A hazai lakosság által kedvelt dísznövények között a különböző rózsafajok kártevőinek és kórokozóinak sora is meglehetősen hosszú. A Rosaceae családba tartozó növényekhez kötődő szinte valamennyi károsító és kórokozó szereti megkóstolni a rózsát, amelynek következményei (lévén dísznövény a préda szervezet) meglehetősen rossz hatásúak a rózsa termesztésében érdekelt gazdáknak.
Sajnos még más növények, így a gabonafélék egyes kártevői, mint pl. egyes levéltetvek (Macrosiphum avenae, Metopolophium dirhodum) is a különböző rózsafajokat tekintik áttelelési helyszínnek.
Levéltetvek: idén késnek, de figyelni kell
Ha a rózsára, mint elsődleges tápnövényre és kártételi célpontra tekintünk, akkor sajnos, kénytelenek leszünk megállapítani, hogy rendkívül sok kártevővel kell, hogy felvegyük szükség esetén a harcot.
A különféle rózsafajták esetében tavasszal a levéltetvek megjelenése gyakorlatilag teljesen megszokott a kertészkedők körében. Az idei évben ugyanakkor (köszönhetően a márciusi, majd az április eleji durva fagyoknak) a levéltetvek tömeges felszaporodása még jócskán várat magára.
Ezen ok miatt persze egyetlen rózsa termesztő kertész, vagy kerttulajdonos sem fog krokodilkönnyeket hullatni. Mivel a rózsa levéltetvei elleni védekezés igencsak fontos feladat mind a kiskerti, mind pedig az árutermelő kertek tulajdonosai számára.
Levél- és hajtáskártevő darazsak támadása
A rózsa kártevőinek lajstroma ugyanakkor nem merül ki a különböző fajú levéltetvek felsorolásában. Ezt a növényt többféle levéldarázs is tápnövényének tekinti. Az almáról és a körtéről már ismert hajtáshervasztó darázs (Janus compressus), valamint a szintén eléggé gyakori fehéröves levéldarázs (Emphytus cinctus) meglehetősen gyakran károsítják a rózsát is.
A hajtáshervasztó darázs kártételét ráadásul sok gazda összetéveszti az almatermésűek tűzelhalását okozó Erwinia amylovora baktérium által okozott tünetekkel. Pedig a két kárkép meglehetősen könnyen elkülöníthető.
A hajtáshervasztó darázs esetében a megtámadott hajtáson csavarvonalban sok szúrásnyom található. Ezek egyikéből indul el a károsító lárva a hajtás belsejében lefelé. Ilyen nyomok a tűzelhalás esetében nincsenek.
De a rózsán ne is nagyon keressük őket. Hiszen ez a kórokozó a Rosaceae családnak kizárólagosan a Pomoideae, azaz az almatermésűek alcsaládjába tartozó fajokat képes megfertőzni. A rózsaféléket és a csonthéjasokat nem!
Levélsodró darázs: rejtett veszély a lombozaton
Jelenleg a rózsa levélsodró darazsának (Blennocampa pusilla) kártételével találkozhatunk leginkább. A kártevő, 4-6 mm-es feketés színű darázs a fiatal levelekre helyezi el petéit. Amelyből a kikelő, zöld színű, így alig észrevehető álhernyók az általuk a fonák irányában összesodort levelek belsejében folytatják táplálkozásukat.

Ezek az álhernyók tevékenységükkel deformálják a lombozatot és annak védelmében károsítanak, így ellenük csak felszívódó hatóanyagú rovarölő szerekkel lehet eredményesen védekezni. Mivel igen sok rózsafajta levele és más zöld részei meglehetősen viaszosak, így a tapadást fokozó adalék alkalmazása a kezelés során mindenképpen ajánlott.
Tintafoltosság: komoly veszély a rózsákra
A kártevőkhöz hasonlóan a növénybetegségek számára is elérkezett a szaporodásra, fertőzésre alkalmas időszak kezdete. E tekintetben jelenleg leginkább a rózsa tintafoltosságát okozó, más helyeken csillagpenésznek ismert kórokozó, a Diplocarpon rosae gomba aktív fellépésével szembesülhetnek a rózsatermesztő gazdák.

Ez a kórokozó meglehetősen nedvesség-, illetve párakedvelő faj, amely az előző évben megfertőzött leveleken kialakult foltokon telel át. Sajnos sok, modern rózsafajta lombozata már majdnem örökzöld, de legalábbis tavaszig a bokron marad. Sajnos a kórokozó által előidézett foltokkal együtt!
A fertőző levelek eltávolítása lenne a kulcs
Igazság szerint a rózsabokrok gondozása során az összes lehullott és a bokron levő öreg, áttelelő, de a növény életére semmiféle pozitív hatással nem bíró levél eltávolításával és mielőbbi megsemmisítésével ez a kórokozó könnyedén visszaszorítható lenne. Ám az ilyen gondos kertápolás olyan ritka, mint a fehér holló!
Így a fertőző anyag jelenlétével sajnos minden rózsatulajdonosnak számolnia kell és a leginkább ajánlható módszer a rózsák megvédésére a fungicides védelem.
Folyamatos védelem szükséges a tenyészidőszakban
A tintafoltosság ellen meglehetősen sok gombaölő szer használata engedélyezett. A felhasználás során ugyanakkor ügyelni kell arra, hogy a rózsán kívül a területen sok egyéb növény (gyomok,..) is virágozhat. A kezelés során a beporzó szervezetek védelmére is mindenképpen figyelni kell!
Mivel igen sok rózsafajta levele erősen viaszos, így a megfelelő permetlé borítás elérése érdekében a tapadásfokozó adalék alkalmazása kimondottan ajánlott.
Arra is célszerű figyelni, hogy ez a kórokozó a tenyészidőszak teljes időtartama alatt fertőzheti a rózsát, így ez a védekezés önmagában kevés lesz a növények megvédéséhez!
A képek a szerző felvételei.