Röviden a tél végi lemosó permetezésről

Tény és való, hogy egyes kártevők és kórokozók esetében hatékonyan képesek megalapozni az aktuális év növényvédelmét, de önmagukban általában nincs döntő hatásuk az egyes károsítók kártételnek bekövetkezésére.

Mikor védekezzünk?

A tél végi lemosó permetezés időzítése során meglehetősen sok korlátozó tényezőt szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy a kezelés hatékony is legyen, ugyanakkor sem a kertekben élő hasznos élőlényekre, sem pedig az emberekre ne jelentsen fenyegetést.

Ennek szellemében alapvetően csak a metszés végrehajtása és a metszési, kert rendezési hulladékok eltávolítása, esetleges megsemmisítése után láthatunk neki a kezeléseknek. Ha ezt betartjuk, akkor nem kell a metszés során akár több alkalommal is érintkezésbe kerülni a kipermetezett növényvédő szerekkel, amelyek a fák, bokrok ágait borítják.

Időjárási és környezeti korlátok

Szintén fontos korlátozó tényező az, hogy fagyos időben nem permetezhetünk. Ilyenkor a permetlé ráfagy a kezelt felületekre, majd olvadáskor lefolyhat arról. Ha nincs lehetősége a kijuttatott permetlének arra, hogy beszáradjon, akkor annak döntő hányada sajnos veszendőbe fog menni. Erre a vegyszerterhelésre viszont a környezetnek semmi szüksége sincs, legyen az akár kiskert, akár nagyüzemi ültetvény.

Értelemszerűen a tél végi lemosó permetezéssel nem igazán célszerű megvárni azt, hogy a vegetáció meginduljon és a fákon, bokrokon megjelenjenek az első zöld levelek. Ekkor a különböző, gombás eredetű betegségek kórokozói már meg is fertőzhetik a fiatal leveleket.

Fitotoxicitás és hasznos élőlények védelme

A lemosó permetezések során alkalmazott, nagyobb töménységű munkaoldatok a fiatal leveleken, bimbókon akár súlyos mértékű fitotoxikus elváltozásokat is okozhatnak. Előfordulhat, hogy látványos tünetekkel nem jár ez a folyamat, de az ilyen érintett bimbókból fejlődő virágok kötődése a későbbiekben siralmasan gyenge lesz.

Azért sem célszerű sokáig várni a lemosó permetezéssel, mert a tavasz előre haladásával egyre több hasznos élő szervezet ébred fel téli álmából, amelyeket a kijuttatott készítmények károsíthatnak. Ilyenkor ne csak a házi méhekre gondoljunk, mivel ezernyi más hasznos ízeltlábú állat is tartózkodhat a kertben!

Figyeljünk az aljnövényzetre is

A lemosó permetezés időzítése során még arra is erősen ajánlott ügyelni, hogy a fák alatt – főleg a kiskertekben – lehetnek áttelelő zöldségek. Úgy kell a kezelést végrehajtani, hogy ezeket ne érje a permetezés. E célból nyilvánvalóan nem permetezhetünk szélben. A fák alatt levő levélzöldségeket viszont takarással célszerű megvédeni a rájuk hulló permetlé cseppektől.

Mivel, mi ellen?

A tél végi lemosó permetezések során alapvetően háromféle hatóanyaggal dolgozhatunk. A leginkább univerzális ezen anyagok közül a réz. Ez a hatóanyag közismerten mérgező nagyon sok gombára. Gyakorlatilag az ektoparazita lisztharmat gombák kivételével szinte minden gombafajt képes elpusztítani.

Nagyon jó hatékonysággal alkalmazhatjuk az őszibarack tafrinás levélfodrosodása (Taphrina deformans), vagy a csonthéjasok moníliája (Monilia laxa) ellen. E kórokozók esetében az őszi és tavaszi lemosó permetezéssel a kórokozók fertőző anyagának mennyiségét tudjuk drasztikusan lecsökkenteni.

Amire a réz nem megoldás

Más kórokozók ellen ugyanakkor alig hatásos ez a kezelés, mivel az adott kórokozó nem az ágak, vesszők felületén telel. Tipikusan ilyen kórokozó az alma varasodása (Venturia inaequalis), amely a lehullott levelek szöveteiben telel át.

 A már említett lisztharmat gombák ellen a réz helyett a kén hatóanyagú készítmények hatékonyak. Ugyanakkor jó, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a micélium formájában a rügyekben telelő kórokozókat a kén csak gyéríti, de ez a kezelés önmagában biztosan nem elegendő a fertőzés megállítására.

Kén az atkák ellen is

A kén ugyanakkor hatékony a rügyek belsejében áttelelő levélatkák és gubacsatkák gyérítésére is. Ekkor valójában a kén oxidációjából származó kéndioxid az, amely a toxikus hatásért felelős. Gyengébb atka fertőzések esetében ez a hatás elegendő lehet ahhoz, hogy a sokkal drágább, a vegetációs időszakban specifikus akaricidekkel elvégzendő kezelést kiválthassuk.

Az állati károsítóknál maradva a fásrészeken áttelelő pajzstetvek, pete alakban telelő takácsatkák, illetve levéltetvek ellen a különféle olajos készítmények használata a megoldás.

Olajos készítmények és a megfelelő időzítés

Ezt a kezelést célszerűbb minél későbbre hagyni. A nyugalmi állapot elején ezek akártevők mélynyugalmi állapotban vannak, légzésük intenzitása nagyon kicsi. A tavasz kezdetén viszont már kényszernyugalmi állapotban vannak, amelyre a jóval intenzívebb légzés jellemző. Mivel az olajos készítmények hatása fizikai alapú, azaz az oxigénhez való hozzáférés gátlásán alapul, így hatásukat ekkor könnyebben ki tudják fejteni.

Levéltetvek és pajzstetvek visszaszorítása

Hatékony lehet az ilyen kezelés a vegetációs időszakban nehezen leküzdhető pajzstetvek ellen. A gyümölcsfáinkon élősködő egygazdás levéltetvek ellen ez a módszer nagyon jó. Ha sikerül „megfojtani” ezek áttelelő petéit, akkor a vegetációs időszakban szükségtelenné válhat az inszekticides kezelések egy része. A gazdanövény váltó fajok ellen is hatásos a lemosó permetezés. Itt még attól sem kell tartani, hogy a szomszédos, esetleg gondozatlan kertből áttelepülő kártevők miatt a kezelésünk értelmetlen lenne.

A gazdanövény váltó levéltetvek esetében a szárnyas alakok nyár elején már nem képesek a fás szárú gazdanövényeiken megtelepedni. Ez által egy jól kivitelezett tél végi lemosó permetezéssel szerencsés esetben akár teljesen szükségtelenné válhat pl. a fekete cseresznye levéltetű (Myzus cerasi ssp. pruniavium) elleni védekezés.

A tél végi lemosó permetezések megfelelően gondos kivitelezéssel hatékonyan képesek csökkenteni sok kórokozó és kártevő populációját. Ugyanakkor ezek a kezelések nem „csodaszerek”, így amennyiben a körülmények kedveznek az adott károsítóknak, akkor ellenük a vegetációs időszaksorán valószínűleg még védekeznünk kell!

^{A képek a szerző felvételei.}