A június utolsó hetére is továbbgyűrűző rendkívül meleg, száraz időjárást kisebb-nagyobb szórványos esők szakították meg országszerte, de a kritikus aszályhelyzeten ez mit sem változtatott. A napközben gyakran élénk szél és a 35-40 °C körüli nappali hőmérsékletek a minimális nedvesség párolgását tovább fokozták, így aztán a talajok felső rétegének nedvességtartalma 5-15 cm-es mélységben, 5-13%-ra esett vissza.
A kukorica-, napraforgó-, szója-, burgonyaállományokban gyakorivá váltak és erősödtek a szárazság következtében fellépő fonnyadások, levélsárgulások, felszáradások.
Tarlófigyelés: szár- és gyökérormányos kártételek
Az őszi árpa betakarítása befejeződött, míg az őszi búza és az ország egyes területein már a repce aratása is folyamatban van. Habár az aratási időszakban a munka dömping közepén kevesebb időnk van a tarlók tanulmányozására, most mégis tegyük meg a hántás előtt, főleg ha a termés átlagok nem a vártnak megfelelően alakultak.
Az esetlegesen fellépő gombabetegségek mellett tájékozódhatunk a szár-ormányosok vagy éppen a repcegyökér-ormányos kártétele felől. A szár-és a gyökerek hosszanti irányú felvágásával láthatóvá válik a szár-ormányosok esetében a szár kiüregesítése, a kijárati nyílások. A repcegyökér-ormányos kártétele következtében pedig, a gyökér külső parenchima rétegében kialakított bábkamrában a kártevő lárvája (kukac) található meg nagy eséllyel.
A tarlók hántása a munkaszervezésnek megfelelően zajlik, bár sokan várnának inkább az esőkre, könnyítve ezzel a műveletet. A tarlók parlagfű fertőzöttsége technológiától függően változó, folt-szerűen azonban előfordulnak fertőzött gócok, ezért ezeket a táblákat célszerű előnybe részesíteni a tarlóhántás tervezésekor.
Gyomosodás és újabb kártevők a kukoricában
Kukoricában a későn vetett, fejletlenebb állományokat sújtja leginkább az aszály, mely nemcsak a levelek besodródásával hanem az alsó levelek részleges vagy teljes felszáradásával jelentkezik. A kukorica leveleinek kisebb levélfelületi takarása miatt újabb lendületet vett a gyomosodás, helyenként tömegesen jelennek meg többek közt a muhar-fajok, a kakaslábfű, a köles, selyemmályva, libatop-félék. A fejletlenebb növények alsó levélzónájában a muharbolha kártétele gyakori, esetenként súlyos mértékű, mellyel tovább gyengülnek a növények.
Szintén az alsó szinteken (2-3 levél) jellemző a takácsatkák felszaporodása, kártétele, amely most még a kezdeti stádiumban tart, de a lerakott tojások száma jelentős, ezért csemege-, illetve hibrid kukoricában feltétlenül meg kell győződni a kártevők jelenlétéről és esetleges kártételükről!
Kukoricában a gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly rajzása kis népességű, inkább észlelési szintű. A kukoricamoly első nemzedékének lárvái a szórványosan károsított töveken többségében L4-L5-ös stádiumban figyelhetők meg. Kártételük folyamatos, mely nemcsak a levelek és szár lyuggatásában, hanem a kitapintható címer rágásában is megnyilvánul.
Megjelentek a kukoricabogár első egyedei a sárga színcsapdákban (Jász-Nagykun-Szolnok), megfigyelésük, csapdázásuk a továbbiakban javasolt.
Napraforgó: élettani és kórokozási levélszáradás
Napraforgóban a levéltetvek, poloskák száma észlelési szintű a csillagbimbós-virágzás első felében lévő állományokban. Az alsó levelek felszáradásához az élettani okokon felül hozzájárultak a szeptóriás foltosság és mostanra az alternáriás betegség levéltünetei is.
Az egyes táblák parlagfű fertőzöttsége nagyon vegyes képet mutat, rendszerint technológiától függő mértékű. A gyomnövény 50-60 cm-es fejlettséggel is megfigyelhető és ~10-15%-uk virágbimbós állapotú! Állományban ugyan már nem sokat tehetünk a gyomnövény ellen, de a táblaszélek fertőzöttségét kontrollálhatjuk, annak érdekében, hogy a virágbimbók kialakulását, majd a pollen szóródását megakadályozzuk.
Szója: takácsatkák és fonnyadás figyelhető meg
Szójában a szárazság következtében a nappali órákban a növények fonnyadása gyakori, mely különösen a silányabb talajokon jellemző. Itt az alsó levelek sárgulása is megfigyelhető. Elsősorban a még zöld, de alsó leveleken már célszerű a takácsatkákat keresni, ugyanis egyelőre viszonylag alacsony egyed számban, de megkezdték a felszaporodásukat. A tojásrakás folyamatos! Amennyiben marad az eddigihez hasonló száraz, meleg időjárás, népességük és kártételük fokozódására kell számítanunk!
Burgonya: alternária és burgonyavész egyaránt jelen van
A burgonya állományok roskadása, sárgulása, esetenként száradása is elsősorban az időjárás következménye. Az alternáriás levélfoltosság fellépésének kedvez a jelenlegi időjárás, így a tünetek erősödtek a napokban.
A burgonyavész fellépése elsősorban az öntözött állományokban (paradicsomban is) figyelhető meg, melynek fertőzéséhez az éjszakai párásabb időszakok kedveznek (azokon a területeken, ahol nagy a napi hőingadozás), a betegség terjedése azonban a nappali extrém meleg miatt visszafogott. Ha bekövetkezik az előrejelzésekben szereplő néhány fokos lehűlés és csapadék is társul mellé, a fertőzésveszély emelkedik, ezért a védekezés javasolt!
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.
