kiinduló sárgarozsda járvány. Ha a kórokozó meg is jelenik, az csak később, nyugatról a szél által behurcolt populációból fog kiindulni. Ha a gazdálkodók a klasszikus tünetek első észlelésekor, vagy a médiában elérhető előrejelzésekre alapozva ekkor védekeznek, akkor ez a potenciálisan veszélyes kórokozó nem fog kárt tenni a búzában.
A képek a szerző felvételei.
