Az elmúlt időszak időjárását alapvetően a fokozatos felmelegedés jellemezte. A nappali maximum hőmérséklet általában 20 °C körül alakult, éjszakánként pedig 6-10 fokot mérhettünk. Országos csapadék nem volt, csak gócosan esett eső, így tovább csökkent a talajok vízkészlete, pedig a növények vízigénye ilyenkor egyre fokozódik.
Az őszi kalászosok közül az árpa teljes virágzásban van, a búza kalászai pedig hasban vannak, a zászlóslevelek kiterültek. A mérsékelt meleg és párás idő a sárgarozsda fertőzés további terjedésének és erősödésének kedvezett. A helyi körülmények és a fajtaérzékenység függvényében szinte minden kalászos gabonatáblán foltszerűen általános a fertőzöttség a legfelső lombszinten is. Az elvégzett védekezések megállították ugyan a fertőzést, ahol viszont nem védekeztek, töretlen a rozsdafertőzés terjedése, a növények levele sárgul és leszáradóban van. Ugyanilyen a lisztharmat fertőzés terjedése is, általánosan a középső levélszintek is fertőzöttek, az alternáriás fertőzés viszont nem erősödött. A rovarkártevők közül a vetésfehérítő bogarak károsítására már inkább a lárvakártétel a jellemzőbb. A csapadékosabb nyugati tájegységekben magasabb tojáspusztulást észleltek, de az életképes tojások száma így is számottevő, akárcsak a levéltetű fertőzés. A kialakult kolóniák most elsősorban a középső levélemeleteken láthatóak, de a párás környezet és a fokozatos felmelegedés hatására megkezdődött a zászlóslevelek és a kalászok befertőződése. Helyenként gócszerű mezei pocok felszaporodás figyelhető meg, itt a gabona fejlődése megállt a rendszeres pocokrágás miatt.
Az őszi káposztarepce fővirágzása befejeződött, már csak az oldalelágazásokon látni virágokat. A fénybogár létszáma lecsökkent, most inkább a becőormányosoké a főszerep. Helyi viszonyoktól függően 10 hálócsapásban akár 30-40 bogár is csapdába eshet. A legfejlettebb becőkön már megfigyelhetők az első rágásnyomok, benne tojásokkal. A becőkártétel nyomán a repcebecő-szúnyog károsítása is várható, különösen csapadékosabb körülmények között. A zárt állomány kedvez a gombás eredetű megbetegedések terjedéséhez, így a szklerotíniás, a fómás, az alternáriás- és a szürkepenészes rothadásnak, mely egyaránt veszélyezteti a lombozatot, a szárat és a termést, időszerű a preventív védekezés elvégzése.
Általános a napraforgó és a kukorica kelése, de több helyen még most is tart a növények vetése. A keléssel egyidőben több táblán megjelentek az első kártételek. Gócszerűen a barkók és a drótférgek és a mezei vadak okoznak jelentősebb tőpusztulást, annak ellenére, hogy nem húzódik el a növények kelése. A drótféreg lárvák fejlettsége igen változó, hiszen több éves fejlettségűek, de már az L1-es lárvák is elpusztítják a kelő kukoricát, napraforgót. Most rajzik a gamma- és a felkiáltójeles bagolylepke, így a közeljövőben további lombkártételek is várhatók.
