Most dől el a kajszi sorsa: védekezni kell!

Mindamellett, hogy élettani szempontból is veszélyeztetett ez a gyümölcsfa, a kórokozók sem vetik meg. Közülük jelenleg a leginkább veszélyes a csonthéjasok moníliája (Monilia laxa), amely a termés elpusztítása mellett akár a fák életben maradását is komolyan veszélyeztetheti.

Közbeszól a meteorológia

Ahhoz, hogy egy kórokozó eredményesen megfertőzhesse a gazdanövényét, alapvetően három feltételnek kell egy időben, lehetőleg hosszabb ideig (a fertőzéshez szükséges időszakig mindenképpen) teljesülnie. Ezek egyike a fertőző anyag jelenléte a kórokozó részéről. Ez sajnos a gyümölcsfákon fennmaradt, fertőzött gyümölcs maradványok, a „múmiák” miatt szinte folytonos, magas inokulum szintet eredményez a légtérben.

Sajnos nem segít sokat az sem, ha ezeket a „múmiákat” leverjük a fákról. Egyrészt maguktól is részben lehullanak, részben pedig a talaj felszínén is bőségesen van lehetőségük a kórokozó konídiumainak levegőbe juttatására. Ott lenn még jobb is a helyzet, mivel a talaj közelében nagyobb a nedvesség, így a konídiumok termelődése szinte folyamatos.

Nyilvánvalóan kell a fertőzéshez fogékony állapotban levő gazdanövény. E tekintetben a csonthéjasok moníliája kissé válogatós. A gyümölcstermő fajok közül elsődleges kedvence a meggy, de a második helyen (a szilva fajtákat megelőzve) a kajszibarack található. Viszont ezek a gyümölcsfák sem képesek akármikor megfertőződni!! A sikerhez az kell, hogy a gazdanövény virágozzon, mivel ekkor a kórokozó konídiumai a bibén keresztül tudják a növényt megfertőzni.

Jelen esetben a harmadik feltétel, a fertőzésnek kedvező környezeti tényezők megléte az, amely döntő lehet a moníliás fertőzés kialakulásához. A csütörtöki nappal kezdődően több napon át tartó országos esőzésre lehet számítani, amely igen kedvező a különféle szántóföldi kultúráknak, de az éppen most virágzó kajszibarack állományokra súlyos veszélyt jelent.

Időzített védekezés: most kell lépni

Jelenleg a gazdálkodók számára az az egyetlen javasolható megoldás, hogy a csapadék megérkezése előtt, a virágzás középpontjához minél közelebb részesítsék a kajszi állományaikat egy hibátlan kijuttatási technológiával kivitelezett fungicides állományvédelemben. Igen jó eséllyel a felázott talajokon a csapadék utáni napokban lehetetlen lesz kezeléseket kivitelezni, így jó eséllyel ez a kezelés lesz a döntő a moníliás fertőzés kivédése tekintetében.

Bármelyik, engedélyezett készítményt is alkalmazzuk, ügyeljünk arra, hogy a kezelés csak akkor érhet el bármiféle eredményt, ha az eléri a virágok belsejében a bibéket. Éppen ezért a virágok teljes nyílása időszakában kezeljünk! A sziromlevelekre jutó fungicidek hatása nulla.

Ugyanakkor a szirmokon keletkező barnulások, nekrózisok ne keltsenek felesleges izgalmakat! A monília ellen hatékony, azol típusú készítmények nem befolyásolják a megtermékenyülést, nem zavarják a pollenből fejlődő csíratömlő növekedését. Az azolok akropetális, azaz csúcs irányú transzlokációja miatt a vékony sziromlevelek szélén előbb-utóbb a hatóanyag túlzottan feldúsul és ez a szirmok szélének elbarnulásához vezethet.

A beporzók védelme elsődleges

Ez viszont a beporzásért felelős rovarok, így a mézelő méhek szempontjából nem akadály. Ezek a hasznos rovarok és vadon élő segítőik más hullámhossz tartományban nézik a virágzó gyümölcsfákat. Számukra egy leperzselt szirmú virág is éppen eléggé csalogató. Viszont érdemes ügyelni arra, hogy a virágzó kajszibarackot a kezelés időszakában jó eséllyel már nagy létszámban látogatják a beporzó rovarok.

A felhasznált hatóanyagot úgy válasszuk meg, hogy ezek tevékenységét minél kevésbé zavarjuk! Ne feledjük: beporzás nélkül nincs termés, ezt a munkát pedig a gyümölcsösben élő rovarok végzik el nekünk. Figyeljünk rájuk!!

^{A képek a szerző felvételei.}