Az idei tavasz meglehetősen hektikus, több melegrekordot is hozó és alapvetően csapadékban gazdag időjárása néhány növény esetében akut növénykórtani vészhelyzetet teremtett. Ebbe a csapdába szaladt bele a kajszibarack is.
Csonthéjasok moníliája
A február első dekádjában beköszöntött erős felmelegedés, amely gyakorlatilag áprilisi hőmérsékleti viszonyokat teremtett Magyarország legtöbb régiójában erőteljesen felgyorsította a melegigényes és amúgy is korán fejlődésnek induló kajszibarack fejlődését.
Ez a folyamat odáig vezetett, hogy az ország délebbi körzeteiben már akkor elkezdett virágozni a kajszi. A hőmérséklet az óta is átlag feletti és a hétvégére ismét nagyobb mértékű felmelegedés várható meleg, fagymentes hajnalokkal.
A virágzás azért veszélyes, mert a csonthéjasok moníliás betegségének kórokozója, a Monilia laxa nevű gomba a sebek mellett döntően a kinyílt virágok bibéjén keresztül képes megtámadni a tápnövényeit. A hétvégére várhatóan az ország nagyjából felén már valamekkora mértékben megkezdődik a kajszibarack virágzása, amely kiváló fertőzési lehetőség a kórokozó számára.
Sajnálatos módon a hétvégére a felmelegedéssel együtt számottevő mennyiségű csapadékot is jósolnak a meteorológiai szakemberek. A kórokozónak a kinyílt virágok miatt már hozzáférhető bibéken kívül hosszabb vízborításra is szüksége van a fertőzés kialakításához. Ez úgy néz ki, hogy országszerte biztosítva lesz a hétvégén.
Veszélyes hétvége jön
Ahhoz, hogy egy kórokozó meg tudjon fertőzni egy növényt, ahhoz fogékony növényre, megfelelő környezeti feltételekre és a kórokozó részéről kellő mennyiségű fertőző anyagra van szükség. Az első két feltétel a hétvégén az ország jelentős területein teljesülni fog. Csonthéjas monília konídiumok mindig is nagy számban vannak a levegőben, így a fertőző anyag hiánya vélhetően egyáltalán nem lesz gátja egy monília fertőzésnek.
A kórokozó a virágok bibéjén behatolva elpusztítja az embriót, majd a virágkocsányon végighaladva bejut a kajszi fás szöveteibe. Ezt a kajszibarack (és a többi érintett csonthéjas is) egy mézgacsepp kiválással jelzi is. Tehát ez a kórokozó nem csak a termésre veszélyes, hanem akár a fa életét is veszélyeztetheti.
Különösen nagy veszélyben vannak azok a kajszi fák, amelyeknél a főbb vázágakon is tömegesen képződhetnek termőnyársak. Ezeken át a fertőzés rendkívül gyorsan eljuthat a nagyobb vázágakba, vagy akár a törzsbe is. Ez a fa lassú pusztulásához vezethet.
A betegség tünetei igazából majd jó 3-4 hét múlva lesznek feltűnőek, amikor a virágokból kiindult fertőzések már bejutottak a kisebb ágak, vesszők belsejébe és a rajtuk már növekedésnek indult idei hajtásokat, leveleket elpusztítják. Ilyenkor a fertőzött fa úgy néz ki, mintha leforrázták volna.
A csonthéjasok moníliája ellen virágzásban kell felszívódó hatású fungicidekkel védekezni. Fontos, hogy a virágok tényleg nyitva legyenek, a szirmokon felszívódó készítmény ugyanis nem képes átjutni a fejlődő termésbe, így azt a kórokozó a kezelés ellenére is megfertőzheti. Fontos, hogy a kezelés során ügyeljünk a méhekre, hiszen nélkülük a fánk életben maradhat ugyan, de termés nem nagyon lesz rajta beporzás nélkül.
Kajszi levéltetű
Néhány éve hazánkban is megjelent és elszaporodott egy veszedelmes kártevő, a kajszi levéltetű (Myzus mumecola). A keletről behurcolt faj durva torzulásokat, sodródást okoz a megfertőzött fák levelein, amelyek védelmében egészen májusig zavartalanul károsíthat.
Akárcsak a fő gazdanövénye, a kajszi, ez a levéltetű faj is meglehetősen korán kezdi az évet és a már fakadásnak indult kajszi fákon megfigyelhetőek a kártevő nemrég kikelt lárvái, amelyekből majd az ősanyák lesznek.
Bár ez a kártevő igazi „elbújós” levéltetű faj (azaz a vegetáció döntő részében az általa okozott növényi torzulások védelmében károsít), de jelenleg még nincs hová bújnia. Ez annyiból előnyös a gazdálkodóknak, hogy egyszerű kontakt szerekkel is eredményesen lehet védekezni ellenük.
Fontos, hogy ha mégis felszívódó hatóanyagú készítményt használnánk (ez ilyenkor felesleges, hiszen még alig van a fán olyan zöld felület, ahol ezek a hatóanyagok felszívódhatnának), akkor az acetamiprid hatóanyagú készítményeket ne keverjük triazol (pl. tebukonazol) hatóanyagú fungicidekkel.
Az acetamiprid + tebukonazol kombináció ugyanis a mézelő méhek esetében azok pusztulását okozza. Mivel több triazol esetében még nincsenek megbízható adatok az acetamiprides kombináció méh veszélyességéről, így célszerű, ha egyetlen, e csoportba tartozó hatóanyagot sem kombinálunk az acetamipriddel.
Ne feledjük: A méhek a barátaink és tevékenységük nélkül a kajszi termesztése is okafogyottá válna a beporzás elmaradása miatt elvesző termés miatt.
