A mérsékelten meleg, csapadékos napok a szőlő-gyümölcskertekben is hoztak egy kis felfrissülést. Az időjárás azonban nemcsak a növényeink jólétét befolyásolta, hanem a különböző károsítókét is, melyek a mostani helyzetben újra előtérbe kerültek! A betegségeknek újabb tünetei váltak láthatóvá, a kártevők különböző alakjai pedig szinte folyamatosan jelennek meg és okoznak a következő napokban kártételi veszélyt.
Az előrejelzések a továbbiakban is hasonló meteorológiai viszonyokat jósolnak, ezért a nagyobb esők előtt szükséges gondoskodni a megelőző védekezésekről.
Alma és körte: újabb varasodás és almamoly
Almában a párás, helyenként csapadékos napok, újabb varasodás tünetek megjelenését eredményezték a lombon. A varas foltokról lefűződő ivartalan spórák további fertőzést okozhatnak a levélen és a gyümölcsön is, ezért védekezés válhat szükségessé. A lisztharmat terjedése csak a párás, eső nélküli területeken figyelhető meg a leveleken, de egyelőre kisebb jelentőségű a betegség.
A nyári almafajták érése már megkezdődött, ezzel egyidejűleg sajnos a terméshullás is fokozódott. A fa alatt lévő hullott gyümölcsök felvágásával célszerű meggyőződni a termésvesztés okáról. Az élettani eredetű okok mellett, abban az almamoly kártétele is szerepet játszhat, amelyet jó, ha tudunk, különösen akkor, ha helyi szintű csapdázás nem történik a kertben. Jelenleg az almamoly 2. nemzedéke szinte az ország egész területén rajzik, növekvő egyedszámmal, ezért a védekezések ellene újra időszerűvé válnak.
Az almamollyal fertőzött vagy egyéb mechanikai sérülést szenvedett gyümölcsökön megjelentek a moníliás termésrothadás tünetei is. A védekezéseket a gyümölcsök fejlődési, érési stádiumának megfelelően időzítsük, figyelve az élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására.
Csonthéjasok: molyok és baktériumos betegségek
A cseresznye, meggyfákon a sztigminás levéllyukacsosodás nem terjedt számottevő mértékben, újabb tünetek egyelőre nem láthatóak. A betegségre gyenge mértékű fertőzés jellemző.
Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly rajzása folyamatos és napok óta tömeges, a kártételi veszély növekvő, védekezés javasolt! A barackmoly csak néhány ültetvényben csapdázható figyelemre méltó egyedszámban, ettől függetlenül célszerű figyelni a jelenlétét.
Szilvában a szilvamoly rajzása folyamatos, enyhén csökkenő tendenciájú, de sok esetben tömeges! A szilva gyümölcshullása is intenzív a kertekben, ezért a lehetséges újabb gyümölcskártételekre fokozottan kell figyelni. A rovarölőszeres beavatkozás javasolt, de az érő gyümölcsök esetén már célszerű megfontolni.
Dió: baktérium és burokfúró légy
Dióban a gnomóniás betegség újabb tünetei nem jellemzőek, ellenben a baktériumos megbetegedés következményei fokozódtak a fákon. A gyakran kívülről épnek látszó termést kettévágva a bélrész elfolyósodása, feketedése utalhat a kórokozó jelenlétére. A hajtások, levelek fertőződése kisebb mértékű.
A nyugati dióburok-fúrólégy rajzása az elmúlt napokban szinte mindenütt ugrásszerűen megemelkedett. A védekezésre fel kell készülni, azt 5-7 napon belül meg kell kezdeni!
Szőlő: peronoszpóra, lisztharmat, amerikai kabóca
Szőlőben a párás, helyenként esős időjárás megtette a hatását. Habár nem országszerte, de egy-egy ültetvényben már megjelentek a peronoszpóra újabb levéltünetei. A magas páratartalom kedvez a gomba spóraképződéséhez, így a fertőzésveszély a következő napokban tovább emelkedik a lombon!
A lisztharmat tünet megjelenése is fokozódott az elmúlt időszakban a fürtökön, a még zsendülés előtti fajtákon. Ezen felül a lombon is megmutatta magát a kórokozó, bár egyelőre kisebb jelentőséggel.
Az amerikai szőlőkabóca felmérése során még mindig bőségesen találhatóak lárvák az ültetvényekben, főleg L3–L4–L5 (20%–40%–40%) fokozatúak. Megjelentek az első imágók is, így aki eddig még nem tette, a sárga lapokat haladéktalanul helyezze ki az ültetvényben. A sárgalapok segítségével nemcsak a rajzást tudjuk nyomon követni, hanem a védekezés sikerességét is ellenőrizhetjük.
Az eddig alapból engedélyezett készítmények mellé egy új készítmény is kapott szükséghelyzeti engedélyt, mellyel későbbiekben az imágók elleni védekezést valósíthatjuk meg, rövid (3 napos) élelmezés-egészségügyi várakozási idővel.
A fitoplazmaszerű tüneteket mutató tőkéket azonnal távolítsuk el gyökerestől és semmisítsük meg, hogy ezzel is megakadályozzuk a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegség rohamos terjedését.
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
